Budapesten vizsgálta az ICOMOS embere, hogy mi történik Belső-Erzsébetvárosban.
Az UNESCO Világörökség Központjának szakvéleményét várja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) és a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága a Belső-Erzsébetvárosban és a Belső-Terézvárosban folyó bontásokkal, változtatásokkal kapcsolatban. Nemrég Budapesten vizsgálódott ez ügyben Michel Polge francia építész-urbanista. Annak járt utána, mi zajlik a világörökség védőzónájában. Feltehetőleg az ő útjával hozható összefüggésbe, hogy december közepén együttműködésről állapodott meg a KÖH és a VII. kerület önkormányzata.
A Király utca 40. 2006-ban félig lebontott épülete. Ma is így áll (Fotó: Hegedűs Márta)
„Az erzsébetvárosi védendő épületek feltárása és a rehabilitációs irány kijelölése érdekében” állapodott meg a fenti két intézmény. Hunvald György, a VII. kerület polgármestere február 1-jétől négyhónapos változtatási tilalom elrendelését javasolta a Károly körút-Király utca-Csányi utca-Klauzál utca-Dohány utca által határolt műemléki jelentőségű területen, amely 2002 óta a világörökségként számon tartott Andrássy út védőzónája – adta hírül nemrég az MTI. Mezős Tamás, a KÖH elnöke ismét kijelentette: „Elsődleges az utcakép megőrzése. Az utcahálózat, a telekosztás, a telkek beépítési módja, az egyes épületek értéksora az irányadó, és figyelemmel kell lenni az épületszerkezetek állapotára is.”
A mostani megállapodásnak azért is örülhetünk, mert Hunvald György nemrég még azt mondta a Magyar Hírlapnak, hogy nincs szükség a változtatási tilalom elrendelésére, mivel 2007 végére elkészül a kerület szabályozási terve, és attól kezdve az lesz irányadó. Igen ám, de az máig nem készült el, és hogy pontosan mi lesz benne, azt egyelőre sem a civilszervezetek, sem az érintett lakosok nem tudják. Felvetődik persze a kérdés, miért csak most ismeri(k) fel a kerület(ek) illetékese(i), hogy itt rendkívül értékes épített örökségről van szó. De jobb később, mint soha.
Fejérdy Tamás, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkárságának vezetője, a KÖH elnökhelyettese kérdésünkre pozitív lépésként értékeli a megállapodást, és nagyon várja a szakvéleményt. Fontosnak tartja azt is, hogy ne utólag kelljen megvívni a csatákat. Perczel Anna építész, az Óvás! Egyesület alapító tagja, aki számos cikkben, nagyobb tanulmányban foglalkozott ennek a városrésznek a sorsával, úgy látja: elvileg örülni kell annak, hogy végre elismerték, értékes negyedről van szó.
Az azonban elfogadhatatlan, hogy itt eladások, bontások követik egymást, igénytelen épületek sokasága épül fel, nem törődve a környezettel és a védettséggel. Meg kellene változtatni a beépítés sűrűségét meghatározó szintterületi mutatókat, egyedileg, ugyanakkor összességében kellene foglalkozni a negyeddel, beleértve a zöldterületeket, a közlekedés ésszerű megtervezését. És főleg nem kellene kiköltöztetni a lakókat meg az üzleteket, mert így félő, hogy a spekulációs befektetések nyomán halott negyed keletkezik az élő helyén.
Az örökségvédő civilszervezet évek óta követeli a változtatási tilalmat, látva az utóbbi időben elrendelt bontásokat, átépítéseket azon a területen, amelyet régi pesti zsidónegyed elnevezéssel szoktak emlegetni. Az Óvás! Egyesület a Nagykörútig terjesztené ki az Andrássy út védőzónájának a területét. Megóvása érdekében Párizsig elhallatszott a hangja.
A Világörökség Központ is felfigyelt rá, ezért a KÖH és a főváros maga kérte a szakértői vizsgálatot. Nem árt észben tartanunk, hogy a világörökség jegyzékre nemcsak felkerülni lehet, le is lehet kerülni róla, ami nagy szégyen volna.
A nemrég bejelentett megállapodás feltehetőleg nem független attól, hogy az ICOMOS, az örökségvédő szakemberek nemzetközi csúcsszervezete igen tájékozott urbanistát küldött Budapestre, hogy járjon utána, mi zajlik Belső-Erzsébetvárosban és Terézvárosban. Michel Polge végignézte a helyszínt, találkozott az érintett kerületek polgármestereivel és magyar civilszervezetek képviselőivel. Tapasztalatairól az ICOMOS párizsi központjának készít jelentést, majd az továbbítja testületi véleménnyé formálva az UNESCO Világörökség Központjának. Ezután ismerhetjük meg Magyarországon.
Ferch Magda
