Forrás: Demokrata

cs, 2008-06-26 19:10

Címkék:2008:24. számLevelezésPitiánerek

Az utóbbi időben Medgyessy Péter sűrűn bírálta utódját, Gyurcsány Ferencet, ezért a miniszterelnök megfosztotta utazó nagyköveti posztjától. Ha van pitiáner bosszú, akkor ez az. Azért ne sajnáljuk a D-209-est sem, részint mert így is lesz elég pénze utazgatni, részint meg azért, mert aki ilyen bizalmast választ magának, az megérdemli a sorsát. Hasonlóan pitiáner dolgot művelt a napokban a “försztlédi” is. Egy interjúban azzal dicsekedett, hogy ki mindenki fordult már meg náluk, többek között Navracsics Tibor. Csakhogy az a vacsora öt évvel ezelőtt volt, mint háttéremberek találkoztak, egyébként is, mint utólag Navracsicstól megtudtuk, Gyurcsány hitvány házigazdának bizonyult. De az interjú érdekesebb része az volt, amikor a riporter megkérdezte Dobrev Klárát, hogy miért laknak még mindig az Apró-villában? Az öntudatos hölgy azt válaszolta, hogy bár a férjét támadják érte, de ez a ház az övé is, és ezen az alapon a fél Budapestet ki lehetne költöztetni, merthogy most is sokan laknak zsidóktól államosított ingatlanokban. Azt persze nem tudom, hogy ez igaz-e, de ha van Magyarországon ember, akinek erről mélységesen hallgatnia kellene, az éppen ő. Ugyanis éppen a nagyapja, Apró Antal volt többek között az, aki ezeket a magántulajdonokat államosította. Elvette magának a villát, olyannyira, hogy lám, még a dédunokái is ott élnek. S ami a legmeghökkentőbb ebben a történetben, hogy Klára asszony olyan természetesen beszél erről az egészről, mintha neki ez a villa olyan eredendő jogon járna, mint az angol királynőnek a Buckingham-palota.

Juhász Margit, Miskolc

Egyre lejjebb?

Másfél év kemény gondolkodás után a bíróság végre úgy döntött, hogy a Fidesz-képviselők jogosan bontották szét a busafejű főkapitány által a Parlament köré húzott “vasfüggönyt.” Semmi szükség nem volt rá, mert a páncélozott autóban, bukósisakban, gázálarcban, golyóálló mellényben és teli gatyában futkosó miniszterelnököt a kutya sem akarja megharapni. Hiszen a népnek joga van a szabad véleménynyilvánításra. Nyilatkoztak is késedelem nélkül a politikai paletta minden pontjáról. Megszólalt a híres sztárügyvéd-család legfiatalabb tagja is, aki a várakozásnak megfelelően szembe ment az általánosan elfogadott véleménnyel. Nem nagyon tehetett mást, hiszen elkötelezett baloldali és sohasem hallotta a “megyei” Szekeres “hadseregének” szolgálatvezető őrmesterét ordítani és viselkedésre nevelni. Az enyhén hízásnak indult, puhány ügyvédunoka papájának véleménye nem érdekel, mert ő már régebben eladta szolgálatait a D-209-es számmal fémjelzett hazaárulónak. Annál jobban érdekelne a nagyapa véleménye, akinek nyilatkozataiban néha-néha alig észrevehetően felcsillan valamilyen apró jele annak, hogy talán mégis jobb lenne a mi oldalunkon tevékenykedni. Milyen boldog lennék, ha a három generáció mindegyik tagja nyilatkozna, és ki-ki a maga stílusában elmondaná, hogy mindenkinek joga van az úgynevezett demokráciában (ami nálunk még kezdetleges, kísérleti stádiumban van) véleményt nyilvánítani, így fejeznék ki egyetértésüket a bírósággal. Ha az ifjonc stréber nem lesz egy kicsit óvatosabb a megnyilvánulásaiban, pártja és kormánya megbízhatja Zuschlag védelmével. Vajon örülne-e ennek a nagyapa?

Sátory János,Tata

Jól megnyitottuk!

