Szemenyei-Kiss Tamás: Kecskési Tollas Tibor, a „korbácsos költő”
A Magyar Szabadságharcos Világszövetség illetve a száműzetésben tevékenykedett Magyar Szabadságharcos Parlament elnevezésű antikommunista szervezet nem az 1989-et követő változások után, hanem már az 1967. május 27/28-án lezajlott kongresszusukon foglalkozott azokkal a személyekkel, akik saját érdekeiket a közérdek fölé helyezve semmibe vették az 1956-os forradalom morális értékeit.
Az általuk felállított vizsgálóbizottság – amely többek között az úgynevezett Nemzetőr-ügy teljes átvilágítását is célul tűzte maga elé. A kiértékelés után a bizottság 21 oldal terjedelmű jegyzőkönyvet tett a kongesszus asztalára, ebben pedig egy bizonyos Kecskési Tollas Tibor müncheni lakosra vonatkozó, több mint terhelő adatok álltak – külön feltüntetve azt, hogy értesüléseik szerint Kecskési Tollas Tibor (született: Kohlmann), egykori csendőr főhadnagy elhallgatta a bíróságilag megállapított háborús bűnös multját.
Azt már csak a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata(HMH) mindenkori vezetői tudhatták, hogy a dr.Radvánszky Antallal(a Magyar Nemzeti Bank egykori vezértitkárával) és Wass Albert gróffal együtt megalapított Danubius Press és a müncheni Danubius Verlag vezetőjéről kartont állítottak ki a jeruzsálemi Jad Vasem Intézetben, részletesen leírva a háborús bűntetteit – de ez a tény az emigráns körökben, már kisebb súllyal szerepelt.
Ki volt ez az ember?
Milyen kapcsolatban állt a félig-meddig már ismert másik háborús bűnössel, Wass Albert gróffal, aki a legmagyarabbak egyikeként mutatta be a Nemzetőr főszerkesztőjét az amerikai emigrációs köröknek?
Kinek állítottak emléktáblát halálát követően a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában és aki ma is Örökös Tagja a demokratikus újságírók szövetségének?
1944 május havában kezdődött el Magyarország történetének egyik legszomorúbb és legszégyenletesebb eseménye, amikor is ártatlan emberek tíz- és százezreit deportálták, nyíltan bevallva, németországi koncentrációs táborokba. Szándékosan írtam a „nyíltan bevallva” szóösszetételt, mert Magyarországról és Észak-Erdélyből már az ország németek általi megszállását megelőzően is hurcoltak el zsidókat és más olyan személyeket, akiknek az élete összeegyeztethetetlen volt a „végső győzelem” utáni Magyarország jövőjével. Horthy Miklós kormányzó miniszterei és a katonai vezetés hivatalai 1944 március 19-ét megelőzően a katonai munkaszolgálatosok intézményének bevezetésével gyűjtötték össze a nemkívánatos elemeket, majd az országosan hat központtal kialakított táborokból – nem egy alkalommal szabályos emberkereskedelmet folytatva – adták el őket a németországi hadiüzemeknek vagy a Magyarországhoz közelebben fekvő bori munkatáboroknak, ahol az Organisation Todt főrészvényese, Albert Speer hadiipari miniszter a szerbeket és a bolgárokat nem szívesen alkalmazta volna (a jugoszláviai zsidóságot pedig már az előző évben elpusztították).
Dietrich von Jagow SS-Obergruppenführer, budapesti nagykövet a Magyar Királyi Honvédség németbarát katonatisztjeivel – akiknek listájuk volt Berlinben – vette fel a kapcsolatot, s mivel a piszkos üzlet ódiumát, együttműködésük ellenére sem vállalták sokan a Honvédelmi Minisztériumban, végül is Borsányi Julián m.kir. vezérkari századosra lőcsölték rá a munka adminisztratív részét, a „nem háborús bűnös” vezérkari tisztet később Bell ezredesként ismerte meg a világ és akinek antikommunista magatartása miatt kellett elhagyni a hazáját (s kellett munkát vállalnia kollegáival, Wass Alberttel és Kecskési Tollas Tiborral együtt a Szabad Európa Rádiónál).
Kevésbé tudott: a bori munkatáborok magyar főparancsnoka Marányi Ede m. kir. honv. alezredes volt, az a tiszt aki hírnevét nem a bori kegyetlenkedéseivel szerezte, hanem azzal, hogy miután 1944 novemberében a győri városi kórházak és a győri orvosok egyike sem volt hajlandó ellátni a németek által át nem vett 22 főnyi beteg munkaszolgálatos csoport egyikét sem, parancsot adott Tálas József őrmesternek: „…a szokásos módon szabaduljunk meg tőlük.” – A beteg embereket Abda határában gyílkolták le a munkaszolgálatosokat, köztük a súlyos beteg Radnóti Miklóst is.
A gyilkos parancs kiadóját az ODESSA-hoz hasonló nyilas szervezet Fehér Antal néven menekítette ki Európából, majd mikor 1962-ben a bajorországi hungarista „munkatörzshöz” visszairányították, Tarjányi-Tatár Imre (a hungarista Korona Tanács egykori tagja, az exil Hungarista Mozgalom akkori vezetője) és Kecskési Tollas Tibor adott neki munkát. Mikor 1976-ban meghalt, a Bodensee-hez közeli Bermatingenben temették el, az elmult években családja a Fehér Antal nevet tartalmazó fejfát kicserélte: jelenleg már a „Marányi Ede m. kir. szkv. ezredes” sírfeliratot láthatják az odalátogatók.
A korbácsos költő
Az akkori Magyar Királyság területén, úgy lehet, elsőként Beregszászon állították fel az olyan gettót, melynek nyíltan az volt a célja, hogy Adolf Hitler birodalmába szállítsa a zsidó honfitársainkat. – E hadszíntérnek volt vitéz katonája Kecskési Tollas Tibor cs. főhadnagy, eredeti nevén Kohlmann Tibor. Az apai ágon német származású, a megszálló birodalmi hadsereg szempontjából megbízhatónak számító csendőrtiszt a 117-es cs. zászlóaljnál szolgált szakaszparancsnokként – egységét 1944.április 25-én irányították Beregszászra.
Május első napjaiban minden deportálandót a zsidó hitközség épületébe gyűjtötték össze, ahová rövidesen megérkezett egy Nyugat-Magyarországról odavezényelt csendőrszakasz is, Kecskési Tollas vezetésével. – Ezt követően az udvarra terelték a férfiakat…, majd elhangzott a parancs: „Minden értéket – megőrzésre – be kell szolgáltatni!” Ugyanebben az időben az emeleti helyiségekben nőket motoztak meg a csendőrök, sőt, néhányat testi vizsgálat alá is vetettek.
Az 1948-ban lezajlott népbírósági perében elhangzott tanúvallomások szerint Kecskési Tollas az első és a május 17-én lezajlott második szállítmány deportálásánál volt jelen, mindkét esetben ő adta ki a parancsot, korbáccsal a kezében s eme parancs folyományaként nőket vetkőztettek meztelenre… Itt történt, e két esetnél a bevagonírozás előtti legbrutálisabb motozás is. – A sármőr csendőrtisztnek általában félelmetes híre volt, nem csupán azok között akiknek valóban volt okuk ilyen vallomást tenni az addigra konszolidáltabb körülmények között megrendezett népbírósági tárgyalásokon – saját emberei sem vélekedtek róla különbűl. Mikor az emberségesebb csendőrök valamelyike könnyítést szeretett volna kieszközölni a szerencsétlen sorsú embereknek, azt mindig azzal a megjegyzéssel tették, hogy vigyázni kell, mert a főhadnagy megtudhatja…
A períratok tanúsága szerint a népbíróság különösen dr.Bojár Jenő(jelenleg chilei állampolgár), dr.Beregi Miklósné, Kálmán Andorné, Webermann Márton és Ackermann Edit vallomásai alapján találta bűnösnek a vádlottat. A túlélők határozottan felismerték Kecskési Tollas Tibor főhadnagyot, azt a személyt, aki a deportálásoknál parancsnokként működött közre. – Itt jegyzem meg, hogy a legújabbkori (kutatásokat nem folytató) jobboldali hírközlők egy bizonyos Fery Pál, a Kecskési Tollashoz erősen hasonló csendőrtiszt brutalitását emelik ki, de a HMH dokumentációjában és a Hadak Útján (Florida,USA) archivumában Hámoros Pál álnéven élt személlyel azonosítható a Magyarországon felemlegetett Fery – akinek jelenleg Budapest X.kerületében ma is élnek rokonai – de a legtitkosabb nyilas-hungarista iratok sem tüntetik fel Fery részvételét a deportálásoknál.
