Nemhogy ítélet, még meghallgatás sem volt a bíróságon azóta, hogy éppen egy éve, tavaly, február 2-án fideszes képviselők elbontották a Kossuth téri kordont. Az akciót akkor sokan sokféleképpen magyarázták, Sólyom László államfő például jogellenes fellépésről beszélt. A lapunknak nyilatkozó politológus viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán sokat nyert a kordonüggyel, hiszen konszolidálta párton belüli hatalmát és „pacifikálta” a Kossuth térieket.
Orbán Viktornak több mint száz frakciótársa – köztük Lezsák Sándor – segített Fotó: Szalmás Péter „Vártunk, türelmesek voltunk, de mindennek van határa. Elérkezett az a pont, amikor, ha másnak nem, a képviselőknek példát kell mutatni demokráciavédelemből.” Erről beszélt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, amikor éppen egy éve, 2007. február 2-án a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői elbontották a Kossuth téri kordonokat. A fideszesek aznap, délelőtt 10 órakor a Parlament Felsőházi termében gyülekeztek, és állítólag akkor a legtöbben még nem tudták, hogy kordont fognak bontani. Többen meglepődtek, amikor Navracsics Tibor frakcióvezető bejelentette, formabontó frakcióülést tartanak, és mindenkit megkért, menjen ki a térre, a Kossuth szoborhoz. Kint Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője jelentette be, hogy polgári engedetlenségi mozgalmat indítanak, és ennek keretében azonnal eltávolítják a kettős kordont. Mire Szájer befejezte mondandóját, a képviselők szerszámokkal a kezükben munkához is láttak. A jelenléti ív szerint a 141 fideszes képviselő közül 110-en jelentek meg. Mellettük ott voltak még az európai parlamenti képviselők, valamint a KDNP-s Nagy Andor, Orbán egykori kabinetfőnöke. Orbán Viktor maga is részt vett a munkában, de többen távol maradtak (lásd keretes írásunkat).
A rendőrök tétlenül figyelték a kerítést bontó képviselőket, és elsősorban az újságírókat igyekeztek távolabb küldeni. Erősítést csak akkor kértek, amikor már a képviselők elvégezték munkájukat, és visszatértek a Parlamentbe. Az egyik csoportot irányító Orbán Viktor bontás közben arról beszélt, hogy vállalják, amit tettek, és nem fognak mentelmi joguk mögé bújni. Azt is elmondta, bízik abban, hogy a kordonbontás után az emberek az alkotmányos kereteken belül gyakorolják gyülekezési és véleménynyilvánítási jogukat. Emellett azért azt kérte, hogy a polgárok védjék meg a demokráciát.
A rendőrök a kordont röviddel később újraépítették, három nap múlva pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentést tett Orbán Viktor pártelnök és 79 társa ellen rendzavarás és garázdaság szabálysértés miatt. Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke egyébként az akció után azt mondta, ha ismét felállítják a kerítést, a fideszesek újra elbontják, majd ha megint lesz idejük. Újabb akcióra azonban később már nem vállalkoztak, és a kordont a rendőrség végül a nemzeti ünnep után, március 19-re virradóra bontotta le a Kossuth téren.
Messze még az ítélet
A kordonbontók ellen ugyan eljárás indult, de azt tavaly júliusban felfüggesztették a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az Orbán Viktor és társai ellen rendzavarás és garázdaság miatt indított eljárás azért állt le, mert a bíróság úgy döntött, megvárja azoknak a pereknek a kimenetelét, amelyek azt tisztázzák, hogy jogszerűen állította-e fel a rendőrség 2006 őszén a Kossuth teret elzáró kordonokat.
