A régi pesti zsidónegyedben történt bontásokat sajnálatosnak tartja, az ezek nyomán történt építkezésekről pedig úgy véli…
azok színvonala csökkentette az örökség értékét, ezért gyors cselekvésre ösztönzi az illetékes szervezeteket Michel Polge, aki az ICOMOS (Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa) felkérésére járt Magyarországon; a francia építész jelentését pár napja hozták nyilvánosságra Budapesten.
Michel Polge a főváros meghívására 2007 novemberében járt Budapesten, hogy értékelje a régi pesti zsidónegyed örökségi értékeinek megőrzését, állapotának alakulását, a bontási-építési munkákkal kapcsolatos panaszok megalapozottságát. A budapesti világörökségi terület védőzónájába tartozó negyeddel kapcsolatban az építész jelentésében leszögezte: az épületekben eszközölt nagy beruházások nyomán történt változások elfogadhatatlanok Világörökségi Listára felvett helyszín esetében.
Mi is történt a sajtótájékoztatón?
Az írás szerint a bontásokhoz-építkezésekhez kapcsolódó problémák szabályozási, kulturális, szociális és örökségvédelmi természetűek, de mindenekelőtt gazdasági jellegűek. A szakértő szerint a befektetőket a pénzügyi és adózási rendelkezés hiánya ösztönzi arra, hogy kizárólag a gazdasági haszon érdekében, a szabályok által megengedett beépítési jog maximális kihasználásával éljenek. A szakértő példaként említi, hogy Franciaországban olyan szigorú városrendezési és kedvező adózási szabályok vannak érvényben, melyek a befektetőt az épületek rehabilitációjára ösztönzik.
„A befejezett bontásokat már csak sajnálni lehet” – tartalmazza a jelentés, amely különösen nehezményezi a budapesti gettófal utolsó maradványának elbontását, és javaslatként fogalmazza meg, hogy a még meg nem kezdett, de engedélyezett bontásokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) „a lehető legrövidebb időn belül” vizsgálja felül. A bontási engedéllyel még nem rendelkező projektek kapcsán pedig moratórium elrendelését tartja szükségesnek az új városrendezési terv megszületéséig. Ez utóbbi február elseje óta a VII. kerületi közgyűlés döntésének nyomán életbe is lépett és a KÖH által készítendő rehabilitációs terv megszületéséig, de legkésőbb május 31-ig érvényben is marad.
Mezős Tamás, a KÖH elnöke a javaslat kapcsán elmondta: alátámasztja azokat a törekvéseket, amelyeket a KÖH a kerülettel és a fővárossal kezdeményezett. „Jelenleg is dolgozunk azon, hogy azok a hibák és károk, amelyek kétségtelenül keletkeztek ezen a területen, valamilyen szinten orvosolhatóak legyenek” – hangoztatta az elnök a készülő rendezési tervre utalva. Mezős Tamás a historikus Budapest megmentése érdekében a szakértő javaslatainak segítségével korrekt, szakmailag magas színvonalú, kultúrtörténetileg és építészetileg méltó lépéseket ígért.
Ikvay-Szabó Imre főpolgármester-helyettes maximális egyetértését és támogatását hangoztatta a szakértői javaslat minden pontjával kapcsolatban, illetve az ott élők és a civil szervezetek bevonását ígérte. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a magyar városrendezési eszköztár jelen állapotában nem alkalmas a célok elérésére, de ezen a téren is lépéseket sürgetett, és kijelentette, hogy a „nehéz költségvetési helyzet ellenére mindent meg fog tenni” az anyagi segítség érdekében.
Hunvald György, VII. kerületi polgármester úgy vélte, hogy Michel Polge jelentése újat nem tartalmaz, javaslatai megegyeznek a városmegújulást és örökségmegőrzést célul kitűző, jelenleg készülő rendezési terv alapgondolatával. Kiemelte ugyanakkor, hogy a legsürgősebb lépést, a befektetőket rehabilitációra ösztönző gazdasági szabályokat a parlamentnek kell megalkotnia.
Azokra az újságírói kérdésekre, amelyek azt firtatták: hogyan hat a javaslat a negyedben jelenleg zajló építési-bontási folyamatokra, több kitérő válasz után Fejérdy Tamás, a KÖH elnökhelyettese azt mondta: bár a moratóriumot visszamenőleg, a már kiadott engedélyeknél nem lehet érvényesíteni, a szabályozás valószínűleg kivédi majd ezt a jogilag amúgy bonyolult dolgot, amire mindenképpen megoldást szeretnének találni.
Forrás: Kultúra