1948. június 18-án a budapesti Népbíróság nyílvános főtárgyaláson az Nb.I.1668/1948/13. periratszámon hozott ítéletében háborús és emberiségellenes bűntettek elkövetése miatt 8 év fegyházbüntetésre ítélte a vádlottat. – Kecskési Tollas 1956 júliusában szabadult a váci fegyházból szabályszerűen kiállított elbocsájtó igazolással, szó sem lehetett arról, hogy őt (ahogy azt a forradalom után híresztelte) 1956 októberében a felkelők szabadították ki.
A továbbiak szempontjából rendkivűli fontosságú a fenti megállapítás – ti. az, hogy a nyugati nemzeti emigráció egyik leggátlástalanabb alakja a Tollas Tiborrá lett „korbácsos költő” – 1956 nyarán szabadult, ugyanis az üzleti vénával is megáldott legendagyártók (és azok igazolói a pénzvilágban) a forradalmat követő évtizedekben már arról regéltek, hogy a müncheni bejegyzésű emigráns világlap, a Nemzetőr egykori főszerkesztője az ellenállási mozgalomban végzett tevékenységéért szenvedett börtönbüntetést, a forradalom szabadította ki, majd a megtorlás elől menekült Ausztriába, később pedig Nyugat-Németországba.
Tudott dolog: a szovjet tankokkal legázolt népfelkelés utolsó napjaiban több mint kétszázezer honfitársunk emigrált – köztük nem kis számban a Szovjet Hadsereg katonái is – az akkori helyzetet, a politikai közállapotokat ismerve, gyakorlatilag minden „disszidens” politikai menekült státust kapott az önmagával is meghasonult nyugati világtól.
„Nemzeti hősünk” esetében, akinek gróf czegei Wass Alberttel együtt jelenleg az államilag is támogatott(!) könyvkiadó, a pomázi Kráter Műhely Egyesület gondozza életművét, szó sem volt üldözöttségről. A Kádár-rendszer 22 esztendőn át Izraellel, a zsidó világgal, még diplomáciai kapcsolata sem volt, a börtönből történt szabadulása után már nyílván nem üldözte volna Kecskési Tollas Tibort. – Ennél fogva érthető csak igazán, hogy a „korbácsos költő” német származására hívatkozva miért folyamodott 1965-ben az NSZK állampolgárságáért, azzal is kiegészítve kérelmét, hogy „mint népi német, jelentős szolgálatokat tett a második világháborúban a német nemzet javára”.
Az úgynevezett nemzetben gondolkodók lassan már Szálasi Ferenc esetében is elképzelhetőnek tartják a felülvizsgálatot, mint ahogyan azt legutóbb Wass Albert védői már megtették – de az elmult 50-60 év ismerői nagyon jól tudják: a népbírósági ítéletek, maga az akkori igazságszolgáltatási gyakorlat, elsőrendűen az 1945-48 közötti időszakban, jócskán hagytak maguk után kívánnivalót, azonban az érthető bosszú és a harag is motíválta perek nem mindegyike volt törvénysértő és igaztalan. Nem csupán a győztesek bosszújáról volt szó, hanem az elkövetett és tényleges, köztörvényileg is büntetni rendelt, a nemzetközi törvények által is szankcionált bűntetteseket ítélték el a népbíróságok a kelet-európai államokban.
Epilógus: Az elmult hetekben Földesi Ferenc, az Országos Széchenyi Könyvtár egyik vezetője értesített, hogy a számára korábban átadott információk alapján megkezdték a tárgyalásokat a németországi Tarjányi-Tatár Imre- ill. a Marányi Ede-hagyatékok hazahozataláról. Ha ez megvalósúl, talán a nyílvánosság is többet megtudhat a hungarista emigráció jeles alakjáról, a néhai Kecskési Tollas Tibor tetteiről.
Budapest, 2008. január 6-án
január 20th, 2008 at 10:19
Mi a fenének foglakoztok még mindig az 1900 as évvekkel. ma 2008 január van. Olyan dologról irjatok ami szebbé teszi a holnapomat .A tegnapi nap sem érdekel ,nem ám az öskori mult év ezredi dolgok .Ez a tudás nem szolgálja a haladásunkat. A nemzet a multra és nem a jövöre koncentrál. Lépjetek már tul ezen a kicsinyeségen és föleg ne zaklasatok a hülyeségetekkel senkit. A megbocsájtás az egyik fő erény isten szemében.
Tisztelettel: Varga Terézia
január 20th, 2008 at 17:17
Bocsi, de az 1995-ben született kislányomnak hogy magyarázom meg, hogy miért csak az anyai dédikéjét ismerte…
Én is szerettem volna őket, mindenki azt mondja, jó emberek voltak.
január 20th, 2008 at 17:20
… meg a padláson talált levelet, amitől az én hátam is borsózik!
Hogy mi volt benne? Búcsúzott a kedves Dédi a családtól.
január 20th, 2008 at 11:09
Remélhetőleg a Varga Terézia nevű olvasónknak utólag(!) esett le a tantusz, hiszen Ő maga írja, hogy „A nemzet a multra és nem a jövőre koncentrál…”
Különben pedig nem nekünk kellene megbocsátani, hanem a deportált, a koncentrációs táborokba hurcolt és ott elpusztított áldozatoknak és a hozzátartozóknak. – A kifogásolt írás részben a kilencvenes évek politikusainak – többek között Antall József miniszterelnök – átmeneti(?) amnéziájával is foglalkozik, egy olyan korban, a jelenben, mikor az elfeledés-elfeledtetés új nácikat szült, legyen elég ha csak az elmult egy-két esztendő történéseire emlékeztetem az Olvasót.
január 20th, 2008 at 11:57
El a kezekkel Wass Alberttől!
január 20th, 2008 at 15:07
andreuta
Jé, egy fasisztácska is letette a névjegyét…
január 20th, 2008 at 17:12
A Wass Alberttel kapcsolatos dolgok érdekelnének.
január 20th, 2008 at 18:07
Tisztelt „corax”!
Bár az Interneten és a Sofár Média gyűjtésében, továbbá Bartha Kata gyűjtésében (wassalbert.linkpark.hu) jelentős mennyiségű információ olvasható Adolf Hitler katonájáról, gróf czegei Wass Albertről – mindeddig egyetlen kiadvány sem jelent
meg, amely összefoglalná azokat a vitairatokat,melyek (a Kráter Műhely kiadványaival
ellentétben) Wass Albert valóságos képét rajzolnák meg.
Ez bizony a liberális szellemű könyvkiadásról szegénységi bizonyítványt állít ki!
január 20th, 2008 at 17:18
Elég sok mindent találsz [url=http://www.google.com/custom?ie=UTF-8&cof=AH%3Acenter%3BL%3Ahttp%3A%2F%2Fwww.sofar.hu%2F%2Ffiles%2Fsofarlogo.jpg%3BS%3Ahttp%3A%2F%2Fwww.sofar.hu&oe=UTF-8&domains=www.sofar.hu&sitesearch=www.sofar.hu&q=wass+albert]itt[/url]
január 20th, 2008 at 17:21
Köszi.
január 20th, 2008 at 17:58
Azért fontos a múlt bűneivel és természetesen bűnöseivel is szembenézni, hogy köztudottá váljon, hogy mai szimpatizánsaik milyen szellemiséggel azonosulnak(nincs különbség náci,nyilas,komcsi között).