Ez utóbbi eldöntésére jelenleg két közigazgatási eljárás is van a Fővárosi Bíróság előtt. Az egyiket a budapesti rendőrfőkapitány ellen indította Szerdahelyi Szabolcs, az APEH Üldözötteinek Szövetsége, illetve a Deport „56 elnöke. Ebben az ügyben ugyan volt már elsőfokú határozat, de a Fővárosi Ítélőtábla tavaly eljárási okok miatt hatályon kívül helyezte azt, és új határozat meghozatalára utasított. Egy másik pert – amelyben február végére tűzték ki a tárgyalást – a BRFK ellen indított egy magánszemély a kordonok felállítása miatt. Amíg ezek a közigazgatási eljárások nem zárulnak le, nem döntenek a fideszes képviselők akciójának jogszerűségéről sem. Korábban lapunknak alkotmányjogászok azt mondták: nem rendkívüli, hogy a bíróság egy kérdés eldöntését egy másik „előkérdéstől” teszi függővé. Szakértők szerint azonban ha ki is derülne, hogy a Kossuth téri kordon felállítása nem volt jogszerű, akkor sem lehet egy jogszerűtlenségre egy másik jogszerűtlenséggel válaszolni.
A jelenleg is tartó közigazgatási eljárások miatt azonban valószínűtlen, hogy a közeljövőben kiderül, miként minősíti a bíróság a fideszes képviselők kordonbontását. Lapunk érdeklődésére Hack Péter jogász arról beszélt, hogy a társadalmat megosztó, foglalkoztató ügyekben ésszerű időn belül kellene meghozni a döntéseket. Szerinte bárhogy is határozzon a bíróság, a döntés megnyugtatóbb lenne, mint a jelenlegi függő állapot.
Pró és kontra
A Fidesz jogellenesen járt el – tette egyértelművé a kordonbontás után Sólyom László köztársasági elnök. Az államfő aznap délutáni közleményében úgy fogalmazott: a képviselők felelőssége kiterjed a szimbolikus akció társadalmi következményeire is. „Az országgyűlési képviselők magatartása mintát adhat, márpedig a jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel szolgálni” – hangoztatta. Szerinte azonban nem hallgatható el az sem, hogy „a Kossuth téren a gyülekezési jogot 2006 ősze óta alkotmányosan aggályos módon korlátozza a rendőrség, és nem reagált érdemben a kifogásokra sem”.
Másként vélekedett azonban a Fidesz. Répássy Róbert frakcióigazgató szerint még szabálysértést sem követtek el. Ezt azzal is indokolta, hogy a tér lezárásáról szóló határozat nem került nyilvánosságra, az csupán belső utasítás volt, így nem vonatkozhatott az állampolgárokra, a képviselőkre pedig különösen nem. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd is többször beszélt arról, hogy nem tekinthető szabálysértésnek a kordonbontó akció, mert nem veszélyeztette a közbiztonságot, ráadásul rendőri intézkedés sem történt, ezek pedig alapvető feltételei annak, hogy megállapíthassák a jogsértést. Orbán Viktor és a fideszes képviselők mellett álltak ki „az egyesített Kossuth téri tüntetőcsoportok” is. Szerintük a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja „példamutató történelmi tettet hajtott végre, amikor polgári engedetlenség keretében lebontotta a Parlament épülete köré emelt – a posztkommunista rendőrállam jelképeként számon tartott – vaskerítést”. Egyúttal külön köszönetet mondtak Orbán Viktornak, amiért „visszatérve a rendszerváltás demokratikus hagyományaihoz és gondolatához, nem tűrte tovább az alkotmányos alapjogok tartós megsértésének Európában is egyedülálló gyakorlatát”.
A Kossuth téri kerítéseket korábban elítélő Magyar Helsinki Bizottság azonban felelőtlennek és károsnak nevezte a Fidesz akcióját, véleménye szerint a kordon eltávolítását jogi úton kellett volna elérni. Azt írták, a Fidesz jogon kívüli eszközökhöz nyúlva saját kezébe vette az igazságszolgáltatást. „Különösen nagy felelőtlenség ez olyanoktól, akik a jogalkotás folyamatában részt véve sokat tehetnének a rendőrségi és a gyülekezési törvény hiányosságainak kiküszöböléséért”. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint a cselekmény üzenete, hogy a politikusoknak mindent szabad, a jogszabályok rájuk nem vonatkoznak.
