Forrás: Népszava

Háborús bűnök elkövetése miatt ismét bíróság elé állítaná Képíró Sándort a Simon Wiesenthal Központ. Dr. Efraim Zuroff, a központ jeruzsálemi irodájának igazgatója azzal gyanúsítja Képírót, hogy 1942 januárjában csendőrként részt vett az újvidéki mészárlásban, s ezért 1946-ban a Népbíróság el is ítélte. Utóbbira nincs írásos bizonyíték, az újvidéki mészárlással kapcsolatban pedig csak annyi állapítható meg biztosan, hogy Képíró valóban ott és akkor teljesített szolgálatot.

A Simon Wiesenthal Központ arra ösztönzi Magyarországot, tegyen feljelentést „az egyszer már elítélt, de hivatalosan büntetlen Képíró Sándor ügyében” – áll a központ lapunkhoz eljuttatott közleményében. Dr. Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának igazgatója az 1942-es újvidéki vérengzés 66. évfordulójának alkalmából küldött közleményében azt írta: „Képíró Sándornak fizetnie kell bűneiért”. A nácivadászként emlegetett Zuroff szerint Képíró Sándort 1946-ban a Népbíróság elítélte háborús bűnök elkövetése miatt, ez azonban hivatalosan nem bizonyítható. „Hogyan lehetséges az, hogy a nyilvánvalóan bűnös Képíró Sándor még mindig szabadon sétál Budapest utcáin?” – teszi fel a kérdést az igazgató.

Ahogy arról korábban többször is beszámoltunk, a Simon Wiesenthal Központ azzal gyanúsítja Képírót, hogy 1942 januárjában csendőrként részt vett az újvidéki razzián, amikor is a Délvidéket visszafoglaló magyar karhatalom mintegy 1300 embert – főleg szerbeket, zsidókat és cigányokat – gyilkolt meg. A központ továbbá azt is állítja: a most 93 éves Képírót 1946-ban tizennégy év börtönre ítélték háborús bűnök elkövetése miatt. Képíró tagadja bűnösségét, s korábbi cikkünk miatt be is perelte lapunkat. A Fővárosi Ítélőtábla akkor jogerősen azt állapította meg: megfelel a valóságnak, hogy Képíró csendőrként Újvidéken szolgált az 1942-es vérengzések idején, az ítélőtábla szerint azonban másik bíróságra tartozik annak eldöntése, akkori tevékenysége értékelhető-e háborús bűncselekményként. Arra azonban nincs írásos bizonyíték, hogy Képírót 1946-ban a Népbíróság elítélte volna háborús bűnök elkövetése miatt – ahogy ezt a Simon Wiesenthal Központ állítja.

BLG

Comments are closed.