A megbocsátás tényleg erény sőt, isteni erény és mindenki számára nyitott lehetőség, még Varga Teréziának is. DE megbocsátani csak akkor lehet igazán, ha a bocsánatkérés bűnvallással párosul.
Sajnos az iméntiekre a magyarság nagy része KÉPTELEN vagy teljességgel KÖZÖMBÖS. Itt mindíg MÁS a HIBÁS SOHASEM ÉN. Mondom ezt magyarként, csupa apró betűvel.
Végezetűl két kérdés. Miért gyűlőlködők,rasszisták antiszemiták…….stb a jelen hungaristái gárdával vagy a nélkűl? Lehet hogy ők sem tudnak megbocsátani?
január 20th, 2008 at 18:52
Szerintem WA-nek ez az irománya minden lényegi kérdésre választ ad:
http://www.sofar.hu/hu/node/98967/5365
január 21st, 2008 at 07:36
Érdekes volt a cikket elolvasni és legfőképpen tanulságos.Tényleg igaz,hogy a jelenünkkel kellene foglalkozni,csak addig nem tudjuk nyugodtan megtenni,amíg a múltat tisztába nem tesszük.Nekem mindig furcsa,ha hirtelen embereket fel kapnak és sztárolnak.Wass Alberttel semmi bajom,csak ő is ilyen sztárolt költő lett.Vajon mit akarnak takarni vele,vagy miről akarják elterelni a figyelmünket.Egyébknt köszönöm az infót.
január 21st, 2008 at 09:09
Kérem a honlap üzemeltetőjét, hogy vegye le címemet a listájáról, amilyen gyorsan csak lehet!
Ennek oka az, hogy az ilyen oldali, az olyan oldali, az amolyan oldali, stb. oldali tény feltárónak nevezett ténykedések nem érdekelnek. Túl kellene végre végre lépni a múlt sérelmein! Ez az út nem vezet sehova. Természetesen a múltat nem kell elfelejteni, de feltárását ennyi idő után nem a bosszúra kellene használni, hanem megértésére, a régi hibák elkerülésére. Csak a száraz tények miatt közlöm, hogy nagyapám kicsi robotra az oroszok vitték el, és soha többet nem láttuk, tehát tudom miről beszélek.
Észre kellene végre venni, hogy ez az út nem vezet sehova! A régi sérelmek dédelgetése, a bosszúállás csak újabb sérelmeket szül, az újabb sérelmek pedig újabb bosszút! Ez egy sátáni kör, amiből kilépni csak egy módon lehet: meg kell szakítani! Az előző évszázad fasiszta, sztálinista, és ilyen olyan közös múltjának tanulságait végre le kellene szűrni, legalább azoknak akik saját vélt és valós sérelmeiken túl tudnak nézni, az egyéni sorson túl képesek meglátni a közösség sorsát is. Vegyük már végre észre, hogy tök mindegy ki uszít minket, a célja ugyanaz! Ébredjünk végre rá, hogy a felheccelt uszítók mögött ugyanazok állnak, jól megbújva a háttérben, és igen vidáman nézik milyen hülyék is vagyunk. Rá kellene ébredni, hogy az ellentétek folyamatos fenntartása és szítása csak egy igen szűk, a hatalom megtartásában, a világ feletti uralom átvételében érdekelt csoportocska malmára hajtja a vizet, általuk szított.
Tudom, hogy a honlap olvasói táborának nagy része ószövetségi beoltottsága miatt heted íziglen szeretne büntetni. Azzal is tisztában vagyok a világhatalomra törő csoportocska tagjai nem egy nemzetséghez tartoznak, van közöttük mindenféle. Valamennyi nép árulója, gerinctelenje megtalálható a világot jelenleg irányító szűk csoport tagjai között, akiknek semmilyen isten, semmilyen hagyomány, semmilyen műveltség sem jó, mert legnagyobb ellenségük az összetartás, az önazonosság ismerete. Az általuk kívánt világ nem közösségekből, nemzetekből, hanem lebutított és egyformásított egyénekből áll, akik éppen ezért jól írányíthatóak, kihasználhatóak, azaz élő robotok. Ezt hívják ők fejlődésnek, globalizációnak és hasonló marhaságnak.
A zsidóság 2000 éves átka, hogy vallását kiforgatva ellene használják. Bármilyen furcsa a zsidó üldözés legjobb alapja a judeo-krisztianizmusnak nevezett világnézeti egyveleg. Ennek nyögi következményeit a keresztény világ is. Jellemző, hogy az első zsinatot egy napisten hívő császár hívja össze. Ezen is el kellene végre gondolkodni! Nyilvánvaló, hogy nem bármely hit védelmezése, hanem a hatalom megszerzése, megtartása volt a célja az új vallás létrehozóinak. Nos ez igen jól sikerült. Ez a csoport természetesen a Jézusi tanokkal sem bánik jobban, de Buddha, Mohamed, stb. tanai is ugyanígy jártak.
Fentiek miatt ismételten kérem a honlap üzemeltetőit, hogy címemet a lehető leghamarabb töröljék listájukról!
Ataízisz
január 21st, 2008 at 13:43
Érdekes dolgokat olvastam most!
Természetesen van amivel egyetértek, de van amit másként látok. Nagyon szimpatikus sorokat idéznék ide:
„Vegyük már végre észre, hogy tök mindegy ki uszít minket, a célja ugyanaz! Ébredjünk végre rá, hogy a felheccelt uszítók mögött ugyanazok állnak, jól megbújva a háttérben, és igen vidáman nézik milyen hülyék is vagyunk. Rá kellene ébredni, hogy az ellentétek folyamatos fenntartása és szítása csak egy igen szűk, a hatalom megtartásában, a világ feletti uralom átvételében érdekelt csoportocska malmára hajtja a vizet, általuk szított.
Tudom, hogy a honlap olvasói táborának nagy része ószövetségi beoltottsága miatt heted íziglen szeretne büntetni. Azzal is tisztában vagyok a világhatalomra törő csoportocska tagjai nem egy nemzetséghez tartoznak, van közöttük mindenféle. Valamennyi nép árulója, gerinctelenje megtalálható a világot jelenleg irányító szűk csoport tagjai között, akiknek semmilyen isten, semmilyen hagyomány, semmilyen műveltség sem jó, mert legnagyobb ellenségük az összetartás, az önazonosság ismerete. Az általuk kívánt világ nem közösségekből, nemzetekből, hanem lebutított és egyformásított egyénekből áll, akik éppen ezért jól írányíthatóak, kihasználhatóak, azaz élő robotok. Ezt hívják ők fejlődésnek, globalizációnak és hasonló marhaságnak.”
Nos azt hiszem a fenti sorok írója fejéntalálta a szöget, amelyet már régóta kívánnak közénk ékelni olyanok akiknek csak a hatalom megtartása vagy megszerzése a céljuk.
A fenntartható fejlődés című globális hazugságözöne és a világ kifosztásának, sőt „elfogyasztásának” fogyasztói társadalma teljes mértékben ránk telepedett és az erkölcsi
válság olyan mélységűvé vált, hogy szinte mindenki függővé vált valamitől. A gondolkodás képességétől iparkodik megfosztani bennünket a globális gazdáink utasította média.
A harmadik világháború már régóta folyik, csak nem fegyverekkel vívják, hanem tudati befolyásolással. Társadalomlélektani szempontból vizsgálva a kérdést a tudaunk feletti manipulációt szinte észrevétlenül lopták belénk és ez elől csak az önnálló gondolkodásra képesek tudnak már kitérni.