A Fidesz kordonbontó akciója nem polgári engedetlenség, hanem jogszabályokkal történő szembeszegülés és szabálysértés – mondta akkor Halmai Gábor alkotmányjogász, egyetemi tanár. Utalt rá, hogy a polgári engedetlenség nem egzakt jogi fogalom, hanem a tiltakozásnak akkor alkalmazott formája, amikor olyan súlyú erkölcsi probléma tapasztalható, ami az alkotmányos rendszer alapjait érinti, és a jog eszközeivel nem oldható meg. A kordon felépítése ellen fel lehet lépni jogszerű eszközökkel is – vélte. Hasonlóan nyilatkozott Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, aki szerint kicsit szomorú és vicces, hogy országgyűlési képviselők szerveznek polgári engedetlenségi mozgalmat. Szerinte a parlamenti képviselők dolga a jogszabályok megváltoztatása, ami egyben eszköz is számukra, hogy az általuk helytelennek vélt normákat módosítsák. Majtényi egyébként helytelennek tartotta a kordon fönntartását, illetve a tér műveleti területté nyilvánítását.
Felhívás cselekvésre
Orbán Viktor elérte célját a napra pontosan egy évvel ezelőtti akcióval – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. Emlékeztetett arra, hogy tavaly januárban a megszokottnál gyengébb volt a Fidesz, és akkor kerültek a felszínre a párt jövőjével kapcsolatos találgatások. Például azok a vélemények, amelyek szerint Orbán vezetésével nem biztos, hogy meg lehetne nyerni a következő választást. A kordonbontás után ezek a hangok eltűntek, ismét Orbán Viktor lett a megkérdőjelezhetetlen vezető, a párton belüli hatalmát konszolidálta. Mindezen túl „pacifikálta” a Kossuth térieket, akik addig rendszeresen tüntettek, és hiányolták a Fidesz támogatását. Sőt fennállt a veszélye, hogy önálló táborba, esetleg pártba szerveződnek. Február 2. után viszont erről már nem volt szó. Ráadásul a Fidesz elnöke a jobboldalnak a cselekvést mutatta, vagyis azt, hogy nemcsak szavakban, hanem tettekben is kész a kiállásra. A párt, illetve Orbán nyár végéig, a Magyar Gárda megjelenéséig tudott élni abból, hogy tevékenyen fellépett a kordon mint látható ellenség ellen – fogalmazott Kiszelly, aki szerint tavaly február 2-án nem is a kordonbontás volt a lényeg, hanem a bemutatott „politikai performance”.
Ellenezte a többség
A társadalom többsége elítélte a Fidesz akcióját – derült ki a kordonbontás után végzett közvélemény-kutatásokból. A Századvég felmérése azt mutatta, hogy a megkérdezettek 53 százaléka inkább ellenezte, míg 38 százaléka támogatta a lépést. A bizonytalanok majdnem kétharmada (63 százaléka) szintén elítélte a kezdeményezést, és a pártpreferenciájukat titkolók relatív többsége is ezen a véleményen volt. A megkérdezettek 68 százaléka ugyanakkor úgy vélte, hogy a Kossuth téren nincs helye a fémkerítésnek, és csak 23 százalék támogatta annak fennmaradását.
A lakosság 44 százaléka helytelenítette a Fidesz kordonbontását, miközben csak 35 százalék helyeselte, és a megkérdezettek 21 százaléka nem tudott a kérdésben állást foglalni. Ezt már a Szonda Ipsos felmérései mutatták. Miként azt is, hogy egy éve az emberek 68 százaléka tartott attól, hogy a kordonbontás nyomán újra zavargások lesznek. Arra a kérdésre, hogy kit tartottak felelősnek a kialakult helyzetért, a lakosság 53 százaléka az egész politikai elitet, 22 százalék a kormányt, 13 százalék pedig a Fideszt nevezte meg.