Az öttusa-világbajnokság megnyitója a Papp László Sportarénában fél órát késett. A műsorvezető szereplése abban merült ki, hogy átadta a mikrofont egy Mericske Zoltán nevű Mekk Mesternek (tehát Gyurcsány alteregója lehetett). Tanár úrnak nevezték, volt egy ügyes zenekara, de nemigen érvényesült, mert ő leginkább ugrabugrált, beledanolt a zeneszámokba: ügyesen rontotta a színvonalat és a zenére való odafigyelés esélyét. Mikor már hetvenöt százalékban a könyökünkön jött ki a mester, kezdődött a megnyitó. Az kiváló ötlet volt, hogy iskolásgyerekre bízták a zászlók bevonultatását az illető országokhoz válogatott rövid zenebetétek kíséretében. (Az volt a gyanúm, ez nem Mekk ötlete volt, egyszerűen nem néztem ki belőle. Ha mégis, bocsánat!). Ezután jött a fekete leves, a beszédek: Császári Attila, az öttusa magyar főembere rossz formában volt, összevissza hencegett és frázisokat pufogtatott. Aztán egy színész felolvasta Sólyom László levelét a megnyitóra, de olyan nincs, hogy az ország köztársasági elnöke ilyesmiket írjon. Lehet hogy Mekk Mester írta meg helyette. Lapos és elég üres beszéd volt. Aztán jött a fődumamester, a nemzetközi szövetség nem éppen angol elnöke a nem éppen jó, sőt, csapnivaló eredeti műsorvezetővel, aki fordítani igyekezett a vagy 15 perces, unalmas beszédet. Az ember azt hihette, a külföldi úr berúgott és addig dumál, míg el nem vonszolja valaki onnan. De aztán eszébe jutott és “megnyitotta” a világbajnokságot. Ezt kb. így fordította le a műsorvezető: Megnyitom a 2800-adik öttusa-világbajnokság megnyitójának a megnyitóját. Akkor ki lettünk küldve szünetre. Utána jött a koncert, vagy 1200 zuglói iskolás kórussal és egy másik zenekarral, egy “normális” karmester közreműködésével előadták a Carmina Buranát. Szerintem kiváló volt. Nagyon-nagyon megérdemelte a sok gyerek, a magyar nézők és a világbajnokság külföldi résztvevői (akik előtt az ember igencsak szégyellhette magát a megnyitó első része miatt). Megkönnyebbülés volt. Ezek után a világbajnoki szereplésünk nem is volt rossz. (De a Mekk Mester-produkcióval és a silány beszédekkel úgy leégtünk, mint a gyönyörű aréna elődje!)

K. J., Budapest

Bukfenc

A Parlamentben azt fejtegette nemrégen Gőgös polihisztor, hogy a mezőgazdaságunk ne alapanyagokat exportáljon, hanem késztermékeket. Erről jutott az eszembe Szerencs, Sarkad, Mezőhegyes, Szolnok, Selyp, Hatvan, Ercsi, Kaposvár, Ács, Sárvár és Petőháza. A Kabai Cukorgyárat azért nem említem, mert azt a lengyelek építették valami adósság fejében éppen akkor, amikor a 70-es években az országunk milliárdokat költött a meglévő, zömében a 19-ik században épült 11 cukorgyárunk rekonstrukciójára. Ha igaz, akkor már csak egy, a kaposvári cukorgyár üzemel, mert a többit mind bezárták, a kabaival együtt. Ha Gőgös nincs tisztában vele, hát felvilágosítom, hogy ezek a gyárak mind készterméket állítottak elő, magyarán cukrot, mégpedig a cukorrépa nevű alapanyagból. Sőt Kaposváron például láttam olyat is 1977 körül, hogy a bezsákolt késztermékünkre az volt ráírva, hogy Made in Cuba. De mi is történt? A mostani Nagy Testvérre (a korábbinak Moszkva volt a központja) hivatkozva mindent megtett a Mezőgazdasági Minisztériumunk, hogy ma már annyi cukrot sem állíthatunk elő, amennyi az országunk szükséglete. Hiszen, ha nincs cukorgyár, ki a fenének kell a cukorrépa? Drága mulatság a disznókkal föletetni, vagy Szerencs mellől Kaposvárra szállítani, így inkább nem vetnek. Ott marad a föld a paraszt nyakán szépen parlagon és majd addig birizgálják a vidám, a korrupciótól teljesen mentes befektetők, hogy kínjában színes televízióért eladja. Egy aranykorona egy tévé és kész. Gőgös szavait értelmezve a mezőgazdaságban így is készterméket állítanak elő, igaz nem cukrot, hanem televíziókészüléket, de ez – mint látjuk -, a kormányunknak teljesen mindegy. Ha meg a paraszt mégis ragaszkodik a földjéhez, hát vessen bele bukfencet.