Köszönöm a hozzászólónak az alábbi sorait is, mert lényeges kérdésre világít rá, nevezetesen a HATALOM kérdésére amely valójában az emberiség központi kérdése, hiszen minden ezen kérdéskomplexum körül forog és mindent ennek megszerzése, megtartása és kiteljesítése érdekében követnek el. A HATALOM métely azok kezében akik nem tudnak ezzel a köz javára és az igazság szolgálatára tevékenykedni. A HATALOM-ba is bele lehet szeretni és mámoros érzésként (sosem felelőségként)lehet megélni. A keresztény világ többször is tanújelét adta a hataloméhségének, sőt az inkvizíció mutatta meg először a keresztény hatalom gátlástalanságát. Ezért tarom fontosnak idézni a következőket is:
” Bármilyen furcsa a zsidó üldözés legjobb alapja a judeo-krisztianizmusnak nevezett világnézeti egyveleg. Ennek nyögi következményeit a keresztény világ is. Jellemző, hogy az első zsinatot egy napisten hívő császár hívja össze. Ezen is el kellene végre gondolkodni! Nyilvánvaló, hogy nem bármely hit védelmezése, hanem a hatalom megszerzése, megtartása volt a célja az új vallás létrehozóinak. Nos ez igen jól sikerült. Ez a csoport természetesen a Jézusi tanokkal sem bánik jobban, de Buddha, Mohamed, stb. tanai is ugyanígy jártak.” Azt azért hozzá kell tennem mindenképpen, hogy a gyűlölet a legnagyobb rombolóerő és ezt viszont a kereszténység oldja, mert a szeretetet állítja a középpontba. A gyűlölködők önmagukat teszik tönkre és megkeserítik az életük minden percét.
A tanácsom tehát: ne gyűlölj, hanem szeress!
Szeretettel: Bene Gábor
január 21st, 2008 at 18:53
Valóban,igazad van a harmadik világháboru már régen folyik de nem tudati befolyásolással,hanem a pénzvilág mindent megengedő eszközeivel.Igy is le lehet igázni országokat.!!!és hogy ebben kik a nagy mesterek most hagy ne idézzem./nem az én véleményem,hanem komoly közgazdászoké/.
A multról:feledni nem szabad,megbocsájtani nem lehet/holokauszt/,de jó lenne annyi év után jelen korunkban nem mindig erre hivatkozni.Néhány még életben lévőn kivül már senki nem él azokból az idökből,nem, kellene hetediziglen is bünössé nyilvánitani senkit,pláne ha abban a korban még a világon sem volt.
Mindig felvetődik bennem egy kérdés:meddig lehet megélni,hivatkozni,támadni a holokauszt miatt.
Az én családom édesapám lévén a GULÁG-ot ismerte meg/8 évig/,mégsem fogom a fejszét és megyek agyonütni városom szocialista polgármesterét/aki velem egy idős/és nem is vágom sem a munkáspártot,sem az mszp-t/szándékosan kisbetüvel/,holott apám egy csodálatos ember volt.Ö is tudott volna mesélni az emberirtásról.
Én sem felejtek,nem bocsájtot meg nekik,de nem is verem téglával a mellemet hogy igy..meg ugy. A bünösök egyrésze megkapta amit érdemelt,sajnos egy résza meguszta,és egy része boldogan mint sikeres ember halt meg ágyban párnák közt.
Nem kellene rögtön fasiztázni ha egy vélemény esetleg nem egyezik másokéval!!
Persze lehet csinálni de hová vezet?
január 21st, 2008 at 15:33
Hát, nem elég nektek a jelen, miért turkáltok a múlt homályos latyakjában?
Milyen kormány megrendelésre dolgoztok és főleg mennyiért? Hát a holtakat sem hagyjátok nyugodni?
január 21st, 2008 at 15:44
Hát mit akartok? Kihasználjátok azt a helyzetet, hogy mi nem tudunk utána nézni a dolgoknak?
Magatokról írjatok! Kik vattok? Miért teszitek ezt?
Szerintem az SZDSZ a szarban van, most aztán mindent megmozgattok, hogy híveket keressetek, az, hogy másokat bemocskoltok, az nektek nem téma!
Szemétkedni mindig könnyebb, mint becsületesen küzdeni, sajnos.
január 21st, 2008 at 17:47
A Következő emailt kaptam :
Feladó: ***
„A Jewish News Agency/JNA/ egyik legújabb és máris a viták középpontjában lévő híranyagát küldöm el Önnek – és ha továbbítja: barátainak, ismerőseinek. * Milyen okból részesítette magas állami kitüntetésben Antall József miniszterelnök azt a személyt,aki a beregszászi zsidók (11.000 ember) deportálásánál parancsnoki beosztást vállalt? * Ki volt valójában a Szabad Európa Rádió „Bell ezredese”?… * Milyen eszmét szolgált Antall József és Orbán Viktor kormánya? * Melyik az a magyarországi könyvkiadó, amely állami támogatással – az adófizetők pénzéből – népszerűsíti a háborús bűntettek miatt elítélt gróf czegei Wass Albert és Kecskési Tollas Tibor életművét? Kérem tiszteljen meg azzal, hogy véleményezi a most elküldött JNA-híranyagot. /Edit Rath/ Ki volt ez az ember? Milyen kapcsolatban állt a félig-meddig már ismert másik háborús bűnössel, Wass Albert gróffal, aki a legmagyarabbak egyikeként mutatta be a Nemzetőr főszerkesztőjét az amerikai emigrációs köröknek? Kinek állítottak emléktáblát halálát követően a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában és aki ma is Örökös Tagja a demokratikus újságírók szövetségének?”
A levélen meglepődtem, ugyanis nem tudom, hogy pontosan ki a levél küldője. Kommentárom:
1.1971-ben születtem. A születésem előtt történt dolgokról nincsenek személyes információim.
2.Tudom, hogy a nácizmust szörnyűséges bűnök terhelik. Ezért mindazokat a nácikat akik ebben részt vettek meg kell büntetni.
3.A nácizmus bűneit nem szabad elfelejteni.
4.Tudom, hogy nem csak a nácik, hanem más eszmék hívei is szörnyűséges bűnöket követtek el az emberiség ellen. Őket pont ugyanúgy meg kell büntetni.
5.Más eszmerendszerek bűneire is emlékezni kell. Csak akkor várhatják el a zsidó származású honfitársaink, hogy a holokausztra mindig emlékezzünk, ha a zsidó származású honfitársaink is emlékeznek mások bűneire is. Emlékezni kell a Tatárjárásra, emlékezni kell a mohácsi csatára, emlékezni kell Rákosi rendszerre, stb.
6.Fontos az emlékezés sohasem terelheti el napjaink problémáiról a figyelmet.
7.Nem biztos az, hogy azok a nácik akikre azt mondják.
8.Szerintem az a náci akire demokratikus bíróság mondta ki ezt.
9.Nem biztos, hogy azok az emberek a nácik, akikre nem demokratikus (kommunista) bíróság mondta ki, hogy nácik.
10.Tudom, hogy vannak olyan emberek, akik náci üldözőnek mondják magukat, miközben a zsidóktól elvett Budai villában laknak.
11.Tudom, hogy vannak olyan emberek, akik szimpatizálnak a szélsőjobbal, miközben nem is értik a nácizmust.
12.A legfontosabb kérdés azonban a jövő. Megismétlődik-e a holokauszt? Fognak-e még zsidók, vagy zsidó származású emberek azért elpusztulni, mert vannak zsidó őseik?
13.Egyesek szerint az ÚJ HOLOKAUSZT valószínűsége egyre nagyobb. Az Izraellel szomszédos országok katonailag egyre erősebbek. A dollárválságot, illetve a magas olajárakat kihasználó arab milliárdosok óriási pénzeket fektetnek be az USA-ban. Az amerikai úgynevezett „zsidó lobbit” az amerikai „arab lobbi” pénze egyre jobban lenyomja. Például közismert, hogy Bush elnöknek üzlettársa volt Osama Bin Laden bátyja. Nem tudom, de feltételezem, hogy az Izrael ellenes országok hatalmas pénzekkel támogatják a zsidó ellenes szervezeteket. A következmény: Izraelből napjainkban több zsidó vándorol ki, mint ahány bevándorol. Izrael állam jövője egyre bizonytalanabbá válik.