A Medián számai azt mutatták, hogy a megkérdezettek többsége, 53 százaléka azzal értett egyet, hogy „a fideszesek helytelenül jártak el, mert ezzel a törvényes rendnek mondtak ellent”, míg bő egyharmaduk (36 százalék) osztotta azt a nézetet, hogy „helyesen tették, mert a rendőrség jogellenesen építette meg a kordont”. A Medián szerint nem meglepő, hogy a kormánypárti szavazók elsöprő többsége, 94 százaléka helytelenítette az akciót, de annál érdekesebb, hogy az ellenzékiek körében sem volt elhanyagolható, 16 százaléknyi a kritikus vélemények aránya. Ráadásul a pártot nem választók körében is jelentős többségben voltak a kordon lebontását helytelenítők. Igaz, a Kossuth tér tartós körbekerítésének megítélése egyáltalán nem volt egyértelmű, ezt nagyjából ugyanannyian helyeselték, mint ahányan ellenezték.
Az oldalt írta: Markotay Csaba
A kordon hat hónapja
2006. szeptember 18.: Az MTV-székház ostromának napján a rendőrség egysoros kordont állított a Parlament köré. Ez a kerítés még nem a teljes területet zárta el.
2006. október 20.: A rendőrség kordonnal osztotta ketté a teret, és kiszorította a tüntetőket a tér azon részéről, melyen az október 23-i ünnepségeket rendezték. Ezután kettős kordont építettek fel.
2006. október 23.: Hajnalban a rendőrség eltávolította a tér déli részén tüntetőket, így a teljes területet elkerítette. Akkor nyilvánították a teret „műveleti területté”.
2006. október 23.: A Kossuth térre visszatérni akaró tüntetőkkel kezdődtek a hajnalig tartó összecsapások.
2007. február 2.: Fideszesek elbontották a kordont, amit a rendőrök röviddel később ismét felépítettek.
2007. február 5.: A BRFK feljelentést tett a kordon elbontása után Orbán Viktor pártelnök és 79 társa ellen rendzavarás és garázdaság szabálysértése miatt. A feljelentés később pontosításra, kiegészítésre szorult.
2007. február eleje: Az V. kerületi fideszes polgármester, Rogán Antal azt javasolta, hogy az ország legmodernebb és legnagyobb játszótere legyen a Kossuth téren.
2007. február 7.: A nemzetbiztonsági kabinet zárt ülése után Szilvásy György akkori kancelláriaminiszter úgy nyilatkozott: március 15-ig indokolt a kordon fenntartása.
2007. március 19.: A rendőrség lebontotta a kordont.
Akik nem voltak ott
Több fideszes nagyágyú, így Áder János, Kósa Lajos, Pokorni Zoltán, valamint az őszi rendőri túlkapások hírét külföldre is elvivő Balog Zoltán mellett Rogán Antal sem volt jelen a legnagyobb ellenzéki párt „kerítésszaggató” demonstrációján. Rogán Antal például azért, mert értekezletet tartott, amit nem tudott lemondani. „Ha engem a Fidesz-frakció ülésére hívnak, és azzal egy időben találkoznom kell öt közös képviselővel a kerületben, akkor az utóbbit választom” – indokolta utóbb távolmaradását. Hozzátette azt is: ha előre tudott volna az akcióról, akkor sem ment volna el, mert a Kossuth teret is magában foglaló kerület polgármestereként neki a megoldást kell keresni, és nem figyelemfelhívó akciókban részt venni. Kósa utóbb azt mondta, polgármesteri programja volt Debrecenben, s nem azért maradt távol, mert nem értett egyet az akcióval, hiszen fogalma sem volt a tervről. Pokorni Zoltán távolmaradását betegségével indokolta. Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke pedig külföldön volt, de mint mondta, ha legközelebb ilyesmi történik, ő is a kordonbontók között lesz. Schmitt Pál sajnálta, hogy nem vehetett részt a Fidesz kordonbontásában. A Fidesz alelnöke akkor a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi ülésén volt. A politikus egyébként a kordont „vasfüggönynek” nevezte.
