Szabadi Béla: ha fel lehet készíteni tanúkat, és kifogásolom, akkor erre nagy hallgatás a válasz.
„Ügyvédem annak idején azt mondta, a Szabadi-ügy az origó, a kezdőpontja egy általános leépülésnek, az igazságszolgáltatás hiteltelenné válásának” – mondta Szabadi Béla Gulyás Istvánnak az Echo Televízió Napi aktuális című műsorában, annak kapcsán, hogy ismét botrány van a Fradi háza táján, a klub támogatása okán perbe fogták az egykori földművelésügyi államtitkárt.
Szabadi Béla: egyre nyilvánvalóbb, hogy ma már mindent lehet (Fotó: Sárközy György)– Ön kisgazda képviselő volt, az Orbán-kormányban államtitkár, és hosszú időn keresztül az újságok címlapján szerepelt. Azóta nem sűrűn kérdezték, ugye?
– Gondoskodtak megfelelő helyen arról, hogy napról napra írjanak rólam. 2005-ben a Népszabadság feltette az internetre a képemet, bilincsbe verve látszom, az arcom sincs kitakarva. Pert kellett indítanom, első fokon megnyertem, de a Népszabadság nem mutat hajlandóságot arra, hogy ezt a képet az internetről levegye. Ilyen próbálkozások most is vannak.
– Le akarják járatni.
– Az egész Szabadi-ügy a lejáratásról szól.
– Van még egyáltalán Szabadi-ügy?
– Másodfokon van a Fővárosi Ítélőtábla előtt, olyan vádakkal, mint a Ferencvárossal kötött reklámszerződések, amelyeket természetesen nem én, hanem a minisztérium cégei kötöttek.
– Az ön honlapjáról idézek: „Más kérdésekben is meg szeretnék szólalni, hiszen makroközgazdász és gazdaságpolitikus vagyok, kormánytagként dolgoztam két és fél éven át, gazdasági programokat írtam, alternatívát dolgoztam ki, komoly szervezőmunkát végeztem, gazdaságdiplomáciai kapcsolataim vannak. És szerepem volt a Fradi megmentésében.” Álljunk meg itt. Megint botrány van a Fradi körül. Már majdnem megvették, és most a Nemzeti Vagyonkezelő Tanács mondta azt, hogy eredménytelen a pályázat. Mi lesz a magyar futballal, hogyha eltűnik a Fradi? Lehet-e a futballt politikai-gazdasági játszmák kereszttüzébe állítani?
– Egyre nyilvánvalóbb, hogy ma már mindent lehet. És kénytelen vagyok a saját sorsomat szóba hozni. Ügyvédem annak idején azt mondta, hogy a Szabadi-ügy az origó, a kezdőpontja egy általános leépülésnek, hanyatlásnak, az igazságszolgáltatás hiteltelenné válásának. Tehát ha a mai szomorú állapotokat nézzük, akkor nem lehet elfelejtkezni arról, hogy ez honnan indult, amikor kiszabadították a szellemet a palackból.
– De a sajtó, a baloldal szabadította ki a palackból; vagy része volt abban az ön vagy Torgyán József tevékenységének, a Fidesz-kisgazda-koalíciónak?
– A munkánknak semmiképpen nem lehetett ebben szerepe, hiszen az példátlanul eredményes volt. 2001-ben a mezőgazdaság hozzáadott értékének a volumene 23,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ilyen növekedés talán száz éve nem volt. A fellendülést és a minőséget jelzi, hogy új piacokat foglaltunk el. Sikerült 35 milliárd forinttal növelni az oroszországi exportunkat, Japánnal olyan nyershús-egyezményt tudtunk kötni, amelynek eredményeképpen ma már tizenhétmilliárd forintért exportálhatunk. Az oroszok esetében a büntetővámok leépítése volt a tárgyalásaink eredménye, így következett be az exportnövekedés. Cserébe az orosz fél kért egy kukorica-exporttámogatási rendeletet, hogy kemény magyar áru is eljusson az orosz piacra. Ezt Torgyán József Orbán Viktorral, Matolcsy Györggyel és Járai Zsigmonddal egyeztette. A rendeletet Torgyán írta alá. Engem pedig bíróság elé állítottak kétszázmillió forintos hűtlen kezelés miatt. A bíróság évek után felmentett azzal, hogy ez nem bűncselekmény. Ám az ügyészség azt mondta, hogy mivel szándékomban állt bűncselekményt elkövetni, mégis csak marasztaljanak el.
– Ne mondja! Feltételezik, hogy valamit el akart követni, és ezért büntetést érdemel?
– Így van, ez elhangzott az ügyészi perbeszédben. Ha egy bírósági tárgyaláson hamis tanúkat lehet állítani – és bebizonyosodott ez többekről -; ha fel lehet készíteni tanúkat arra, hogy mit valljanak – az ügyészség készítette fel az egyiket, ez kiderült a bírósági tárgyaláson -; ha az ügyész az egyik tanúval kötetlenül zsidózik – és utána ezeket kifogásolom, akkor erre nagy hallgatás a válasz. A Ferencvároshoz ha visszamegyünk: a szerződések gondolata nem tőlem származott, és nem én beszéltem a cégvezetőkkel, hanem egy helyettes államtitkár, aki most a betegsége bástyái mögé menekül, és onnan üzenget – egy igazságügyi orvos-szakértői vélemény ezt tartalmazza -, hogy ő utál engem, és felizgatná, ha meg kellene jelennie tanúként. Ő a tettes. Ő volt az egyik tanú vallomása szerint is, aki kitalálta, aki megvalósította, aki ellenőrizte. Egyetlen egyszer hallgatták ki, de akkor sem a reklámszerződésekről. Egy publicista annak idején így írt: nehogy már hagyjuk, hogy ez a pojáca – itt Torgyán Józsefre gondolt – azzal dicsekedhessen, hogy megmentette a Fradit a csődtől. Mi nyolcszázmillió forintos adóssággal vettük át a Ferencvárost, és teljesen törvényes módon sikerült – egyedül nekünk sikerült, mondjam azt, hogy nekem – a Ferencváros gazdálkodását egyenesbe hozni. Ennek a fő eszköze a gazdálkodási fegyelem megszilárdítása volt. Torgyán József továbbra is azzal dicsekszik, hogy megmentette a Fradit. Néhány héttel ezelőtt meghívták a Ferencvárosba, ahol hosszasan éltették, hogy megmentette a klubot a csődtől. Engem meg belenyomtak egy perbe, ahova tanúként sem akarták Torgyánt megidézni, mert ő arra hivatkozhat, ami minden normál tapasztalattal ellentétes, hogy miniszterként nem foglalkozott anyagi ügyekkel.
– Kíváncsi vagyok, mi lesz a Fradival. Ön egyébként visszatérne a politikába, ha hívnák?
– Úgy gondolom, érdemes lenne, mert egyedülálló tapasztalatokat szereztem. Két és fél éven át voltam politikai államtitkár, a tűzvonalban voltam, óriási nyomás alatt… amellett a poklok poklát is megjártam.
(Az eredeti interjú honlapunkon – www.magyarhirlap.hu – olvasható, a televíziós változat pedig a következő címen érhető el: www.echotv.hu/archivum.)
