Forrás: HETEK

Sebestyén István

Összeesküvés-elméletek és városi legendák – évfordulós magyarázatok egy témára

Az amerikai titkosszolgálat szivárogtatta ki a két évvel ezelőtt elhangzott őszödi Gyurcsány-beszédet, hogy ezzel buktassa meg az Oroszország felé orientálódó magyar kormányt. A hír megalapozottságával kapcsolatban merülnek ugyan fel kételyek – viszont jól hangzik. Mint ahogy általában az összeesküvés-elméletek és a városi legendák.

Könnyen lehet, hogy a rendszerváltás utáni magyar politikatörténet egyik legnagyobb talánya marad, hogy ki(k) és milyen céllal szivárogtatták ki Gyurcsány Ferenc 2006. május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt elmondott beszédét. A miniszterelnök “beismerő” szónoklata több hónappal később, szeptember 17-én került nyilvánosságra egy jó mi­nőségű hangfelvételen. Bár a szocialisták belső vizsgálatot indítottak az ügyben, összeesküvés-elméleteken és városi legendákon kívül ma sincs más magyarázat a történtekre (lásd keretes írásunkat).

“Azt nyilvánvalóan nem lehet megmondani, hogy ki fog-e valaha derülni Őszöd titka. Ugyanakkor, ha ez meg is történne – mondjuk évek múlva egy “beismerés” nyomán -, a témával kapcsolatos összeesküvés-elméletek vélhetően tovább virágoznának” – mondta Dezső András, a Legendavadászat című könyv társszerzője. Jó példa erre a Kennedy-gyilkosság, amelyről az alapos kutatómunkát végző Warren-bizottság megállapította ugyan, hogy egy magányos férfi volt az elkövető, ám ezt sokan a mai napig nem hiszik el.

Dezső András szerint a “legendagyártás” hátterében többnyire az áll, hogy az adott eseményről vagy nincs hivatalos információ, vagy azok túl bonyolultak az átlagember számára, illetve a “hivatalos forrást” manipuláltnak, hiteltelennek tartják. Az is fontos szempont, hogy a “valódi magyarázat” illeszkedjen az adott személy vagy szubkultúra világnézetéhez, és egyben igazolja is azt.

A politika ugyan nem az egyetlen, ám népszerű terepe az összeesküvés-elméletek gyártóinak. Az egyik legmasszívabb hazai legenda az úgynevezett rózsadombi paktum. E szerint 1989-ben egy budai villában magyar-szovjet-ame­ri­kai-izraeli részvétellel titkos megállapodás született. A hazai részről a magyar katolikus egyház és az izraelita hitközség egy-egy megbízottja, valamint öt magyar politikai vezető által jegyzett paktumban többek között olyan lényeges kérdésekben egyeztek meg, mint a békés átmenet, vagy a szovjet befolyás fenntartása az átmentett kommunistákon keresztül.

Dezső András hangsúlyozta, a legendákat egyszerűségük mellett a bennük szereplő valós elemek teszik hihetővé. Példaként említette Dávid Ibolya esetét, akiről a 2006-os választási kampány idején e-mailben terjedt el, hogy azért utazott Ausztráliába, hogy drogos fia büntetőügyét elsimítsa, ami sikerült is neki, “természetesen” a szocialista vezetésű Külügyminisztérium segítségével. “A történetben annyi igaz volt, hogy az MDF elnökének valóban kint élt a fia, akit meglátogatott. A hír elterjedése után hiába cáfolta a külügytől kezdve a rendőrségig mindenki a sztorit – az tovább él” – mondta a szerző. Hozzátette: ez az eset is jól mutatja, hogy az összeesküvés-elméleteket gyakran használják egy-egy személy vagy csoport lejáratására.

Az elméletek forrása lehet a népnyelv – például, hogy az MTV-székház ostromát a kormány szervezte meg – vagy akár egy politikus is (emlékezetes Dávid Ibolya nyilatkozata az MSZP és a Fidesz állítólagos paktumáról, miszerint az állami beruházások túlszámlázásának hasznából 70-30 százalékban részesülnek a két oldal pártközeli cégei).

