Forrás: Demokrata

szo, 2008-06-14 18:33

Címkék:2008:22. számMagyarország

Szerző: Monostori Tibor Olyan hírek láttak napvilágot a Fidesz kormányzati elképzeléseiről, amelyek egy része ellentmond az ellenzéki szövetség hivatalos kommunikációjának. Heroikus erőfeszítések egy példátlan népszerűségű párt vezetőjének részéről, hogy közel évtizednyi ellenzéki lét után, hatalomra kerülése esetén elkerülje a választók tömeges kiábrándulását, egyben megőrizzen valamit abból, amit úgy hívnak: nemzeti progresszió?

A magyar politikai élet legnagyobb kérdése, szívósan rágott csontja évek óta, hogy mit tenne Orbán Viktor, ha kormányon lenne. Még a csőddel, hanyatlással riogató válaszadók is tudják, hogy e kérdés mentén fordul meg az ország jövője. Elvileg jogos lenne egy másik kérdés is, amit azonban – s ez sokat mond – senki sem feszeget még baloldali és liberális körökben sem: vajon mit tenne Gyurcsány Ferenc, ha ellenzékben lenne? A Fidesz kormányzati képességeitől rettegő véleményformálók talán nem veszik rossz néven, ha a jelenlegi kormányfő eddigi pályafutásának ismeretében már most válaszolunk az utóbbi kérdésre: semmit. Gyurcsány Ferenc ellenzékben nem értelmezhető.

A két kérdés nem függ össze. Orbán Viktor már volt négy évig miniszterelnök, az őt kritizálóknak elsősorban onnan és nem régi kampányszövegekből kellene ihletet meríteniük, amikor elemzéseiket írják a Fidesz hatalomra kerülésének veszélyeiről. Gyurcsány Ferenc ellenben még sohasem politizált ellenzékben, s a jelek szerint nem is fog. Feltehetően szép csendben visszavonul az “üzleti életbe”.

A csapda és lakói

Kéri László rendszeres zártkörű beszélgetései egyikére, április harmincadikára meginvitálta volt diákját, a Fidesz elnökét. A hallgatólagosan titoktartásra kötelezett tanítványok, jelenlegi és volt médiamunkások és politológusok azonban – ennyit a balliberális erkölcsről – persze kiadták a sajtónak a közel háromórás beszélgetés részleteit, egy internetes portálon pedig megjelent egy hosszú összefoglaló is. A nyugdíjak befagyasztása, az állami nagyberuházások, köztük a 4-es metró építésének leállítása, a megszorításokként is értelmezhető pénzügyi szigor (“sokaknak sok minden fog fájni”) és a “nem hagyományos kormányzás lesz”  megfogalmazások és kitételek sokak szerint fellebbentették a fátylat a Fidesz szándékairól.

És a balliberális oldal frusztrációiról is, ők ugyanis éppen egy erős, potens kormányzástól félnek a leginkább. Ezt jól mutatja, hogy Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője nemsokára már Orbán “feketelistájáról”  beszélt. “El a kezekkel Magyarország építésétől, az országot átépítő beruházásoktól!” – ezt már Gyurcsány Ferenc jelentette ki. A kiszivárogtatást követő nyilatkozatháborúban Kéri László tagadta, hogy Orbán Viktor a 4-es metró beruházásának leállításáról is beszélt volna. A Fidesz részéről akadozott a kommunikáció. Tarlós István fővárosi frakcióvezető szerint a pártelnök nem a beruházás leállításáról, hanem a közpénzek felhasználásának ellenőrzéséről beszélt. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője előbb azt fejtegette, hogy kormányzásuk esetén adó- és járulékcsökkentést hajtanának végre, és az állami kiadásokat befagyasztanák, később egy napilapnak cáfolta, hogy Orbán Viktor bárhol olyan kijelentést tett volna, amely szerint a Fidesz kormányra kerülése esetén minden nagyberuházást leállítana.

