Forrás: NOL

Népszabadság * Varsányi Gyula * 2008. január 25.

A svéd Wallenberg és az olasz Perlasca mellett Ocskay László huszárszázados is szervezett tömeges zsidómentő akciót 1944-45-ben Budapesten – ez derül ki abból a dokumentumfilmből, amelyet szerdán mutattak be a pesti Uránia moziban. Négy-öt hasonló eset fordulhatott elő Magyarországon, ezek jórészt éppúgy föltáratlanok és ismeretlenek a nyilvánosság előtt, mint Ocskayé.

Az Ocskay László százados, az elfelejtett hős című, szinte mesébe illő történetet föltáró film készítése akkor kezdődött, amikor Kollarik Tamás producer egy kávéházi asztalnál beszélgetve hallotta az Ocskay család Budapesten élő képviselőjétől, Ocskay Rudolftól: nem a Rákóczi szabadságharc emlékezetes “Ocskay brigadérosa” az egyetlen családi hős, hanem László százados is, ám az ő tette a közfeledés homályába veszett. Jóllehet, a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet hosszas vizsgálat után a Világ Igaza címet adományozta neki, erről emléktábla is tudósít a zuglói Radnóti Miklós Gimnázium (volt zsidógimnázium) falán. Az első világháborúban megsebesült, a negyvenes években reaktivált Ocskay ebbe az épületbe menekítette azt az 1680 embert – zsidó munkaszolgálatosokat és családtagjaikat -, akik fedőszervezetet alkottak: munkaszolgálatos századként ruhákat gyűjtöttek, illetve javítottak a fronton levő bajtársaknak. – Ez a hivatalos megbízás és Ocskay kiváló kapcsolatai tették lehetővé, hogy a katonai századnál jóval nagyobb létszámú menekülő elhelyezését, élelmezését, egészségügyi ellátását Budapesten szervezze meg. Annak ellenére, hogy 1944 novemberében az ilyen “védett századokat” a nyugati határra hurcolták sáncmunkára – említi Szita Szabolcs, a holokauszt múzeum vezető történésze, a film szakértője. Egyedül a nyilasok nem akarták elismerni az Ocskay fennhatósága alá tartozók védettségét, kísérletet tettek elhurcolásukra. A századparancsnok azonban megegyezett egy német SS-különítménnyel, amelynek tagjai akkor már a bőrük mentésére gondoltak: őrzésük alá vonják az épületet. Az a különös helyezet alakult ki, hogy a (hazai sváb katonákból álló) SS védte meg a magyar zsidókat a magyar nyilasoktól.

Ocskay László soha nem próbált előnyökhöz jutni kivételesen bátor tettéért. Volt katonatisztként, ismert nemesi család sarjaként 1947-ben jobbnak látta családjával emigrálni. Az amerikai Kingstonban élt rendkívül szerényen a hatvanas években bekövetkezett haláláig. – A “magyar Schindlernek” tarthatnánk, csakhogy ő soha nem volt kollaboráns, nem húzott hasznot az embermentésből – jegyzi meg Fonyó Gergely, a film rendezője, aki játékfilmet is készítene a történetből.

A dokumentumfilm látható az Uránia moziban és a január 29-én kezdődő 39. Magyar Filmszemle versenyprogramjában. A Duna TV és más hazai csatornák is érdeklődnek iránta. Az alkotók reményei szerint a DVD-változatot az iskolai oktatás segédanyagaként is használhatják majd.

Hirdessen Ön is az ETARGET-tel!

3 hozzászólás to “Ocskay százados különös csapata”

  1. profi

    Na azért voltak/hála Istennek/nem csak fasiszta,antiszemita magyarok is,mint ahogy most is vannak!!!!

  2. gyanakvó

    Profikám, ezért a pikirt dumáért kár volt idejönnöd. A helyedben legelõször megtanulnék egyértelmübben, tisztábban, pontosdabban fogalmazni. Gondolom már 40 éve Tel Avivban élsz, és csak akkor szólalsz meg magyarul, ha cikizned kell valamit.

  3. David Peleg

    Tegnap kuldtem el a NEPSZABADSAGNAK !

    Tisztelt szerkesztoseg !
    Olvastam Ocskay szazadosrol megjelent cikkuket.
    Szep es tiszteletremelto cselekmenye utan igazan megerdemli a Yad Vasem kitunteteset.
    Ha mar emlegetjuk a magyar kituntetteket meg kell emlekezni Sztehlo Gabor pater bator viselkedeset az ostrom alatt.
    A 60-as evek vegen fordultam a Yad Vasemhez tanuskodva,hogy tudomasom szerint kb. 150 uldozott gyermeket mentett meg.
    Kozel egy evi vizsgalat utan kapta meg a “Nepek Jambora” cimet melyre jogosult 2000 zsido megmentesevel.
    A 80-as evekben fia ifj. Sztehlo Gabor ultette el apjat megtisztelo cserjet Jeruzsalemben.
    El meg Budapesten (Raday u.31) Sztehlo segitotarsa es jobb keze. Bartos Mihalyne (Eva neni) otthonvezeto nover.
    2005-ben jelent meg konyve (Haboruban bekessegben) melyben visszaemlekszik az ostrom viszontagsagaira.
    Tisztelettel es szeretettel emlekszem vissza erre a nemeslelku es bator emberre.
    Erdemes volna feleleveniteni a 2000 ember megmenteset, miutan Magyarorszag nem igen dicsekedhet sok ilyen tettel.
    Egy itteni latogatasa alkamaval talalkoztam Szita Szabolcs professzorral es emlitettem az atelt “elmenyeimet”.
    Megtisztelne valaszuk az emlitett tortenettel kapcsolatban.

    
    David Peleg
    19239 Kibbutz Dalia
    ISRAEL