Mészáros Márta játékfilmet forgat Kéthly Annáról
Népszabadság * Varsányi Gyula * 2008. június 24.
Mára talán elhalványult Kéthly Anna alakja
Kép: MTI
Még folynak a tárgyalások a finanszírozásról, és az utolsó igazításokat végzik a forgatókönyvön, de júliusban már szeretnék elkezdeni Mészáros Márta új filmjének forgatását Kéthly Annáról. A főszerepet Eszenyi Enikő alakítja.
– Komoly munka megteremteni ennek a filmnek a finanszírozását, de nem panaszkodom, mert ez a dolgom – mondja Sándor Pál, a Hunnia Filmstúdió vezetője, Mészáros Márta Remény címmel készülő új filmjének producere. Hozzáfűzi, hogy jó szívvel teszi. Mikor megjegyezzük, hogy a nyugati világban mára talán elhalványult a belga emigrációban 1976-ban elhunyt Kéthly Anna alakja, ezért sem könnyű koprodukciós támogatást szerezni – a producer-rendező kiigazít: nem csupán a jeles szociáldemokrata politikus alakja, hanem egy magatartásforma megfilmesítéséhez keresnek támogatást – ahhoz, hogy valaki a történelmi kényszerek közepette is kitart rendíthetetlenül saját értékei mellett. A mintegy 380 milliós költségvetés negyedét vállalta a hazai mozgókép-közalapítvány.
Mészáros Márta a híres Napló-trilógia és a Nagy Imre-film után továbbra is hősöket keres a huszadik századi magyar történelemben. Az elmúlt évtizedekben sokat dolgozott Lengyelországban, és megjegyzi, a magyarok kevésbé törődnek hőseikkel, mint a lengyelek. Nálunk az egymást váltó rendszerek, kurzusok folyton átírják a történelmet, elhallgatják egyik-másik epizódját, alakját. Kéthly Anna is az elhallgatások áldozata.
A politikus a szociáldemokrata nőmozgalomból vált a két világháború között a párt egyik vezetőjévé, országgyűlési képviselővé. Kimagasló szerepet vitt egyebek mellett a zsidótörvények elleni tiltakozásban. Előbb a Gestapo célpontja, majd Rákosiék dugják börtönbe koholt vádak alapján, mert ellenzi, hogy a kommunista párt „lenyelje” a szocdemeket. Nemzetközi nyomásra szabadul, „56 októberében újjászervezi pártját, a Nagy Imre-kormány minisztere, de novemberben, a szovjet invázió után egy bécsi kongresszusról már nem tér haza. Minden követ megmozgat külföldön a magyar ügy és a szociáldemokrata mozgalom érdekében. A nyugati testvérpártok támogatásával Belgiumban talál otthonra. Haláláig a vegyes gazdaságú, demokratikus szocializmus híve, bármely színezetű diktatúra ellenfele.
– Nem volt hajlandó engedni Kádárék hazahívó szirénhangjainak, ez is megjelenik a fikciós történeten alapuló filmen – mondja Mészáros Márta. A valós elemekből merített mese szerint egy távoli rokon fiatalember (a magyar titkosszolgálat megbízásából) keresi föl Belgiumban, és azzal győzködi, hogy Magyarországon sohasem fog megváltozni a rendszer, ne legyen rabja illúzióinak, térjen haza. Kéthly hatására azonban a fiatalember hite inog meg a „megváltoztathatatlanban”. – Bemutatjuk Kéthly és az izraeli politikus, Golda Meir kapcsolatát is, találkozásukat Izraelben – említi a rendező, megjegyezve, helyszíni forgatásokat terveznek izraeli színésznő közreműködésével.
– Egy kicsit azért is Remény a film címe, mert forgatókönyvíró társammal, Pataki Évával reméljük, hogy megvalósul tervünk, és egy háromrészes tévéfilmet is készíthetünk, amely a teljes életutat meg tudná mutatni – mondja. A mozifilm cselekménye zömmel már a belgiumi emigráció idején játszódik, csak fölvillanásokban, epizódokban tér vissza az előzményekre. – Hozzám közel áll Kéthly Anna alakja, mert egész életében tisztességes maradt, és hű önmagához, nem lehetett megvenni, megfélemlíteni. Nincs sok hasonló hős a magyar történelemben – magyarázza a rendező. – Ugyanakkor szép nő volt, temperamentumos, izgalmas, művelt és okos. Ritka az ilyen összetett figura kortárs magyar filmen, ahol a nőalakok általában szexről szólnak, esetleg függetlenségről vagy őrületről. Eszenyi Enikőt gondolom a legalkalmasabbnak erre a szerepre – teszi hozzá. Partnereiként a többi között Cserhalmi Györgyöt, Czinkóczi Zsuzsát, Kamarás Ivánt említi. Végül megjegyzi: – Amíg tehetem, kötelességemnek érzem olyasmiről beszélni, amit nő létemre talán én ismerek a legjobban.