14.Mások szerint, és én is idetartozom, nem lesz ÚJ HOLOKAUSZT! Szerintem a tolerancia a hitvesi ágyban derül ki. A magyar társadalom toleráns. 100 éve a zsidó származású emberek nem tudtak össze házasodni nem zsidó származású emberekkel. Napjainkban az ismeretségi körömbe tartozó zsidó származású embereknek szinte csak és kizárólag nem zsidó származású házastársa van. A zsidó származású honfitársaink beolvadnak a magyarságba. Hasonló figyelhető meg az USA-ban is. Sőt Izraelben is egyre több zsidó lány arab férfivel házasodik, és áttér az iszlám hitre. Szerintem a tolerancia egyre több vegyes házassághoz fog vezetni. Szerintem kétszáz év múlva alig lesznek vallásos zsidók, de addigra szinte minden ember ősei között lesznek zsidók. A HOLOKAUSZT tragédiája addigra mindannyiunk fájdalmává fog válni…
Bíró Zoltán
06/30/4728533
biro.zoltan2.hu
http://www.grain.hu
január 23rd, 2008 at 05:58
Wass Albert és a többi költő nevét ne vegyétek a szátokra ti mocskok! Ha nem tudtok normálisan itt élni akkor vissza lehet húzni júdeába. Senki nem fog értetek sírni. Sőt! Még szívességet is tesztek vele.
január 23rd, 2008 at 08:58
” A zsidók olyan megátalkodottak, hogy semmire sem figyelnek. Esküdözéseik
senkit sem győznek meg. Ők egy ártalmas faj, mindenkit kiuzsoráznak és
kirabolnak. Ha egy herceg vagy előljáróság ezer forintot kap tőlük, 20
ezret csikarnak ki a fizetéskötelestől. Óvakodnunk kell tőlük.”
január 23rd, 2008 at 09:20
Ajánlom mindenki figyelmébe Koltay Gábor: Adjátok vissza a hegyeimet c. filmjét.
január 24th, 2008 at 11:18
És tegyem ki a kocsimra a nagy-Magyarország térképét!Koltay egy széllovas, arra játszik,amit a jobboldal elvár tőle.Kész röhej!
január 23rd, 2008 at 12:02
Ez a kéretlen reklámlevél újabb bizonyítéka az egyre gátlástalanabb zsidó propagandának és az ezzel összefüóggő világméretű zsidóterrornak. Amit ezek száz éve műveltek, az ehhez képest csak szolid kis gazdasági térnyerés volt, mégis a holokauszthoz vezetett. Ezen talán érdemes lenne elgondolkodni cionista barátainknak.
január 23rd, 2008 at 12:31
Látom rendesen cenzúrázzátok az oldalt (előző hozzászólásomat nyomtalanul töröltétek, pedig nektek adtam jótanácsot). Persze ti már csak ilyenek vagytok.
január 23rd, 2008 at 12:57
Elvtársak,
Milyen szerencse, hogy vannak „népibírósági” tanúvallomások. Ami akkor elhangzott az mind igaz!!!
január 24th, 2008 at 10:42
Csatlakozom Varga Teréziához: már régen túl kellett volna lépni a holocaust tragédiáján, hiszen több mint fél évszázada történt. Nekünk, magyarságnak azt harsogja a pártokrácia, és az egyetemi oktatók, és az emberi jogi szervezetek is, hogy Mohácsot, Trianont, a Gulágot, a Doni tragédiát, stb. felejtsük el, bocsássunk meg. Rendben. De akkor a holocaustot se tartsák magaslángon! Ez folyik a sajtóból, a filmekből, a tévéből.
Nagyapámat, a kilencgyermekes, katolikus családfőt 44-ben elvitték kényszermunkára a németek: belehalt, mert hónapokig hidegben dolgoztatták őket, melegétel nélkül.
Egy fillér kárpótlást sem kaptak az árvák, és még bocsánatkérésre sem hajlandó a Német állam!! Mennyi ilyen tragédia volt? Erről miért nem harsog a média, a filmvilág??
Hol itt az igazság, a tolerancia, egyenlő elbírálás?
Mindazonáltal egyetértek Szemenyei írásával: a történelmet hitelesen fel kell tárni!
Sajnos nem ez van: ma is szelektált, és fazonírozott történelmet tanítanak, amely megfelelt a kommunisták, ma pedig a zsidóság, és a baloldaliak, és a neoliberálisok érdekeinek.
A valódi történelem fennt van az Interneten, és az emberek emlékezetében.
Justice for Hungary!
I.S. közíró
január 24th, 2008 at 11:23
T. Iványi S.! Épp az Ön családi tragédiája mutatja, hogy nem szabad túllépni semmiféle aljasságon. Fel kell tárni a múltat, mert köztünk élnek gyilkosok,akiknek bünhődni kell. Másrészt állandóan tudatosítani kell, hogy mégegyszer meg ne ismétlődhessék!
január 25th, 2008 at 10:02
http://www.youtube.com/watch?v=iwJX4y4FfFE
január 25th, 2008 at 10:24
Köszönjük ezt a tanulságos filmet, még mindig jobb hír, hogy mi uraljuk a világot, mint hogy dögöjjetekmegrohattbüdöszsidók 🙂
Bár azért egy kissé meglepő, hogy hagyhatta fenn a [url=http://mosad.co.il/]Moszad[/url] ezt szenzációs leleplezést a [url=http://youtube.com]jutyubon[/url] 😀
január 25th, 2008 at 15:26
Ez biztos, hogy a kommunistákról szól? :shocked:
január 25th, 2008 at 15:31
Ott van. A patkányok honfoglalása. Tanulságos állatmese, amit a kommunisták ellen írt, akik megfosztották földjétől, és hazájától. Az bizonyos, hogy gyűlölte a kommunistákat, és a saját grófi származása szempontjából még érthető is.
január 25th, 2008 at 15:43
Képzeld magad Wass Albert helyébe. Erdély Romániához került, és a gróf birtokait államosították. Magyarországon az úri osztály Kun Báláékat átkozza. És mindenütt a kommunistákat, akik államosítanak. Egyik nagyurat sem érdekelték a zsidók akkoriban, sokkal inkább a szomszédos bolsevik hatalom, amelyet nem sikerült eltiporni.
január 25th, 2008 at 15:48
Wass Albertet senki sem fosztotta ki a második világháború alatt vagy után. Az Ő felbujtására gyilkoltak le több mint egy tucat embert…, hadat viselt a Szovjetúnió és
az Egyesült Államok ill. az Egyesült Királyság ellen…, a hitleri Németországnak tett
szolgálataiért két alkalommal is horogkereszttel díszített hadikitüntetést kapott…, majd 1951-től az exil Hungarista Mozgalomban tevékenykedve 1998-ig harcolt a nemzetiszocialista eszméért.
Hány halált érdemelt volna ki ez az emberfarkas? – Nyilván az sem a véletlen műve, hogy
Wass Albert és Kecskési Tollas Tibor elborult elmével fejezte be bűnös életét.
január 25th, 2008 at 16:08
T. Weil Eszter!
Mielőtt valakit mocskolni kezd valakit, legalább nézzen utána, kiről, és miről is beszél. Én alig hallottam valamit Wass Albertről addíg, mígnem egy durva kirohanást nem olvastam ellene Nagy Lászlótól. Ez felkeltette az érdeklődésemet, és utánanéztem, kiről is van szó. És magam meggyőződtem róla, hogy a kirohanás gyakorlatilag szín tiszta rágalom. Wass Albert családi birtokai Erdélyben találhatók, és Trianon után a család elvesztette birtokainak nagy részét. Mellesleg külföldivé vált. A II. vh-ban Erdély nagy részét visszacsatolták, vele a Wass birtokokat is. Wass méltán örülhetett ennek, hiszen mind birtokait, mind hazáját visszakapta. A háború után azonban végképp mindenét elvesztette. Hazáját, vagyonát, és számüzöttként élte tovább az egész életét. Soha nem borult el az elméje, de Hornék elutasították az állampolgársági kérelmét. Hornékat igazolhatja persze, hogy utána a szégyenletes népszavazáson további másfél millió magyar állampolgárságát utasítottuk vissza az mszp kampányának bedőlve.
január 25th, 2008 at 16:52
Tisztelt Takács Úr! – Vélhetően Ön pedig egyáltalán nem olvasta azokat az írásokat, melyek – pl. Wass Albert levelei – igazolják az általam leírtakat. Ha veszi magának a fáradságot és elolvassa ugyanezen a honlapon Szemenyei-Kiss Tamás: Wass Albert és a nacionalisták c.írását, ahol a szerző a Wass-levelekből idéz, továbbá a fiai és a közeli
barátai írnak W.A.-ről – akkor nem kételkedik tovább. Ebben a témában (sajnos) nincs még egy olyan ismerője az újabbkori nemzetiszocialista mozgalmaknak, mint a HMH volt vezetője, Szemenyei-Kiss Tamás. – Kecskési Tollas Tibor, nézzen csak utána, a Münchenhez
közeli elmegyógyintézetben halt meg 1997-ben, Wass Albert gróf pedig a gépkocsi-karambol során szenvedett koponyaalapi törés következtében az élete utolsó két évében gyakorlatilag már nem volt beszámítható.
