Forrás: Magyar Hírlap

Szűrös Mátyás szerint a tűzzel játszik a hatalom. A rendszerváltás idején ideiglenes köztársasági elnökként és házelnökként szerepet vállaló politikus úgy látja: a többségi társadalmat a cigányságnak az az antiszociális magatartású része provokálja, amely mögött a neoliberálisok állnak. Önző módon saját érdekükben hergelik a cigányságot, ők azok, akik statisztikailag külön számon tartanak politikai antiszemitákat hazánkban.

Szűrös Mátyás: az MSZP-t mérges emberek kis csoportjai uralják (Fotó: Horváth Péter Gyula)

– Thürmer Gyula nyíltan harcot hirdetett a kormány ellen, a Munkáspárt elnöke azt mondta: elmozdítják ezt a hatalmat.

– Magyarországon új helyzet alakult ki a népszavazás után, a kormánypártok álláspontját a szavazók többsége elutasította, a kormány vereséget szenvedett. Ez kétségtelenül a legnagyobb ellenzéki párt sikere. Ennek következtében felbomlott a koalíció, bizonytalanság uralkodott el a szocialista pártban és az SZDSZ-ben, sőt az egész magyar belpolitikában. A kisebbségi pozícióba került kormány tehetetlen. Ebben a helyzetben nyilvánvalóan minden párt igyekszik egyértelműbben és látványosabban erősíteni saját pozícióját, gondolom, ebbe illik bele a Thürmer Gyulának a Kádár János sírjánál elmondott beszéde, amelyben több mint aktivitásra szólította fel a párt híveit.

– Csak ellenállásra gondolt, vagy másra is?

– Azt hiszem, nincs abban a helyzetben, hogy másra is gondoljon.

– Ön és az egykori állampárt nagy öregjei, például Pozsgay Imre miért nem követik Thürmert a “mozgósításban”?

– Saját meggyőződésünk szerint járunk el, és mi sem ülünk ölbe tett kézzel, a Márciusi Charta éppen ezt a célt szolgálja. Ott vagyunk mi is, tenni akaró baloldaliak a népi-nemzeti mozgalomban, és egyfajta történelmi folyamatosságot képviselünk nemzeti elkötelezettként. Úgy látják Thürmerék is, hogy a szocialista párt és az SZDSZ politikáját már régen nem a hit, az eszme, az ember- és hazaszeretet vagy a szolidaritás hatja át, hanem a pénz, a piac és a hatalom mindenhatóságába vetett hit. És sok esetben a korrupció is felfedezhető.

– A magyar modell pikantériája, hogy ebben a kérdésben a kommunisták és a polgári Fidesz egy platformon áll.

– Régebben is előfordult, hogy az igazi népi-nemzeti baloldaliak összhangba kerültek a Fidesz álláspontjával. Thürmer Gyuláék látszólag fordulatot hajtottak végre, és a torz internacionalizmusból nyitottak a nemzeti gondolkodás felé. Ma már azt mondják, első a nemzet, az ország érdeke, mert így tudják a szolidaritást erősíteni.

Tudatos dezinformáció

– Mi készteti a politikai erőket radikálisabb fellépésre?

– A radikalizálódás nemcsak a Munkáspártra jellemző, hanem a széleken elhelyezkedő jobboldali erőkre is. Magas az infláció, az ország nehéz gazdasági, társadalompolitikai, erkölcsi és szociális helyzetben van. Érezve és várva a változásokat azonban nagyon érdekes dolgok látnak napvilágot. Például a Der Spiegel ez évi huszonnegyedik számában megjelent egy cikk a lap bécsi tudósítójának tollából. Az újságíró az SZDSZ-hez közel álló szociológusokra, Vásárhelyi Máriára, Tamás Pálra és Lendvai Pálra hivatkozva azt állítja, hogy Magyarországon a lakosság harminc százaléka “politikai antiszemita”. Már az önmagában figyelmet érdemel, hogy hazánkban statisztikailag külön számon tartanak politikai antiszemitákat.