Varga Mihály szerint Kéri László cáfolata azt mutatja, hogy a hírek légből kapott kacsák lehetnek. A Fidesz alelnöke lapunk kérdésére pénteken elmondta, hogy ha el is hangoztak ezek a mondatok, akkor azok annyiban indokoltak, hogy egyes beruházások exponenciálisan növekvő költségeket rónak az államháztartásra, és elemi követelmény, hogy ezeket egy új kormány megvizsgálja. Fónagy Jánosnál egy beruházás “befagyasztása” és “leállítása” közötti szemantikai különbségről érdeklődtünk, de a Fidesz budapesti elnöke nem kívánt pénzügytechnikai részletekbe bocsátkozni. Kifejtette, hogy a kiszivárogtatott információkat nem tartja hitelesnek, a négyes metró “a leghatározottabban tovább fog épülni”, a közösségi közlekedés fejlesztése érdekében, a jelenlegi problémákért és a megsokszorozódott költségekért az előkészítés és a tervezés hiányát okolta, és kijelentette, hogy el kell számoltatni mindenkit, akik a mulasztások mögött állnak.

Halász Zsuzsa, a KDNP szóvivője nyomatékosította, hogy pártja részéről senki nem volt jelen a Kéri-esten, nincs hivatalos álláspontjuk a kérdésben, és a politológus cáfolatára hívta fel a figyelmünket. Szó sincs arról, hogy a Fidesz befagyasztaná a nyugdíjakat – mondta Orbán május 25-én Sepsiszentgyörgyön.

A Demokrata által megkeresett ellenzéki politikusok (még a Kéri-estről megjelent részletes ismertetések előtt) megkérdőjelezték a kiszivárogtatott mondatok valóságtartalmát. Balsay István, Székesfehérvár volt polgármestere, a Fejér megyei közgyűlés alelnöke úgy látta, a Fidesz kommunikációját kormányzati oldalról dezinformációval próbálják megzavarni. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere nem tartotta valósnak “a mesterségesen kiszivárogtatott” információkat, és úgy vélte, a Fidesz elnökének politikai érzékenysége jobb annál, hogy ilyeneket mondjon. Lázár János, Hódmezővásárhely első embere a polgármesteri hivatal sajtóreferense útján (az erre és Orbán Viktor május 20-i, a Polgárok Házában tartott helyzetértékelésére vonatkozó kérdésünkre reagálva) azt közölte, hogy nem szokta kommentálni vagy véleményezni Orbán Viktor szavait, hanem megcsinálja azt, amit kér. Azt viszont szinte mindannyian látják, hogy a Fidesz és szövetségesei kormányzati politikája adott esetben új hangsúlyokat kaphat. Kalmár Ferenc, a KDNP alelnöke lapunknak elmondta, hogy nehéz a jövőbeli részletes tervekről nyilatkozni, hiszen ahhoz látni kellene, hogy mi van a kasszában, a kormánypártok mit hagytak maguk után. Balsay is a szűk mozgástérre utalt és hangsúlyozta, hogy kemény, határozott felülvizsgálatra lesz szükség az uniós pénzek területén csakúgy, mint a csődközelbe jutott kistelepülési önkormányzatok finanszírozása esetében. A helyzet egy “fehér könyv” megalkotását, az önkormányzati, választójogi és médiatörvény módosítása pedig társadalmi konszenzust, a széles tömegek támogatását igényli.

Kacsák és pónilovak

Úgy értesültünk, hogy az Orbán Viktor szájába adott mondatok nemcsak elhangoztak, de azok (mint azt a később megjelent részletesebb összefoglalók megmutatták) csak a jéghegy csúcsát jelentik. Az erőteljes pénzügy-politikai szigor, a gazdaság lélegzetvételéhez szükséges kiadás-befagyasztás és a külföldi  (orosz, arab és kínai) tőke erőltetett ütemű bevonzása jelentik az alapjait a gazdaságpolitikai programnak, amelynek hátterében az állhat, hogy így teremtődnek meg a feltételei az 1998 és 2002 közötti politikai irányvonal folytatásának, amelynek kezdetén egyébként, mint azt egyre több gazdasági szakember elismeri, az Orbán-kormány egy “láthatatlan” megszorító csomagot vezetett be.

