Népszabadság * Szőcs László * 2008. március 17.
Feltűnően magas, szőkített férfi, egyforma cipőben. Geert Wilders parlamenti képviselőt civil rendőrök védik, pedig még be sem mutatták Korán-ellenes filmjét
Kép: AFP – Robert VosMagyarul idézi Petőfi egy fordulatát, betiltaná vagy átíratná a Koránt, évek óta nem léphetett ki egyedül az utcára. Geert Wilderst az év politikusának választotta decemberben a holland állami rádió.
Feltűnően magas, szőkített férfi, egyforma cipőben. A fél világ róla, pontosabban még be sem mutatott filmjéről beszél most: a NATO-főtitkár a katonáit félti, a francia elnök a holland kormányfőt fogadva aggódik egy sort, muzulmánok tüntetnek ellene. A holland külügy evakuációs tervet készített, ha valamely nagykövetségénél lincselés adódna a rövidfilm bemutatásakor. Több ország bojkottal fenyegeti Hollandiát.
– Elég szomorú, hogy a filmet még azelőtt elítélik, hogy látták volna, ideértve gyáva miniszterelnökünket is. Úgy vélem, a szólásszabadság engem is megillet, így inkább engem kellene megvédeni, ahogy az a dániai Mohamed-karikatúrák esetében is történt. Továbbra is tárgyalásban vagyok a tévécsatornákkal, hogy bemutatják-e a rövidfilmet. Van, amelyik adó engem nem akar reklámozni, egy másik pedig a felére vágná, amit nem engedek. De akárhogy is, legfeljebb felteszem az internetre, mégpedig heteken belül – mondja Geert Wilders (45 éves), a hágai parlament alsóházának képviselője, a még két éve sem létező Párt a Szabadságért (PVV) frakcióvezetője.
Fasiszta könyvnek nevezte a Koránt, amelyet – „hacsak a muzulmánok ki nem tépik a felét” – szerinte be kellene tiltani Hollandiában éppúgy, mint a Mein Kampfot, Mohamed prófétát pedig „ma levadásznák mint terroristát”. – Mégis, milyen reakcióra számított ezek után a film hírére? – kérdezem Wilderst, aki a 90-es évek elején még szokványos liberális volt, a később az uniós irányelvről elhíresült Frits Bolkestein pártvezér titkáraként dolgozott. – Persze, azt nem várhatják, hogy arról szól majd, milyen csodálatos könyv is a Korán, és mindenki vegye meg ízibe… De elvárom, hogy előbb élhessek alkotmányos jogaimmal, a szólás szabadságával. Biztosíthatok mindenkit, hogy az európai törvények adta határokon belül maradok. Nem találok ki egyébként semmit, az egész világból veszem a filmhez a képeket, ki tudom mutatni, hogy a Korán mely fejezetei, szúrái uszítanak nyíltan a gyűlöletre, és fenyegetik társadalmunkat. Az iszlámban nem ment végbe az a mérséklődési folyamat, mint a keresztény hagyományban – feleli az egyébként katolikusnak nevelt Wilders, aki beutazta a Közel-Keletet, nemcsak Izraelt, de Iránt, az arab országokat is. Mint mondja, nem az emberekkel van gondja, senkit nem gyűlöl, közel-keleti utazásai során is barátsággal fogadták. De úgy véli: az európai kultúra kifinomultabb az iszlámnál, amely a nyugat-európai bevándorlással időzített bombaként ketyeg alattunk. – Nézze meg a statisztikákat, vagy nézzen csak ki az utcára! Teljesen megváltozott a környezet, amelyben élünk, mégpedig a hátrányára. A bűnözési adatokban a csaknem egymilliós bevándorlók az arányukhoz képest sokszoros szorzóval szerepelnek – így Wilders. – És gondolja, hogy azért, mert muzulmánok? – kérdezem, hozzátéve: nem tart-e attól, hogy nézeteivel, megnyilvánulásaival, filmjével csak olajat önt a tűzre, elidegenítve azokat is, akik békésen élnek, a holland társadalomba való beilleszkedésre törekszenek? „Ezen a szakaszon már túl vagyunk, a huszonnegyedik órából is öt perc van csak hátra. Véget kell vetni a politikai korrektségnek, amelyet hosszasan kipróbáltunk, de nem vezetett sehová. Egy felmérés szerint az itteni marokkói fiatalok több mint negyven százaléka nem a demokráciát, hanem az iszlám jog, a saria bevezetését támogatja Hollandiában. Homoszexuálisokat vernek meg Amszterdamban, tízből kilencszer muzulmán fiatalok, mert a disznónál is alacsonyabb rendűnek tartják őket. Sokan közülük persze még csöndben vannak. Ismeri azt az arab szót, hogy takiya? Arra vonatkozik, hogy most még rejtőzködnek, mert idegen uralom alatt élnek, de amint többségbe kerülnek nálunk, kimutatják a foguk fehérjét!”