Az erdélyi birtokok ügye: az ősi tulajdont Wass Albert már csak úgy tudta ideig-óráig megmenteni, hogy feleségül vette a zsidó származású(!!) Eva Siemerst…
Kérem, hagyja el a zsigeri indulatokat és olvasson, kutasson tovább – a történelem nem a hebehurgya emberek tudománya.
január 26th, 2008 at 17:14
Kedves Takács Úr! – Bizonyára összetévesztette a portál nyílvánosságát a saját mindennapi nyílvánosságával. Utánanézése tárgyát képező néhai arisztokratát, a gróf urat senki sem „mocskolja”. Beszélgetünk, vitatkozunk róla – de nem „mocskoljuk”.
Önnek nyílvánvalóan nem tünt fel, de én figyelmeztetem rá: az észrevételei összessége a Wass-birtokokra és a Wass-vagyonokra korlátozódtak. Ezzel valószínűleg Wass Albert gróf is így volt, számára a birtokai elvesztése („Adjátok vissza a hegyeimet!”) nagyobb tragédiát okozott, mintsem hinnénk erről az ízig-vérig náciról. – „Hornék”, ahogy méltóztatott írni, nem utasították el az állampolgársági kérelmét, egyszerűen azért sem,
mert az ilyen kérelmek a Belügyminisztérium illetékes osztályához tartoznak és az akkori
miniszterelnök úr, ti. Horn Gyula nemigen foglalkozott az ilyen lényegtelen kérdésekkel.
Viszont nekem is emlékeztetnem szükséges kendet arra, hogy az Albert gróf maga tudatta a világgal: Ő semmiféle állampolgársági kérelemmel nem fordult a magyar kormányhoz.
Ha igazat írt a gróf úr, akkor kérjen bocsánatot a „Hornéktól” – ha pedig (a betegsége
következtében) már nem emlékezett rá, akkor kendnek nincs mit kifogásolni ebben a kérdésben. – A „szégyenletes népszavazást”, ahogy azt Ön nevezi, emlékezetem szerint a magyarországi politikai jobboldal kezdeményezte – a liberálisok és a szocialisták egyetlen pillanatig sem helyeselték. Ennek ellenére a Viktor-Viktor vezette „igaz magyarok” mégis kötötték az ebet a karóhoz… – a végeredmény pedig ismert. Máskor majd hallgatni fognak – persze csak ha megjön az eszük! – a bölcsebb, a politikai kérdésekhez többet értő liberálisokra és a velük szövetséges szocialistákra.
Drága, jó Takács Ferenc! – Nem való magának így belemászni a politikába és az irodalom-
történeti polémiákba. Otthon jól főz az asszony, az értelmes gyermekei már régen beléptek a Szabad Demokraták Szövetségébe, a kocsma hangulata sem a régi már és hát az aranylábú fiúk is az NB II-be sorolódtak…, javaslom, béküljön meg a valósággal (ami persze, jól tudom, nem könnyű az Ön helyzetében) – de még mindíg ott van a TV, a ház körüli munka, ott egészen biztosan értelmes tevékenységet végezhet.
január 28th, 2008 at 10:37
T. Weil Eszter!
Szerintem ön nem olvasott semmit Wass Alberttől. Mielőtt engem vádolna alaptalanul, magának kellene kicsit körültekintőbben eljárnia. Wass Albert író, és költő volt. Megitéléséhez, megértéséhez a művei adják meg az egyetlen kulcsot. Ott van mindjárt az általam küldött listában a legelső, „Az összetört esernyő”, egy rekviem egy öreg, mártír zsidóért. Aki egy ilyen írás szerzőjét antiszemitizmussal vádolja, az egy kötözni való bolond. Az soha ne írjon véleményt senkiről, és semmiről. Persze a többi általam említett műbe is beleolvasgathat, ha ez nem haladja meg a képességeit. Nincs olyan műve, amelyik antiszemita lenne.
Az egyetlen cikk, ami agályos, az egy 1993-as cikk, amelyik egy olyan eldugott lapban jelent meg, hogy ellenörzése szinte lehetettlen, és amelyik tökéletesen ellentétes minden megelőző, és azt követő állásfoglalásával, így eredete erősen kétséges. Ebben a cikkben egy olyan zsigeri reakciót olvashatunk, amelyet az akkori magyar zsidóközösség főrabbijának nyilatkozata váltott ki. A főrabbi nyilatkozatát jól jellemzi, hogy utána véglegesen Kanadába emigrált. Talán még sokan emlékeznek a nyilatkozata inkriminált állítására, miszerint ha minden értéket eltávolítanánk magyarországról, amit a zsidók adtak az országnak, akkor a fütyülősbarackon, és a bőgatyán kívül semmi sem maradna. Ha ez alapján valaki a zsidókat szídná, az egy természetes reakció lenne, még ha nem is korrekt. Wass Albert azonban már a következő írásában is kizárólag a kommunisták jogutódjait vádolja, mint ahogyan egész életében is a kommunistákat tekintette a világot súlytó legnagyobb csapásnak.
Én megértem, ha ön sértve érzi magát, mint kommunista, hiszen Wass Albert kommunistaellenességét nagy mértékben determinálta az ő főnemesi származása, ami miatt számüzötté vált egész életére. De ha ön zsidó, akkor észre kellene vennie, hogy a kommunisták uszítanak Wass Albert ellen, és nem Wass Albert a zsidók ellen. És nem Wass Albertet kellene mocskolnia, hanem az aljas uszító szándékot kellene elitélnie.
T. Koltai János!
Nekem nem tisztem, hogy a történelemhamisítók közt igazságot tegyek. Mindenestere, ha ellátogat a http://wassalbert.lap.hu/ honlapon felsorolt bármely életrajzi leírására, akkor hamar rájöhet, hogy állításai légből kapottak. Ön megteheti ugyan, hogy minden Wass életrajzot hazugnak nevez, de ha nem hivatkozik egy hitelesebb, és igazolhatóbb alternatív változatra, úgy nem igazán lehet önt komolyan venni.
Hogy Horn felelőssége meddig terjed, azt szintén egy olyan téma, amiért én még egy billentyűt nem ütök le többet.
Amúgy levelének lezárása igazán szellemes, gratulálok. Igaz gyerekeim még óvodás korúak. Az szdsz-ből pedig én ábrádultam ki Hornék kormányzása alatt, de nagyon. Pedig akkor még nem is sejtettem, hogy hova fognak még süllyedni.
január 29th, 2008 at 11:52
Üdv , vagy Shalom -ahogy jobban tetszik,
én is kaptam egyet a kéretlen levélböl a némtországi email-címemre.
Igy jutottam erre az érdekes oldalra. Weil Eszter írásit értem- megértem.Àmbátor ö az aki éppen „zsigeri indulatból” ír.
„Koltai János” Salgotarjánból egszerüen csak arrogáns .(humora van, intelligensnek látszik,de vagy megtévesztett vagy csak „politikus”- tehát alapból hazug)
Egyébként a kéretlen levélre ez volt a válaszom :
„Kedves „Edit Rath”
Köszönöm hogy „gondolt „rám és ezt a levelet elküldte nekem. Bár nem tudom , hogy került a címem az Ön levelezö listájára.