Más sajtóhírek arról számoltak be, hogy a Fidesz belső köreiben élő terv szerint a KDNP egy esetleges választási győzelem esetén nem kerülne be a kormányba, hanem egyfajta pufferpártként, ellenzékben venné át a Fidesztől a túlzottan terhessé vált ideológiai töltést és a szociális értékek hangsúlyos képviseletét. Ennek jele lehet, hogy két markánsan jobboldali témát (a regisztrált élettársi kapcsolat és a vasárnapi munka elleni küzdelmet) a Fidesz nélkül, önállóan képviselik. A liberálisabb politikához visszatérni készülő Orbán Viktor így szabadabban tudná kezelni az országban kialakult válsághelyzetet, hiszen a probléma alapját a Fidesz mint néppárt már-már kaotikus sokszínűsége jelenti. Keresztényszocialisták, konzervatívok és liberálisok küzdenek egymással, és a “nyertesek” gazdaságpolitikai elképzelései évtizedekre meghatározhatják az ország jövőjét.

Latorcai János, a Kereszténydemokraták Országos Választmányának elnöke lapunknak elmondta, hogy elképzelhetetlennek tartja mindezt, hiszen ha közös listán indulnak, akkor utána miért mennének át ellenzékbe? Az egész hipotézist a kormányzati körökből kiinduló ékverésnek nevezte. Kalmár Ferenc tőlünk hallott először erről a felvetésről, a párt belső köreiből nem hallott róla és nehezen tartja hihetőnek.

Bársonyfüggönyök

Időközben a Fidesz és a KDNP is megkezdte a felkészülést a remélt előre hozott választásokra. A választókerületi elnököknek, a parlamenti frakciószövetségnek

és a polgármestereiknek tartott, említett helyzetértékelés zárt ajtók mögött zajlott. Gyimesi Endre kérdésünkre kifejtette, hogy helyes volt őket összehívni, és az ott elhangzottak megerősítették őket abban, hogy csak a szervezett és tudatos munka visz előre. Kalmár Ferenc is arról számolt be, hogy dolgoznak tovább, és készülnek az előre hozott választásokra. Ezzel egy időben a két évvel ezelőtti választások után emlékezetes, fizetett kiáltványokat megjelentető gazdasági elit is megkereste a Fidesz elnökét. Mivel több alkalommal is hiába tárgyaltak Gyurcsány Ferenccel, azért keresték meg Orbánt, hogy közösen próbáljanak megoldást találni az országot érintő legégetőbb gondokra. Egy dolog nyilvánvaló: a Fideszre 12, legkésőbb 24 hónapon belül komoly próbatétel vár: határozott kézzel kivezetni a csődből a társadalmat, megújítani a magyar politikát és megőrizni a társadalom bizalmát. Ez olyan gigászi feladat, amelybe Gyurcsány Ferenc látványosan belebukott. A küldetés teljesítésére Orbán Viktor képes, de csak ha pártja kellően magas népszerűségi szintről indul, ha a Szövetségnek kétharmados többsége van, és ha valóban sikerül új társadalmi szerződést kötni a néppel. Úgy tűnik, ennek a jelenlegi gazdasági helyzetben, az ország külpiaci nyitottságát figyelembe véve, előfeltétele a külföldi pénzügyi tőkével való kiegyezés, és egy, a párt kampányaiban megszokott szlogenekhez képest más hangsúlyokkal bíró, erőteljesen piacpárti politika.

Az utóbbi két év ellenzéki vulgárpolitizálása mögött egy alaposan kimunkált, hosszú távú stratégia sejlik fel, amit Orbán Viktor másfél éve egy napilap hasábjain tőle szokatlan módon, nyíltan meg is fogalmazott: mélypontra kell juttatni az MSZP népszerűségét, mégpedig úgy, hogy a miniszterelnök alkalmatlansága egy összezárt ellenzékkel szemben látványosan kiütközzön. Gyurcsány abba bukott bele, hogy hagyták győzni. Kutuzov engedte át így Moszkvát Napóleonnak, hogy aztán egyszer és mindenkorra megtisztítsa tőle Oroszországot.

A passzív ellenállás többrétegű, vastag függönyök mögé rejtette azt, hogy pontosan mit tesz majd a Fidesz, ha kormányra kerül. A passzivitás ideje azonban véget ért. Orbán Viktor látványosan aktív lépéseket tesz, s egyre nagyobb kockázatot vállal. Erdélyi kampánykörútja Szász Jenő mellett egy új erdélyi polgári párt elfogadtatását célozza, amivel nagy rizikót vállal, de tudja, miért teszi: az erdélyi egypólusú politizálás feloldásával, az erdélyi polgári-konzervatív erők felszabadításával a népfrontos RMDSZ hegemóniája alól valójában már jövőbeli bázisát szélesíti. Itthon pedig elegáns könnyedséggel besétál a kriptobaloldali, elfogult Kéri László által állított csapdába: minden bizonnyal tökéletesen tisztában volt ugyanis azzal, hogy a Kéri-növendékek mesterük szellemiségének megfelelően, ígéretüket megszegve, természetesen rögzítik szavait és kijátsszák azt a baráti médiumoknak.