Még senkivel nem vitatkoztam arab filológiáról, de főleg nem egy hollanddal, akinek tökéletesen üres a könyvszekrénye, miközben pillantásunk külön-külön is a bekapcsolt plazmatévé teletextjére vetődik, megjelenik-e valami hír – őróla. A halálos fenyegetések, amelyeket kap, mindennaposnak számítanak. Nemrég fatvát, halálos kiközösítést adtak ki ellene. A fenyegetések évekkel ezelőtt kezdődtek, amikor egy iszlám fanatikus a nyílt amszterdami utcán megölte a szintén iszlámellenes Theo van Gogh filmrendezőt. Csak szaporodtak, amikor honlapján újraközölte a Mohamed-karikatúrákat. Tavaly egy nőt egy év börtönre ítéltek, amiért százával küldte a fenyegető e-maileket Wildersnek.
Ezért rendőri védelem alatt él, a parlamenti szobájához vezető folyosón két-három fülzsinóros sétálgat. – Már akkor sem engednek ki az utcára, ha csak a karfiolok áráról beszélnék, túl ismert az arcom, és indulatokat vált ki. Olyan mértékben elvesztettem a személyes szabadságomat, hogy az ellenségének sem kívánja az ember. Ez az ára mindannak, amit csinálok, de nem adom fel, miközben természetesen én is ember vagyok, tartok tőle, hogy megölnek. A szabadság olyasvalami, amiért folyamatosan harcolnunk kell, nem hull az ölünkbe – mondja Wilders, aki ultraliberálisként támogatja a sebességkorlátozás eltörlését az autópályán, a parlamentnek pedig szerinte akkor lenne szabad új törvényt hoznia, ha két másikat meg eltöröl.
„Szabadság, szerelem…” – Wilders Petőfit idézi a beszélgetésben, mégpedig magyarul. Csak kicsit lepődöm meg: tudtam, hogy 1992-ben Budapesten (mint mondja, az Országháztól egy kőhajításnyira) házasodott, magyar nőt vett feleségül. (Megtaláltam az iwiw közösségi portálon, kérve, hogy segítsen az interjú megszervezésében.) Mivel párja már akkor beszélt hollandul, magyartudása kezdetleges maradt, mondja. „De Amszterdamban annyira nem járhattam az utcán az utóbbi időben, hogy Budapesten sokkal jobban tájékozódnék, akár hiszi, akár nem. Ötszázszor jártam a fővárosukban, ott él a feleségem családja. És még a VVD liberális párttal, az SZDSZ-szel is jó volt a kapcsolatunk, sokukkal beszélgettem, sőt még a Fidesz, Orbán Viktor is a liberális pártcsaládba tartozott akkoriban. Eszembe is jut, amit az SZDSZ-esek mondtak annak idején, hogy cionista befolyás alatt álló pártnak tartják őket egyesek. Ez azért érdekes, mert ránk is mondanak ilyesmit – alaptalanul -, miközben mások, főleg a külföldi sajtó, a szörnyű Vadim Tudorral, a Mussolini-unokával, Le Pennel akarnak összemosni bennünket. Pedig semmi közünk hozzájuk, sem politikailag, sem személyesen.”
Kell egy fenegyerek! – mondhatta a holland Minarik Ede. Először a különc iszlámbíráló szociológus, Pim Fortuyn, akivel a rotterdami utcán végzett egy radikális állatvédő. Majd Theo van Gogh. Aztán Ayaan Hirsi Ali, akinek a holland kormány már nem vállalta a védelmét, s már Franciaország oltalmazza. Legújabban Geert Wilders.
A NOS közszolgálati rádió decemberben az év politikusának nyilvánította a holland közbeszéd tematikájának irányításáért. Pártja, a PVV kilenc hellyel rendelkezik a százötven fős alsóházban. A közvélemény-kutatások szerint most tíz százalékon áll.
