Köztörvényes bűncselekmények, testi sértés, garázdaság, hivatalos személy elleni erőszak miatt elítéltek is vannak a Magyar Gárda vezetői-tagjai között – értesült a HVG.
A napokban érkezett a Fővárosi Bíróságra a főügyészségi kereset, amelyben a vádhatóság a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület törlését kérte. A bíróság lapzártánkig nem tűzött ki tárgyalási időpontot, így az egyesület által életre hívott Magyar Gárda látványosan akciózhat: múlt pénteken például a budapesti Józsefvárosban a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola előtt, vasárnap pedig Keszthelyen tüntettek. Mindkét helyen formálisan a közbiztonságért léptek föl, a beszédek ugyanakkor elsősorban cigányellenesek voltak.
A gárda a toborzással sem hagyott fel. A jelentkezési lapja számos adatra – így magasságra, testsúlyra, családi állapotra – rákérdez, az esetleges büntetőjogi előéletre azonban nem. A HVG értesülései szerint ugyanakkor néhány tag mellett a gárda alacsonyabb-magasabb rangú vezetői közül többen voltak már büntetve, igaz, a cselekmények egy részéről az érintett, ha kérdeznék is, nem köteles beszámolni, már mentesült a büntetett előélet hátrányai alól. Csakhogy a gárda, legalábbis elméletben, a törvénynél szigorúbb a tagjaival. Úgynevezett becsületkódexe például – az erő, a bátorság és a fegyelem után – a becsületet és a tisztaságot tekinti fő erénynek, s leszögezi: becsületbírósági procedúra nyomán elveszíti tagságát az, aki arra méltatlanná válik. Szegedi Csanád, az egyesület alapítója, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke a hét végén az MTI-nek azt mondta, a gárda felvételi eljárása elvileg kizárja a méltatlanok leigazolását, ám nem végeznek előzetes átvilágítást.
Alighanem így fordulhatott elő, hogy Fejér megyei parancsnoknak választották meg a nyolcvanas évektől fogva hatszor, utoljára 2002-ben elkövetett cselekmény miatt büntetett Herman Istvánt. Őt többnyire gazdasági cselekményekért (sikkasztás, csődbűntett, hanyag kezelés) vonták felelősségre, de felfüggesztett szabadságvesztést kapott súlyos testi sértésért, pénzbüntetést pedig garázdaságért. Az 53 éves Herman egyébként ökölvívóedző, amatőr mérkőzésvezető, családi cége, a Herman Box Promotion Bt. pedig versenyeket szervez. A megyei gárdaparancsnok – aki egy interjúban tisztelete jeléül „igazi magyar szittyának” titulálta Erdei Zsolt ökölvívót – volt az, aki a gárda honlapján búcsúztatta a Fejér Megyei Árpád Vére Zászlóalj saját halottját, egy nemrégiben elhunyt 42 éves férfit. Egy csóri gárdista által a fiát gárdatagnak szánó gondoskodó édesapaként jellemzett „bajtársat” és „nemzettestvért” korábban 7 év 8 hónap fegyházra ítélte a bíróság erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszakos fajtalanság, folytatólagosan elkövetett megrontás, természet elleni erőszakos fajtalanság miatt.
© Fazekas István
Hétszer volt büntetve – utoljára 2005-ben elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakért, könnyű testi sértésért és ittas járművezetésért – a gárda 41 éves Zala megyei parancsnoka, Dolgos Péter. A leghosszabb bűnlajstroma a Magyar Országos Véderő Egyletben is aktív két gárdistának van. Egyikük egy mindössze 34 éves Békés megyei férfi, akit 1999-2002 között nyolcszor büntettek, egyebek mellett különös visszaesőként elkövetett lopássorozat és rablás miatt. A másik, 10 évvel idősebb biztonsági vállalkozó férfi, aki Szolnok környékén aktív, őt gazdasági (adócsalás) és erőszakos tettek (egyebek mellett súlyos testi sértés, garázdaság, rongálás) miatt ítélték el összesen tízszer, az ellene hitelsértés miatt indult eljárás még nem fejeződött be. Kiemelésre érdemes még az internetes fórumokon is rendszeresen szereplő orosházi gárdista, aki társtettesként elkövetett kényszervallatásért kapott felfüggesztett szabadságvesztést (ami arra utal, hogy valamelyik fegyveres testület tagja volt valaha).
Mindez különösen föltűnő azért, mert a gárda előszeretettel tetszeleg a közbiztonság védelmezőjének szerepében. „A 21. század csendőrsége a Magyar Gárda lesz” – jelentette ki nemrég Szegedi Keszthelyen. Úgy tudni, éppen e szerepvállalás szúrt szemet az ügyészségnek. Az egyesületek törvényességi felügyeletét ellátó vádhatóság szerint ellentétes a jogállami működéssel, hogy a gárda közhatalmi feladatokat is magára vállal (egy októberi felszólítás eredményeképp a honlapján közzétett alapítói nyilatkozatból törölték ugyan az erről szóló utalást, az ügyészség azonban úgy ítéli meg, a szervezet tevékenysége a gyakorlatban jottányit sem változott). Ráadásul – mint a vádhatóság keresetlevelében szerepel – számos nemzetközi egyezménnyel, az alkotmánnyal, illetve a kisebbségi törvénnyel ellentétes a Magyar Gárda nyílt cigányellenessége.
