Több X-aktákba illő, rejtélyes eseménnyel is találkozom a Rabbiképző Hanukájára tartva. Először egy gonosz BKV-dibuk mesterkedésének köszönhetően leáll a metró az alagútban, és ítéletnapi sötétség lepi el a szerelvényt.
A harcedzett budapestiek már meg sem lepődnek, sőt van, aki a sötétben is olvas tovább. Azonban ezzel az izgalmak még korántsem érnek véget. A Rabbiképző sokat látott és szúk által rágott ajtaján belépve „stílszerűen”egy Mikulás-sapkás alakba botlok. Szilágyi Iván Péter riportja.
Fönt eközben már zajlik az élet, éppen szünet van, s mindenki önfeledten majszol. Ha Jamie Oliver ezt látná, könnyen azt hihetné, hogy az Éden kertbe érkezett, az asztalokon fánk, szendvics és egyéb finomság hegyek gerjesztik az egyébként sem szunnyadó étvágyat. Van itt dolgozó, diák, zsinagógai elnök és hívő, sőt még egy-két fátyolba öltözött buddhista hölgy is, de róluk majd később! Körülbelül száz ember várja, hogy elkezdődjön a Markovics Zsolt szegedi főrabbi vezette Golda Meir szalonzenekar koncertje. Előtte azonban még gyertyát gyújtunk és természetesen Schőner Alfréd is beszél.
A Rabbiképző rektora a koncert kezdete előtt külön köszönti az est egyik főszereplőjét, Markovics főrabbit. Szeged zsidó vallási vezetője ugyanis pont ezekben a napokban ünnepli 40. születésnapját.
„Akit ma köszönteni szeretnék, már fiatal gyerekként is itt tanult Bérkocsis utcában, a zsidó gimnáziumban. Nagyon csintalan, rakoncátlan, de nagyon tehetséges ifjú volt, tízen-nyolcéves korában láttam újból, rabbinak szeretett volna tanulni. Próbáltam lebeszélni erről, de nem sikerült. Nagy szerencsénkre, ugyanis kiváló rabbi vált belőle, aki sikeressé tette közösségét és mind városi, mind országos szinten megőrizte a szegedi zsidóság hírnevét. Schőner főrabbi családias kedvességű és hangvételű köszöntője után Tóth Emil főkántor vezetésével a közönség dalban is boldog születésnapot kíván Szeged főrabbijának. Egyszóval kiadós „mazltovozás” következik, majd színre lép a Golda Meir szalonzenekar.
A koncert közben, a közönség soraiban feltűnik egy mindenkinél minimum egy fejjel magasabb fiatalember, akiről hamar megtudom, hogy nem az NBA játékosa, hanem egy másik vallásos intézmény Hallgatói Képviseletének elnöke. Gerendás Máté, a Tan Kapuja Buddhista Főiskoláról jött és rögtön szóra fakad, „még személyesen nem voltam itt, de két kollégám már részt vett hasonló vallásközi találkozókon. Például tavaly a krisnás főiskola által szervezett egyházi felsőoktatási intézmények találkozóján. A nyelvi szakaink igen erősek kínait, japánt, indiai nyelveket és tibetiül is lehet tanulni nálunk. Jómagam darma tanító (a buddhista tanok összefoglaló neve) szakirányon tanulok, de van még budo, azaz harcművészetet és összehasonlító valláselemzést oktató képzésünk is.”
– Mit tanítanak összehasonlító valláselemzés szakos hallgatóiknak?
– Először megismerjük velük a különböző vallások alapjait, majd buddhista és más szemszögből összevetjük a különböző vallásokat. Nekünk is van hasonló ünnepünk, mint a Hanuka, Maitréya Buddha ünnepe, ő a számtalan Buddhák egyike, akit ugyanúgy várunk, mint a zsidók a Messiást. Hitünk szerint Ő fogja a következő világkorszakban tanítani a buddhizmust.
– Jelentkezési feltétel buddhistának lenni vagy jöhetnek más vallásúak is?
– Egyáltalán nem kötelező, de az alaptantárgyakban benne van egy kis buddhista filozófia. Egyébként nem mindenki buddhista nálunk, vannak más vallásúak is.