“Alapvető igényünk, hogy a körülöttünk vagy velünk zajló eseményeket, folyamatokat átlássuk, a titkokra fényt derítsünk. Ha ehhez kevés az információnk, vagy azok nem minket igazolnak, hajlamosak vagyunk kiegészíteni azokat, vagy sajátos magyarázatokat találni rájuk” – világított rá a fentiekhez hasonlóan az összeesküvés-elméletek lélektani hátterére Erős Ferenc, az MTA Pszichológiai kutatóintézetének tudományos igazgató-helyettese. Hozzátette: ez az igény akkor is erős bennünk, ha az adott esemény mögött nem rejlik konkrét ok. Mint mondta, a leegyszerűsített elméleteket általában azok fogadják el inkább, akik az adott témában kevésbé tájékozottak. A gyors terjedésükre adott magyarázatok között pedig ott szerepel a média – főként az internet -, valamint az a tény, hogy a közéleti társalgást – a viccekhez hasonlóan – jelentősen megkönnyíti a városi legendák kitárgyalása.

Verziók Otilde szödre

Orosz lapokban jelent meg az a vélemény, miszerint az amerikaiak szivárogtatták ki Gyurcsány beszédét, hogy így okozzanak belpolitikai válságot, ezzel megakadályozva az orosz-magyar kapcsolatok fejlődését, különös tekintettel a Déli Áramlat gázvezetékre vonatkozó szerződésre.

A további verziók inkább belföldön keresik a kiszivárogtatók kilétét. Az egyik álláspont szerint Gyurcsány belső riválisai, “régi szocik” voltak a tettesek, hogy így akadályozzák meg a miniszterelnök szárnyalását, amely azzal fenyegette őket, hogy végleg kiszorulnak az MSZP vezetéséből. Egy, az Élet és Irodalomban megjelent cikk, amely a miniszterelnök környezetét is feltüntette forrásként, ezt a verziót sulykolta.

A kiszivárogtatáskor hallani lehetett olyan véleményeket, hogy a Fidesz állt a “balhé” mögött, ők szerezték meg, vagy nekik adták el korrupt MSZP-sek a kompromittáló felvételt. Ennek ellentmond, hogy nem Fideszhez közelinek számító orgánumokban jelent meg az őszödi beszéd. Másrészt a Fidesznek nem állna érdekében tagadnia, hogy ha megszerezték volna ezt a felvételt. Orbán Viktor azt mondta (az Index szerint) egy belső beszélgetésen, hogy pénteken játszotta be (vasárnap hozták nyilvánosságra) neki Kósa Lajos a felvételt, mikor éppen repülőre szállt, de nem ők voltak az ügy kirobbantói.

Egy további verzió szerint – és ez az MSZP-ben is jelentős “támogatóval rendelkezik” – a miniszterelnök stábja szivárogtatta ki a beszédet. Egyrészt, mert jónak tartották. A mai napig az a hivatalos álláspont a miniszterelnök környezetében, hogy a rendszerváltás óta ez a legfontosabb (igazság)beszéd a köztársaság életében. A kiszivárogtatás okára két indokot mondanak ennek az elméletnek a hívei: 1. Gyurcsány stábja mindig is szerette váratlanul témákkal és “fedősztorikkal” meghatározni a közvéleményt. 2. Azt gondolták, hogy a Fidesz megszerezte a felvételt és az önkormányzati kampány tetőpontján nyilvánosságra akarja hozni, ezért meg akarták előzni őket.

Ráadásul Orbán Viktor ekkortájt olyan cikkeket írt, amelyekből arra lehetett következtetni, mintha birtokában lenne az “őszödi igazságbeszédnek”, miközben csak szóbeszéd útján ismerte a Fidesz vezérkara az őszödön elhangzottakat. Mégis sikerült egy “kettős ügynökön” keresztül elhitetni az MSZP-vel, hogy megszerezték a felvételt.

Comments are closed.