Kecskési Tollas Tibor-ról eddig még nem is hallottam. Amennyiben elkövette a terhére rótt bünöket, ne nyugodjék a sírjában.
Wass Albertröl is csak felnöttként talán ha húsz éve hallottam, könyvkereskedö voltam.
Érdektelenül hallgattam a dícsérö szavakat. Ekkoriban többek között mindent elolvastam Leon Uris-tól, Herman Wouk-tól, Bodie Thoene-töl de még Hans Habe- Békési János-tól is.
Magyarként , kommunisták propagandájával átmosott agyammal is érdeklödtem az újkori zsidó történelem iránt. Ja , Josphus Flaviust és a az ószövetséget már gyerekként olvastam.Ezek majd két métert foglalnak el most is a könyvespolcomon.
Söt tudok héberül énekelni is…………Tehát nem lehetne engem igazán antiszemitának nevezni.
Ezzel együtt is én mindig igazi magyarnak tartottam magam. Pár évvel késöbb elolvastam egy Wass Albert könyvet,aztán kb még tizet. Ez az ember az írásaiban hitet tesz a magyarsága mellet, a kommunisták – román nacionalisták ellen.
De sehol se láttam antiszemita utalásokat bennük. Persze belemagyarázni mindenbe lehet.
A román kommunista bíróság általi háborus bünösség nekem nem bizonyíték.
Tudjuk jól mennyit értek a magyar -román stb. kommunista biróság ítéletek.A mai napig is csak az itélet az egyedüli bizonyíték.
Sokkal inkább bizonyíték nekem a a könyveit átható emberiesség.
Talán el kellene olvasnia öket.
Valamint, a valóban szörnyü büneit a holokausztnak helyére kellene tenni a világ egyéb esményei közé.
Az izreali hitü „hazánkfiának és lányának” el kellene ismernie a kommunisták büneit is, ahol jelentös számban voltak és vannak hitsorsosaik. Mihelyt ezeket nevén nevezve is ilyen hevesen elitélik ,akkor jobban hihetö lesz a buzgóságuk és igazságuk.”
Üdvözlettel Büki Gyula
január 29th, 2008 at 13:10
Szeretném leszögezni, hogy a Sófár Portálnak semmi köze nincs a többek által jelzett kéretlen email-hez. A Sófár Médiaportál email-ben kizárólag hírlevelet küld azoknak, akik feliratkoznak rá, és a címeket nem adjuk ki senkinek.
Seres Attila
főszerkesztő
január 29th, 2008 at 15:18
T. Weil Eszter!
Még egy megjegyzés az érveléséről.
„Nyilván az sem a véletlen műve, hogy Wass Albert és Kecskési Tollas Tibor elborult elmével fejezte be bűnös életét.”
Írja először. Majd:
„Wass Albert gróf pedig a gépkocsi-karambol során szenvedett koponyaalapi törés következtében az élete utolsó két évében gyakorlatilag már nem volt beszámítható.”
Akkor most melyik állítása az igazabb? Az autóbaleset okozta őrület, vagy a gyilkos lelkiismeret? Igazából egyik sem, hiszen mint máshol olvasom, a baleset csak az emlékezőképességére volt kihatással. Sokkal inkább az idő elháríthatatlan vasfoga, és az olyan újonan került barátai kergethették a halálba, mint a cikk írója, Szemenyei-Kiss Tamás. Aki váltig állítja, hogy együtt vezették a 80-as éveit taposó Wass Alberttel a HMH-t, amely szervezetet Dobszay Károly Szemenyei-Kiss Tamás handabandázásának minősíti, és amely bensőséges kapcsolatra hivatkozva Szemenyei-Kiss Tamás szisztematikus lejárató kampányt folytat Wass Albert ellen. Nem tudom. Ha nekem ilyen barátom, harcostársam lenne, én is fontolóra venném, hogy fegyvert vegyek a kezembe. De így csak azt javasolhatom mindenkinek, hogy a kígyó sziszegését nem szabad kritika nélkül elfogadni, és egy kommunista hungarista szavainak sem szabad hitelt adni.
január 29th, 2008 at 22:22
Nekem már a hajam is égnek áll,ha zsidókról van szó. Tisztában vagyok a náci holokauszttal (nem ott és nem akkor kezdődött Európában a zsidóüldözés!!!) . Itt emberekről beszélnek, legalábbis abban a levélben amit én kaptam, de itt nem emberekről, és nem személyes döntésekről van szó, ez annál sokkal összetettebb. Tanultam róla, tanítok róla, nem egy vagy két emberen múlott a zsidók deportálása. VOLT! ma már nincs. Toleranciára nevelünk. Nem tudom, ki fogja ezt elolvasni, nem szeretnék több levelet kapni ennek a weblapnak az elfogult, szűklátókörű fenntartóitól vagy szerkesztőitől, vagy nevezzétek ahogy akarjátok.
Nézzétek az emberben az emberi értékeket, ne azt, hogy zsidó vagy nem zsidó vagy magyar vagy nem magyar, vagy cigány vagy nem cigány. Higgyétek el, nem az számít.
Üdvözlettel:
Egy erdélyi magyar történelemtanárnő
január 29th, 2008 at 22:25
Na, még annyit, itt agyalnak nagyon Wass Albertről, aki erdélyi, megérti, hogy mi is a mondanivalója…
január 29th, 2008 at 22:42
Érdekes, a románoknál is háborús bűnös Wass Albert…
Osszátok meg még jobban a makoknyi erdélyi magyarságot…
január 29th, 2008 at 22:44
A zsidókérdés ma már nem kérdés. Nem létezik. Hagyjátok már abba!
január 30th, 2008 at 12:16
Kedves „Zsuzsi”! – Ha a zsidókérdéssel nem foglalkoznának a közéleti személyiségek, akkor az Erdély-kérdést is, logikusan, törölni lehetne. Ön, vagy bárki más nem tilthatja meg a zsidó médiaportálnak és egyetlen orgánumnak sem, hogy mivel foglalkozzanak, végtére is demokrácia van. Bár az erdélyiek ügye sem lehet közömbös egyetlen magyar számára sem, az ottani honfitársaink tragédiája meg sem közelíti a zsidókét. Gondolom, ezt Ön sem vitatja. Jómagam belülről is ismerem a nemzetiszocialista mozgalmakat, azok irányítóit…, ezt, ha Ön újságolvasó, tájékozott ember, akkor tudnia kell. – Ha itt, Magyarországon nem védjük meg a zsidó embereket, akkor semmiféle morális jogunk sincs fellépni az erdélyi magyarokért. Nem erdélyinek születik vagy zsidónak valaki, hanem embernek. E logika mentén – immár politikamentesen – az erdélyiek és a zsidók emberi jogaiért fellépni szent kötelessége mindenkinek. Én hosszú-hosszú éveket töltöttem a mélyben, rendelkezem némi ismerettel a nácik világáról. Önnek csak azt kívánhatom, hogy soha ne élje meg azt az időt, amelyiken Kecskési Tollas vagy Wass Albert járt. Elég ha eszébe jutnak a Kárpátok Géniusza évtizedei… Hozzáteszem: azokat az éveket túl lehetett élni – de a nácik, erről olvashatott, az Endlösung-ra mindössze két-három évet szántak. Ha másképp’ nem megy, akkor inkább ne politizáljon, maradjon meg Embernek – következetesen és minden körülmények között.
január 30th, 2008 at 02:02
Akinek az emberek egy vallásilag-etnikailag determinálható, szétszórattatásban, de mégis egy közösséget alkotó sokmilliós közösségének módszeres, a teljességre törekvő kiirkiirtásának, tényéről Kun Béla jut eszébe, annak eszébe jut-e Róth Manóról a holokauszt. Ez itt a kérdés, nem az, hogy Wass antiszemita volt-se vagy magyar. Sajnos mindkettő. Béke poraira.
január 30th, 2008 at 02:29
Kedves Zsuzsi! Én, aki hetedíziglen magyr paraszt felmenőkkel bírok, zsidókérdéssel akkor találkoztam először, amikor egy Honvéd-MTK meccsen egy férfi a kisfiával szurkolt a csapatának, és valamit bekiabált, ahogyan azt meccsen szokás. A körülöttük állók közül valaki javasolta neki/k/, varrnának föl sárga csillagot. Mit gondol a többiek ki mellé álltak az utána következő szóváltásban? A vége az lett, hogy a kisfiú az apjával porig alázva elment a környékről. Ez 22-23 évvel ezelőtt történt, és alig akartam elhinni hogy ilyen van. Ma már persze más a helyzet, és nincs zsidókérdés, ahogy mondja. Válasz,az van, mégpedig magyar: „Megy a vonat, megy a vonat…” Tudja hová! Meg: „Zsidókat a dunába, Gyurcsányt meg utána” És leng a zászló az Árpád-házi királyok tiszteletére. Vagy mi. Itt tartunk kedves Zsuzsi.Majd ha kiveszi a fejét a homokból, maga is láthatja.
január 30th, 2008 at 09:54
Ja kérem, Zénó!
