Nemhogy ítélet, még meghallgatás sem volt a bíróságon azóta, hogy éppen egy éve, tavaly, február 2-án fideszes képviselők elbontották a Kossuth téri kordont. Az akciót akkor sokan sokféleképpen magyarázták, Sólyom László államfő például jogellenes fellépésről beszélt. A lapunknak nyilatkozó politológus viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán sokat nyert a kordonüggyel, hiszen konszolidálta párton belüli hatalmát és „pacifikálta” a Kossuth térieket.
„Vártunk, türelmesek voltunk, de mindennek van határa. Elérkezett az a pont, amikor, ha másnak nem, a képviselőknek példát kell mutatni demokráciavédelemből.” Erről beszélt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, amikor éppen egy éve, 2007. február 2-án a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői elbontották a Kossuth téri kordonokat. A fideszesek aznap, délelőtt 10 órakor a Parlament Felsőházi termében gyülekeztek, és állítólag akkor a legtöbben még nem tudták, hogy kordont fognak bontani. Többen meglepődtek, amikor Navracsics Tibor frakcióvezető bejelentette, formabontó frakcióülést tartanak, és mindenkit megkért, menjen ki a térre, a Kossuth szoborhoz. Kint Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője jelentette be, hogy polgári engedetlenségi mozgalmat indítanak, és ennek keretében azonnal eltávolítják a kettős kordont. Mire Szájer befejezte mondandóját, a képviselők szerszámokkal a kezükben munkához is láttak. A jelenléti ív szerint a 141 fideszes képviselő közül 110-en jelentek meg. Mellettük ott voltak még az európai parlamenti képviselők, valamint a KDNP-s Nagy Andor, Orbán egykori kabinetfőnöke. Orbán Viktor maga is részt vett a munkában.
A rendőrök tétlenül figyelték a kerítést bontó képviselőket, és elsősorban az újságírókat igyekeztek távolabb küldeni. Erősítést csak akkor kértek, amikor már a képviselők elvégezték munkájukat, és visszatértek a Parlamentbe. Az egyik csoportot irányító Orbán Viktor bontás közben arról beszélt, hogy vállalják, amit tettek, és nem fognak mentelmi joguk mögé bújni. Azt is elmondta, bízik abban, hogy a kordonbontás után az emberek az alkotmányos kereteken belül gyakorolják gyülekezési és véleménynyilvánítási jogukat. Emellett azért azt kérte, hogy a polgárok védjék meg a demokráciát.
A rendőrök a kordont röviddel később újraépítették, három nap múlva pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentést tett Orbán Viktor pártelnök és 79 társa ellen rendzavarás és garázdaság szabálysértés miatt. Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke egyébként az akció után azt mondta, ha ismét felállítják a kerítést, a fideszesek újra elbontják, majd ha megint lesz idejük. Újabb akcióra azonban később már nem vállalkoztak, és a kordont a rendőrség végül a nemzeti ünnep után, március 19-re virradóra bontotta le a Kossuth téren.
Messze még az ítélet
A kordonbontók ellen ugyan eljárás indult, de azt tavaly júliusban felfüggesztették a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az Orbán Viktor és társai ellen rendzavarás és garázdaság miatt indított eljárás azért állt le, mert a bíróság úgy döntött, megvárja azoknak a pereknek a kimenetelét, amelyek azt tisztázzák, hogy jogszerűen állította-e fel a rendőrség 2006 őszén a Kossuth teret elzáró kordonokat.
Ez utóbbi eldöntésére jelenleg két közigazgatási eljárás is van a Fővárosi Bíróság előtt. Az egyiket a budapesti rendőrfőkapitány ellen indította Szerdahelyi Szabolcs, az APEH Üldözötteinek Szövetsége, illetve a Deport „56 elnöke. Ebben az ügyben ugyan volt már elsőfokú határozat, de a Fővárosi Ítélőtábla tavaly eljárási okok miatt hatályon kívül helyezte azt, és új határozat meghozatalára utasított. Egy másik pert – amelyben február végére tűzték ki a tárgyalást – a BRFK ellen indított egy magánszemély a kordonok felállítása miatt. Amíg ezek a közigazgatási eljárások nem zárulnak le, nem döntenek a fideszes képviselők akciójának jogszerűségéről sem. Korábban lapunknak alkotmányjogászok azt mondták: nem rendkívüli, hogy a bíróság egy kérdés eldöntését egy másik „előkérdéstől” teszi függővé. Szakértők szerint azonban ha ki is derülne, hogy a Kossuth téri kordon felállítása nem volt jogszerű, akkor sem lehet egy jogszerűtlenségre egy másik jogszerűtlenséggel válaszolni.