Orbán azonban nem a mellébeszélést választotta, hanem jókedvűen és őszintén egy műhelybeszámolót tartott, miáltal a hallgatók egy szokatlanul merész stratégia végrehajtói lettek: utóbb nagy vihart kavaró kijelentéseit szépen eljuttatták a médiához, miközben árulásukkal a felelősséget magukra vállalták, ugyanis egy szakmai műhelybeszélgetésen elhangzottak – főképp, ha tudjuk, hogy a résztvevők előre megígérték a diszkréciót – nem kérhetők számon egy ellenzéki politikuson. Ugyanakkor mivel a Fidesz Magyar Polgári Párt napról napra közelebb kerül a hatalomhoz, a társadalom részéről egyre nagyobb az igény arra, hogy végre konkrétumokat halljon. Orbán Viktor megtesztelte a közvéleményt.

——————————

Kulcsmondatok egy előadásból

Szemelvények a balliberális Hírszerző internetes portálon május 23-án este megjelent összefoglalóból (amely Kéri László szerint hangfelvétel alapján készülhetett).

“Horn Gyulát… nagyon dicsérte, pragmatikus, taktikus és előrelátó politikusnak nevezte, aki hatalmának legfőbb pillérét az inaktívakra építette… Gyurcsány Ferenc… felrúgta a… hagyományos baloldali egyezményt…, de nem kötött új szövetséget másokkal. Így Orbán Viktornak szabad tere maradt.”

“Gyurcsány Ferencről… azt mondta, hogy >>hülye, idióta, lássuk be«, és a balatonőszödi beszédet hozta fel példaként… Egy profi politikust nem ragadhatnak el az indulatok, neki nem lehetnek érzelmei.”

“Tulajdonképpen ő nem is akart győzni 2006-ban, mert akkor már tudták, milyen rossz állapotban van a gazdaság.”

“Azzal számol, hogy három választást nyernek zsinórban. Kormányzásának két szakasza lesz: az első két évben válságmenedzselő kormány és megszorítások jönnek, …de utána tízéves programjuk lesz… Befagyasztaná a nyugdíjakat, és legfeljebb az infláció mértékének megfelelően emelne.”

“A nagy állami beruházásokat le kell állítani, nem fizetik ki őket, és az így nyert összegekkel csökkenthető a hiány. Utána újratárgyalná a szerződéseket… Példaként az autópálya-építéseket és a 4-es metrót említette.”

“A tőkét… három helyről hozná az országba: Oroszországból, az arab világból és mérsékelten Kínából.”

“A Magyar Gárda… egy valós problémára adott reakció. Az állam ugyanis gyengül vidéken, kevés a rendőr, magára hagyták az állampolgárokat… Egyfelől erősíteni kell az állami jelenlétet, másrészt úgy kell elbánni velük, mint ahogy Horthy Miklós elbánt a nyilasokkal; adni nekik egy pofont és hazazavarni őket.”

Orbán Viktor a Blikknek

2008. május 24.

Arról, hogy idiótának, bolondnak nevezte Gyurcsány Ferencet:

“Nem volt helyes ilyet mondanom. Senkiről sem helyes ilyen durván beszélni.”

Az állami nagyberuházások leállításáról:

“Az állami beruházások nagy része nem más, mint állami umbulda. Prágában töredékéért építenek metrót, mint Budapesten. Nincs erre más magyarázat, mint a hatalommal való visszaélés, vagy is a korrupció… A beruházásokat meg kell csinálni, a metróból is több vonal kellene. Azt kell megnézni, hogy ilyen áron szabad-e folytatni ezeket az építkezéseket.”

Az oroszokkal való együttműködésről:

“Feltételekkel kell együttműködnünk velük, átlátható viszonyok között. Másrészt a stratégiai kiszolgáltatottságot is csökkenteni kell: az oroszországi gázbeszerzést ki kell tudni váltani.”

Comments are closed.