Ha neked vitától független kész elméleted van arra, hogy a magyarok antiszemiták, akkor el is döntötted a magad számára a vitát. Te vagy a mintapéldája annak, hogyan kell megbélyegzni az embereket. Amíg nincs igényed arra, hogy a válaszaidhoz tartozó kérdésekre elolvasd mások válaszát is, addig ne is várd, hogy bármi is megjavuljon, megváltozzon. És ennek te vagy az oka. Te aki bármely ember egyéni cselekedetét bármely embercsoport közös tulajdonságaként aposztrofálod. Ez volt a nácik módszere is, és ezt már nagyon jól csinálod. Ideje lenne mást is megtanulnod.
De ha már észrevetted Kun Béla nevét, legalább elolvashattad volna, miért is lett megemlítve. A dicsőséges 133 nap alatt ugyanis Kun Béla nem lopta be magát a korábbi uralkodó osztály szívébe, sőt a legszörnyűbb rémálmaikat változtatta valósággá. A vagyonuktól megfosztotta őket, és ha nem adták szépszerével, akkor kiírtotta őket. Bizonyára az sem kerülte el a figyelmedet a történelem tanulmányaid során, hogy a kommunisták üldözése hullámzó intenzitással, de módszeresen folyt Horty teljes idejében. Kezdve a fehérterrorral, majd Matuska robbantása után újult erővel. Ha ez számodra elhanyagolható mellékkörülmény, akkor te soha nem tanultál történelmet. Márpedig Wass Albert a főnemesség, és gazdag birtokos család tagja volt, de a kommunisták miatt kisemmizett számüzött földönfutó lett belőle. Így hát neked, a hetedíziglen magyar paraszt származásoddal igazán tudni kellene, hogy Horty keretlegényei sok zsellért fellógattak, és Rákosi sem bánt kesztyűs kézzel a kulákokkal. Ezért nem értem, hogy miért jó neked, ha mindezeket letagadod, és egy főnemes egész életét kitevő reménytelen küzdelmét a kommunistákkal leredukálod a zsidógyűlölet számodra divatos témájára.
január 31st, 2008 at 07:48
Kedves Edith Rath!
Megkaptam e-mailen az Ön, illetve az elektronikus levele szerint a Jewish News Agency (JNA) számomra eddig ismeretlen szervezet híranyagát, melyben az ott leírtakhoz kéri a véleményemet. Azon felül, hogy nagyon meglepett a dolog, még inkább ledöbbentett, főleg annak gróf czegei Wass Albertre vonatkozó írása.
Mivel nem szeretném itt hosszú leírással bő lére engedni válaszom, röviden, pár mondat erejéig csak annyit, hogy az én kevéske ismereteim szerint gróf czegei Wass Albertet 1946 tavaszán a román Néptörvényszék ítélte halálra távollétében, mégpedig 1940-ben egy román ortodox pap és családja, valamint néhány román illetve zsidó család állítólagos kivégeztetéséért . A román hatóságok többször is, valamint a Wiesenthal alapítvány is kérte USA-ból való kiadatását, de ez nem történt meg. Ugyanis az USA, az ügy átvizsgálása után, ejtette a vádakat, mégpedig azért, mert az ellene felhozott vádak nem bizonyultak helytállónak, illetve bizonyítottnak. Gondolom az Ön (önök JNA) ennek ellenére történő vádaskodása, gróf czegei Wass Albertet minden bizonyíték nélküli háborús bűnösként és gyilkosként történő beállítása, az Ön (Önök – JNA) származásából (származás az Ön, Önök esetében = felekezeti hovatartozás is egyben) ered. Ez a hozzáállás számomra, s talán szerencsére már a magyar nemzet egyre több tagjának számára sem ismeretlen. A történelem során is nagyon gyakran tapasztalhattuk, és láttuk (látjuk) kárát a mai napig is, mint magyar nemzet (lásd Trianoni békeszerződés, 1918- as Tanácsköztársaság, 56-os Magyar forradalom és szabadságharc megítélése stb.).
Ami néhai Antal József személyét illeti, az én megítélésem szerint sem tekinthető tevékenysége minden szempontból pozitívnak, sőt. A végkövetkeztetéseink róla talán már sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint gróf czegei Wass Albert esetében. Ennek ellenére mégis egy világ választ el bennünket személyének megítélésében, mégpedig a probléma megközelítéséből adódóan, ugyanis részemről egész más irányból történik, mint az önök esetében.
Kecskési Tollas Tibor személye számomra eddig ismeretlen volt, tehát nem igazán tudom őt megítélni sem pozitív, sem pedig negatív értelemben. Egyet viszont megígérhetek, ha valamikor felkelti érdeklődésem személye, igyekszem utánanézni tevékenységének, életének és kialakítani a véleményem róla. Az viszont egészen biztos, hogy nem (csak) az Önök által terjesztett írás és elektronikus levél alapján fogom ezt megtenni.
Amit viszont én ajánlanék melegen az Önök figyelmébe, az a következő, Önökhöz minden bizonnyal nagyon közel álló személyek élete, ezen személyek tevékenysége a magyar történelem során: Kún (Kohn) Béla, Szamuely (Szamuel) Tibor, Rákosi (Rosenfeld) Mátyás, Péter Gábor (Eisenberger Benjámin), Apró Antal, Kádár János, Gyurcsány Ferenc stb. Sorolhatnák itt még neveket, akik magas állami beosztásban tevékenykedtek a történelem, illetve a jelen során, legalább annyi kárt, de a legtöbb esetben sokkal többet okozva a magyar nemzet soraiban, mint bármelyik más megszálló hatalom képviselői. Hol ólom-, hol gumilövedékkel lövetve a tömegbe – ártatlan magyar embereket ezreit leölve, megcsonkítva, a mai napig büntetlenül, semminemű megtorlástól nem tartva, élik (élték) világukat. Gyilkosságaik, embernyomorításaik úgymond elévültek, vagy pedig mivel még éppen hatalmon lévén, a „láthatatlan hatalom” (A Pénzvilág – Tőke) támogatását élvezve büntetésük elmarad. A legtöbb esetben a valamikori népnyomorítók magas nyugdíjjal, szép lakásokban élik mindennapjaikat, míg a magyar szabadságért harcolók, hosszú meghurcoltatást, megaláztatást elviselve mai napig alacsony nyugdíjon , sok esetben fedél nélkül tengetik életüket, és a kutya sem törődik jogaikkal, kárpótlásukkal.
Tisztában vagyok azzal, hogy emberi gazságok elkövetésének bármilyen ürüggyel és módon történő támogatása könnyen oda vezethet, hogy a következő áldozat épp az ilyet támogató személy lehet. Éppen ezért is, de legfőképpen azért, mert az elveimtől és érzéseimtől teljesen idegen, mindennemű tevékenységet, ami ártatlan emberek megsemmisítésére, tönkretételére, megnyomorítására irányul bármilyen cél, eszme érdekében, maximálisan elítélek, kitalálóit, megvalósítóit pedig mélyen megvetem, függetlenül felekezeti, nemzeti, faji hozzátartozásuktól.
Tisztelettel:
Szabó Árpád, Felvidék.