A jelenleg is tartó közigazgatási eljárások miatt azonban valószínűtlen, hogy a közeljövőben kiderül, miként minősíti a bíróság a fideszes képviselők kordonbontását. Lapunk érdeklődésére Hack Péter jogász arról beszélt, hogy a társadalmat megosztó, foglalkoztató ügyekben ésszerű időn belül kellene meghozni a döntéseket. Szerinte bárhogy is határozzon a bíróság, a döntés megnyugtatóbb lenne, mint a jelenlegi függő állapot.
Pró és kontra
A Fidesz jogellenesen járt el – tette egyértelművé a kordonbontás után Sólyom László köztársasági elnök. Az államfő aznap délutáni közleményében úgy fogalmazott: a képviselők felelőssége kiterjed a szimbolikus akció társadalmi következményeire is. „Az országgyűlési képviselők magatartása mintát adhat, márpedig a jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel szolgálni” – hangoztatta. Szerinte azonban nem hallgatható el az sem, hogy „a Kossuth téren a gyülekezési jogot 2006 ősze óta alkotmányosan aggályos módon korlátozza a rendőrség, és nem reagált érdemben a kifogásokra sem”.
Másként vélekedett azonban a Fidesz. Répássy Róbert frakcióigazgató szerint még szabálysértést sem követtek el. Ezt azzal is indokolta, hogy a tér lezárásáról szóló határozat nem került nyilvánosságra, az csupán belső utasítás volt, így nem vonatkozhatott az állampolgárokra, a képviselőkre pedig különösen nem. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd is többször beszélt arról, hogy nem tekinthető szabálysértésnek a kordonbontó akció, mert nem veszélyeztette a közbiztonságot, ráadásul rendőri intézkedés sem történt, ezek pedig alapvető feltételei annak, hogy megállapíthassák a jogsértést. Orbán Viktor és a fideszes képviselők mellett álltak ki „az egyesített Kossuth téri tüntetőcsoportok” is. Szerintük a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja „példamutató történelmi tettet hajtott végre, amikor polgári engedetlenség keretében lebontotta a Parlament épülete köré emelt – a posztkommunista rendőrállam jelképeként számon tartott – vaskerítést”. Egyúttal külön köszönetet mondtak Orbán Viktornak, amiért „visszatérve a rendszerváltás demokratikus hagyományaihoz és gondolatához, nem tűrte tovább az alkotmányos alapjogok tartós megsértésének Európában is egyedülálló gyakorlatát”.
A Kossuth téri kerítéseket korábban elítélő Magyar Helsinki Bizottság azonban felelőtlennek és károsnak nevezte a Fidesz akcióját, véleménye szerint a kordon eltávolítását jogi úton kellett volna elérni. Azt írták, a Fidesz jogon kívüli eszközökhöz nyúlva saját kezébe vette az igazságszolgáltatást. „Különösen nagy felelőtlenség ez olyanoktól, akik a jogalkotás folyamatában részt véve sokat tehetnének a rendőrségi és a gyülekezési törvény hiányosságainak kiküszöböléséért”. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint a cselekmény üzenete, hogy a politikusoknak mindent szabad, a jogszabályok rájuk nem vonatkoznak.
A Fidesz kordonbontó akciója nem polgári engedetlenség, hanem jogszabályokkal történő szembeszegülés és szabálysértés – mondta akkor Halmai Gábor alkotmányjogász, egyetemi tanár. Utalt rá, hogy a polgári engedetlenség nem egzakt jogi fogalom, hanem a tiltakozásnak akkor alkalmazott formája, amikor olyan súlyú erkölcsi probléma tapasztalható, ami az alkotmányos rendszer alapjait érinti, és a jog eszközeivel nem oldható meg. A kordon felépítése ellen fel lehet lépni jogszerű eszközökkel is – vélte. Hasonlóan nyilatkozott Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, aki szerint kicsit szomorú és vicces, hogy országgyűlési képviselők szerveznek polgári engedetlenségi mozgalmat. Szerinte a parlamenti képviselők dolga a jogszabályok megváltoztatása, ami egyben eszköz is számukra, hogy az általuk helytelennek vélt normákat módosítsák. Majtényi egyébként helytelennek tartotta a kordon fönntartását, illetve a tér műveleti területté nyilvánítását.