– Nem hiszem, hogy hinnünk kellene a “félreinformátoroknak”.

– Nem kell hinnünk, és állításuk nem is felel meg a valóságnak. Viszont észre kell vennünk, hogy a nemzetközi befeketítésben a neoliberálisoktól fúj a szél. Egyébként június 24-én a Népszabadságban is megjelent egy hasonló hangvételű cikk. Ennek az a lényege, hogy amikor nálunk meggyengült a hatalom – állítja két történész -, akkor mindig zsidóellenes pogromok voltak.

– Magyarországon élnek ezek az urak?

– Köztünk vannak, és a téma taglalásában visszamennek az időben egészen Kossuth Lajosig. Érdemes tehát feltennünk a kérdést: vajon miért jelenhetnek meg ilyen cikkek, tudósítások bizonyos magyarországi forrásokra hivatkozva? Azért, mert feszítik a húrt, és azért feszítik, mert érzik, hogy a változások szele fúj. És féltik a pozícióikat, a zsíros állásaikat. A szocialista pártra is ez jellemző, a tagság elbizonytalanodott, sőt már a vezetés is. Mindent elkövetnek, hogy kisebbségi kormányzás mellett is megőrizzék pozícióikat, és hogy újra becsapják a népet. Most már arról beszélnek, hogy túl vagyunk a nehezén, és fogjunk össze. Miközben elszabadultak az élelmiszer- és energiaárak, óriási a korrupció, a megvesztegetés, az erkölcsi züllés.

– A rendszeres utcai összecsapások és az ezekre válaszul most életre hívott önvédelmi charta is vélhetően azt a célt szolgálja, hogy összekovácsolják a meggyengült baloldali szekértábort.

– A chartának ez lehet az egyik célja, másrészt hogy eltereljék a figyelmet a valóságos problémákról, a nehéz helyzetről. Több mint szokatlan, sőt furcsa, hogy egy ország hivatalban lévő miniszterelnöke akar védelmi demonstrációt szervezni. Pedig mindenki tisztában van vele, hogy a melegfelvonulással provokálni akarják a társadalmat, a végeredmény kiszámítható volt. Vajon miért nem tudott erre felkészülni a hatalom?

– Hogy létre tudjanak hozni egy “önvédelmi” chartát. A szeptemberre meghirdetett “büszke demonstrációról” Kádár János 1957. május elsejei nagygyűlése jut eszünkbe. A forradalmi megtorlások hevében annyira szerény volt az akkor új MSZMP támogatottsága, hogy Kádár egymillió ember kivezénylésével igyekezett demonstrálni az egységet.

– A pártok politikájában radikalizálódás érezhető, ez jut kifejezésre Gyurcsány Ferenc kezdeményezésében is. Az erőszakot azonban meg kell fékezni! Parlamenti, demokratikus eszközökkel és a rendőrség hatékonyabb – nem erőszakosabb – fellépésével van lehetőség erre.

– Félő, hogy túllendülhet az inga, és Gyurcsány Ferencék nem állnak meg az agresszív kisebbség megfékezésénél, hanem vérszemet kapnak.

– Valóban veszélyes játszmába kezdenek azzal, hogy hergelik, provokálják a többséget, ennek az lehet a vége, amit a melegfelvonuláson láttunk. Természetesen mindenkinek alkotmányos joga a demonstrálás, a véleménynyilvánítás, de éppen akkor provokálni a társadalom többségét, amikor úgyis elég mély a válság, és sok a baj, megengedhetetlen. Ugyanez jellemző a cigánysággal kapcsolatos, társadalmi feszültséget keltő ügyekben is, egyre nyíltabban provokálják a többséget. Gyurcsányék tehát újra meg akarják téveszteni az embereket, egymás ellen uszítják, bujtogatják a nyugdíjasokat és más csoportokat. Ez a chartás szeptemberi demonstráció arra is alkalmas lehet, hogy összemossák a parlamenti ellenzéket a radikális jobboldallal.