Kónya Béla, Budapest

Hiányérzet

Nagyon zavar a tudat, hogy az olimpia megnyitó ünnepségén minden nemzet hazája nemzeti színeiben pompázik, egy kivétellel, ez pedig Magyarország. A mi sportolóink pirosfehér színbe öltöznek. Érthetetlen, hogy miért nem lehetett piros-fehér-zöld színösszeállításban készíteni a formaruhájukat. Arról már nem is beszélve, hogy válogatott sportolóink melegítőjén miért a Hungary felirat lesz. Minden ország a saját nyelvén nevezi meg nemzetét melegítőjén. Mennyivel szebben mutatna: Magyarország! Én büszke lennék az országom magyar nevére! És az illetékes elvtársak?

Paksa Tibor, Lenti

Úgy látszik…

Keller üvegszemű kopó az országgyűlésben kitett magáért. Elszónokolta immár századszor, hogy a Fidesz elvett a nyugdíjasoktól, de ők bizony adtak és adnak. Most például már előre felemelték a nyugdíjakat a várható áremelésekre való tekintettel. Azt, hogy 1,1 százalékot emeltek a nyugdíjakon, azt már már szégyellte elmondani. Úgy látszik időnként elfogja a szégyenérzet.

Czető Lászlóné, Budapest

Szelektálás

A magyar népesedéspolitika évek óta magyartalanít. A szocialista- (liberális?) kormány bekeményített a környező országokból Magyarországon letelepedni szándékozóknak. Ezzel egyidejűleg a hazai magyarokat az ország elhagyására ösztökéli. (Romániában rövidesen 10 millió magyar beözönlésével fogják riogatni a románokat!) A világon példátlanul egyedülálló nép vagyunk a saját fajtánk iránti közömbösségben és az idegenek korlátlan befogadásában. A Nagy-Jugoszlávia szétesésével megmaradó kis Szerbia a világban szétszóródott minden szerbnek fenntartás nélkül megadta a kettős állampolgárságot. Magyarországnak vajon mekkora területre kellene még szétesnie ahhoz, hogy a határain kívül élő magyaroknak megtegye ugyanezt a gesztust? Az illetékes helyen (az illetékes elvtársak) pénzkérdéssé züllesztették a környező országokból az anyaországban letelepedni akaró magyarok letelepedési feltételeit. A hazai magyarok tekintélyes része a létminimum alatt tengődik, de a letelepedni szándékozó külhoni magyarnak nemcsak olyan pénzügyi háttérrel kell rendelkeznie, amennyi a megélhetését nálunk fedezi, hanem annak a pénzösszegnek a többszörösével. Akik ilyen szigorú feltételeket szabnak az itt dolgozni akaró és tudó magyarok letelepedésének, ezt azért teszik, hogy az említettek ne itt telepedjenek le. Bármely nációból a sok pénzzel rendelkezők bizton számíthatnak a végleges magyarországi honosításukra. A nagy nehézségek leküzdésével meghonosodott magyar nagy valószínűséggel nem ennek a kormánynak a szavazótáborát fogja növelni, hanem az első adandó népszavazáskor a mostani kormány ellenzékére (például a “populista” Orbán Viktor pártjára) fog szavazni. Ne kerteljünk, kedves elvtársak, itt pontosan erről van szó!

Tégen László, Nagymaros

Comments are closed.