Felhívás cselekvésre
Orbán Viktor elérte célját a napra pontosan egy évvel ezelőtti akcióval – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. Emlékeztetett arra, hogy tavaly januárban a megszokottnál gyengébb volt a Fidesz, és akkor kerültek a felszínre a párt jövőjével kapcsolatos találgatások. Például azok a vélemények, amelyek szerint Orbán vezetésével nem biztos, hogy meg lehetne nyerni a következő választást. A kordonbontás után ezek a hangok eltűntek, ismét Orbán Viktor lett a megkérdőjelezhetetlen vezető, a párton belüli hatalmát konszolidálta. Mindezen túl „pacifikálta” a Kossuth térieket, akik addig rendszeresen tüntettek, és hiányolták a Fidesz támogatását. Sőt fennállt a veszélye, hogy önálló táborba, esetleg pártba szerveződnek. Február 2. után viszont erről már nem volt szó. Ráadásul a Fidesz elnöke a jobboldalnak a cselekvést mutatta, vagyis azt, hogy nemcsak szavakban, hanem tettekben is kész a kiállásra. A párt, illetve Orbán nyár végéig, a Magyar Gárda megjelenéséig tudott élni abból, hogy tevékenyen fellépett a kordon mint látható ellenség ellen – fogalmazott Kiszelly, aki szerint tavaly február 2-án nem is a kordonbontás volt a lényeg, hanem a bemutatott „politikai performance”.
Ellenezte a többség
A társadalom többsége elítélte a Fidesz akcióját – derült ki a kordonbontás után végzett közvélemény-kutatásokból. A Századvég felmérése azt mutatta, hogy a megkérdezettek 53 százaléka inkább ellenezte, míg 38 százaléka támogatta a lépést. A bizonytalanok majdnem kétharmada (63 százaléka) szintén elítélte a kezdeményezést, és a pártpreferenciájukat titkolók relatív többsége is ezen a véleményen volt. A megkérdezettek 68 százaléka ugyanakkor úgy vélte, hogy a Kossuth téren nincs helye a fémkerítésnek, és csak 23 százalék támogatta annak fennmaradását.
A lakosság 44 százaléka helytelenítette a Fidesz kordonbontását, miközben csak 35 százalék helyeselte, és a megkérdezettek 21 százaléka nem tudott a kérdésben állást foglalni. Ezt már a Szonda Ipsos felmérései mutatták. Miként azt is, hogy egy éve az emberek 68 százaléka tartott attól, hogy a kordonbontás nyomán újra zavargások lesznek. Arra a kérdésre, hogy kit tartottak felelősnek a kialakult helyzetért, a lakosság 53 százaléka az egész politikai elitet, 22 százalék a kormányt, 13 százalék pedig a Fideszt nevezte meg.
A Medián számai azt mutatták, hogy a megkérdezettek többsége, 53 százaléka azzal értett egyet, hogy „a fideszesek helytelenül jártak el, mert ezzel a törvényes rendnek mondtak ellent”, míg bő egyharmaduk (36 százalék) osztotta azt a nézetet, hogy „helyesen tették, mert a rendőrség jogellenesen építette meg a kordont”. A Medián szerint nem meglepő, hogy a kormánypárti szavazók elsöprő többsége, 94 százaléka helytelenítette az akciót, de annál érdekesebb, hogy az ellenzékiek körében sem volt elhanyagolható, 16 százaléknyi a kritikus vélemények aránya. Ráadásul a pártot nem választók körében is jelentős többségben voltak a kordon lebontását helytelenítők. Igaz, a Kossuth tér tartós körbekerítésének megítélése egyáltalán nem volt egyértelmű, ezt nagyjából ugyanannyian helyeselték, mint ahányan ellenezték.
Markotay Csaba