– Kinek állhat érdekében játszani a tűzzel?

– Megfigyelhető, hogy a neoliberálisok állnak ki leggyakrabban a cigányság antiszociális magatartású része mellett, és a társadalmat provokálva folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy cigányellenes hangulat van Magyarországon. Tulajdonképpen önző módon saját érdekükben és “védelmükben” hergelik a cigányságot és a lakosságot. Nem csoda, ha az emberek, a társadalom népes csoportjai önvédelemre rendezkednek be, és a radikálisok is színre lépnek. Dolgozni kellene végre ebben az országban, és ehhez munkahelyeket kéne biztosítani. Egyelőre azonban az ellenzékben lévő Fidesz tűzte zászlajára, hogy kormányra kerülve tíz év alatt egymillió munkahelyet teremt. Egy munkáspárt nyilvánvalóan egy ilyen álláspont mellé áll, nem pedig az emberidegen és nemzetietlen neoliberálisok pártjára.

A tűzzel játszanak

– Nemrégiben múlt három éve annak, hogy lemondott a “történelmi szociáldemokrata párt” vezetéséről. Miért?

– Azért, mert ebben az országban nincs szociáldemokrata párt. Tévedés volt részemről elfogadni a hívásukat. Ők önmagukkal vannak elfoglalva, csak ülnek a székükben, és semmifajta igazi szociáldemokrata célt nem képesek megfogalmazni vagy azokért kiállni. Az én vezetésemmel eljutottunk ugyan odáig, hogy az európai parlamenti választásokon listát tudtunk állítani. De teret nyert a kicsinyes féltékenység és amiatt is kikezdtek, mert valamikor magas párttisztséget viseltem.

– Ez a vád a mostani elnökre, Kapolyi László multimilliárdosra is vonatkozhatna. A Kapolyi-féle szociáldemokrata párt sem igazi?

– Ugyanúgy nem igazi, vannak szociáldemokraták Magyarországon, de igazi pártjuk nincs. Deformáció történt ugyanis 1948-ban, amikor létrejött az erőszakos fúzió a kommunista párt és a szociáldemokrata párt között. Miután bekebelezték a szocdemeket, többé nem tértek magukhoz. A “régi szociáldemokraták” ott ültek ugyan az MSZMP-ben Nyers Rezsővel az élen, majd amikor létrejött az MSZP, akkor is az a Nyers Rezső állt a változások élére, aki egykor nem Kéthly Annáékkal szövetkezett, hanem Kádárral és Marosánnal meg Münnich Ferenccel.

– Ön egy alkalommal az utóbbi száz év legkiemelkedőbb magyar politikusainak nevezte Bethlen, Teleki, Nagy Imre és Antall József mellett Orbán Viktort. Hogy állt össze a névsor?

– A 20. században voltak olyan politikusai Magyarországnak, akik tudtak kormányozni, volt tekintélyük és tudásuk. Igaz, ebből a szempontból a rendszerváltás után is jobb volt a helyzet, mint napjainkban, mert tizenkét évig nem fordultak elő olyan negatív jelenségek, mint 2002 óta. Volt ugyan egy taxisblokád az Antall-kormány idején, de amögött is az SZDSZ állt, ám sem az Antall-, sem a Horn-, sem az Orbán-kormány idején nem volt tapasztalható olyan agresszivitás, olyan rágalom- és hazugságáradat, illetve széthullás, ami Medgyessy és különösen Gyurcsány színre lépésével honosodott meg a politikai közéletben.

– Minden társadalom védtelen a professzionális titkosszolgálati módszerekkel szemben. Nálunk pedig évek óta a titkosszolgálati kapcsolattal rendelkező személyek manipulatív uralkodása folyik.