– Zsidók is?
– Persze, ahogy görög katolikusok vagy éppen evangélikusok is vannak.
– Hogyan kerültek kapcsolatba az ORZSÉ-val?
– A Rabbiképző HÖK elnöke, Balogh István hívott meg bennünket.
*
Balogh István az ORZSE hanukai ünnepségét rendező Hallgatói Önkormányzat elnöke:
– Hanukai rendezvényünk két részből állt egy, kerekasztal beszélgetéssel kezdődött, amelyen Róna Tamás rabbi, egyetemünk oktatója, Molnár Krisztina művelődéstörténet szakos hallgató és Végh Roland judaisztika szakos hallgató tartottak előadást a Hanuka vallási és művelődéstörténeti vonatkozásairól. Ezt követően meggyújtottuk a hanukai gyertyákat és Markovics Zsolt főrabbi úr zenekara tartott koncertet. Ötvözni szerettük volna a tanulást és a szórakozást egy olyan program keretében, amely teljesen nyitott volt mind hallgatóink, mind zsinagógánk hívei, mind más vallású barátaink számára. Minden más, nem zsidó vallású felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatát meghívtuk.
– Kik és hányan jöttek el?
– A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola és a Baptista Teológiai Akadémia hallgatóinak küldöttei.
– A hanuka amellett, hogy örömünnep és nagy szerepe van benne a szórakozásnak, vallásos esemény is. Mennyire nyitottak az ORZSE hallgatói a vallás iránt?
– Úgy érzem, hogy ezen a területen nagyon előnyös fejlődést lehet megfigyelni az utóbbi esztendőkben, és nem dicsekedni akarok, de ez nem kis részben a HÖK érdeme! Mind az istentisztetekbe, mind asz őket követő kidusokba szeretnénk bevonni hallgatóinkat, igazi közösségi élményt teremtve számukra. Nagy segítségünkre vannak ebben a mostani elsősök, akik igen ambiciózusak.
– Hány új elsős hallgatótok van?
– Körülbelül 20 fő.
– A zsinagógába eljárnak?
– Érdekes módon egyre jobban járnak, nem is kell őket hívni… Illetve hívjuk is őket, de ettől függetlenül is jönnének! Szinte minden judaisztika szakos csak a mi zsinagógánkba jár, pedig mehetnének máshova is. Nagyon szívesen vesznek részt mindenben, az őszi ünnepektől kezdve a szukoti sátor díszítéséig. Egy kicsi, de élő közösség a mienk.
– Sokak szerint túl élő is, gondolok itt az intrikákra…
– Vannak, vannak… De főként az a jellemző, hogy az órák után is együtt maradunk, közösen szervezünk programokat és megyünk el szórakozni. Pestiek és vidékiek egyaránt.
– Hány éves is vagy?
-21.
– Csak azért kérdezem, mert nemrég már a második könyved jelent meg. Ez a tudományos érdeklődés és aktivitás -finoman fogalmazva- nem túlságosan jellemző a korosztályodra. Mi vitt erre az útra?
– A családom mindig is nyitott és érdeklődő volt. Ezért kezdtem el foglalkozni zsidó helytörténeti kutatásokkal is. Szegedi középiskolámban ezzel kapcsolatban rossz tapasztalataim voltak, antiszemita tanárok, ilyenek… De ettől függetlenül csináltam tovább és ebben nagy segítségemre volt Sommer László tanár úr. A neki írt dolgozatokból állt össze legutóbbi könyvem, amelynek címe: Békés békétlenség – A békés megyei zsidóság története. Békés megye zsidó közösségeinek történetét dolgozza fel és előző könyvem bevételeiből és pályázati támogatásokból jelentettem meg.
– Hol lehet hozzájutni könyveidhez?
– Erről még most folynak a tárgyalások… Remélhetőleg kapható lesz a budapesti zsidó könyvesboltokban és persze Békés megyében is megvásárolható.
(Forrás: az Új Életben megjelent riport bővített kiadása.)
Mazsihisz news