– A titkosszolgálatok nyúlványai kétségtelenül tovább élnek, s az elmúlt hat évben torzultak el a hatalmi viszonyok, ma már a demokrácia intézményrendszere sem működik jól. Nemcsak a törvényhozás tekintélye csorbult, hanem az igazságszolgáltatásé is. Amikor próbatétel elé állítják, a rendőrség is csődöt mond. Olyan, a társadalmat megbotránkoztató, a közerkölcsöt romboló, hosszú évekig vajúdó vagy még le sem zárult perekre került sor, amelyek ezt a folyamatot gyorsították és elmélyítették. Például a móri per alapján az egyszerű ember azt se tudja, mi történik itt, ki a bűnös. De például a Tocsik- és a Kulcsár-pernek sincs még vége.

– Van-e még annyira szervezett erő az MSZP, be van-e még ágyazódva annyira a társadalomba, hogy a rendszerváltás folyamatát megrekesztve, politikai visszarendeződést tudjon végrehajtani?

– Szerintem nincsenek abban a helyzetben. Kívülről úgy látom, nagyfokú bizonytalanság van köreikben. A pártérdekeket mindennél előbbre helyezik, a hatalmat mindenáron meg kell tartaniuk. Egy összekuszálódott neoliberális politikát folytató szervezetről, nem pedig szociáldemokrata pártról van szó, amelynek tagsága vegetál.

– Ebbe belefér, hogy önként, előre hozott választáson ne mondjanak le a hatalomról?

– Erről van szó. Az egzisztenciális szempontok jelentősek, össze van fonódva a párt vezető rétege, ez az ösztön mozgatja őket, ezért sorakoznak föl a vezér háta mögött. Ma az MSZP-t mérges emberek kis csoportjai uralják az ájtatos vezér irányításával. Annak sem látom jeleit, hogy a párton belül valamiféle puccsot hajtanának végre, vagy szakadás következne be. Mindent elkövetnek, hogy az ellenzékkel szemben, a népet megtévesztve, megőrizzék a hatalmat. Emiatt csökkent a lehetősége az előre hozott választásoknak. Ez nem jelenti azt, hogy 2010-ig kitart a lendület, bár nem látom annak a jelét sem, hogy az SZDSZ szembekerülne az MSZP-vel. Egyelőre ugyanazt csinálják, mint eddig, csak Fodor Gábor neoliberálisként nemzeti összefogásról beszél, miközben saját embereinek sugallatára az előbb idézett, hazánk nemzetközi tekintélyét romboló cikkek látnak napvilágot. Ezért nem látom igazán értelmét a Fidesz erőfeszítésének, hogy megpróbál együttműködést kialakítani az SZDSZ-szel. Fodor elég ügyesen megfogalmazta azt a hármas lépcsőt, amelyet szerinte be kell járnia az országnak az előre hozott választásokig. Ha betartják a menetrendet, 2010-ig biztosan nem lesz választás, mert nem fér bele az időbe.

Előre hozott választás

– Pozsgay szerint addig kellene alkotmányos keretek között, erőszak nélkül megváltoztatni a politikai intézményrendszert, amíg van rá lehetőségünk. A magyarság képes lenne még forradalmat csinálni?

– Forradalmat nem, de a demokrácia, az alkotmányos, békés utcai nyomásgyakorlás valamennyi eszközét még nem használtuk ki. A szakmai érdekvédelmi szervezetek és a szakszervezetek már megmutatták, időnként lehet rájuk építeni, van erejük. Amikor a konstruktív politikát folytató civilszervezetek megjelennek a politika színterén, annak van tömeghatása. Vannak még eszközök, amelyeket határozottabban, alkotmányosan, erőszak kizárásával kellene alkalmazni. Nincs kizárva azonban, hogy olyan éles helyzet alakul ki, akár már az ősszel, amikor tovább radikalizálódnak az erők. Ezt kellene valamiképpen megelőzni, egy előre hozott választás ezt segítené. Az előre hozott választás híve vagyok, még ha látom is, hogy ennek a lehetősége most éppen elhanyagolható.

Varjú Frigyes

Comments are closed.