Bár utólag mindenki „a tavalyinál nyugodtabb”-ként aposztrofálja 2007-et belpolitikai szempontból, az alábbi összeállítás azt mutatja, semmit nem csökkent idén sem a belpolitikai megosztottság, legfeljebb más síkokon folytatódott, miközben megjelent a politikai erőszak is. Visszatekintésünk 2007 eseményeire.
Január
Kupa Mihály bejelenti, hogyvisszavonul a politikától, és nem indul az elnökségért a Centrum Párt január 27-i kongresszusán, mert „a centrista politika súlyát vesztette Magyarországon”.
Molnár Lajos egészségügyi miniszter nyilvánosságra hozza a kórházi struktúra átalakítására vonatkozó elképzeléseit a 39 súlyponti kórház decemberi kijelölése után. Eszerint az ágyszámok 30 százalékkal csökkenek országosan, öt kórházat (Budai MÁV, pesti Schöpf-Merei, a kecskeméti repülőkórház, a miskolci dialízis központ, a parádfürdői állami kórház) bezárnak, további kilenc rehabilitációs intézetként működne tovább, tizenkét másikban radikálisan csökkentik az aktív ellátást nyújtó ágyak számát. A javaslatokról a végső szót a Regionális Egészségügyi Tanácsoknak kell kimondania. Molnár terveit nemcsak az MSZP, de Demszky Gábor főpolgármester is bírálta.
(Nézze meg képgalériánkat a Fideszről!)
A Fidesz idén kormányképes erőként próbált megjelenni – Orbán Viktor „tematizál” a Hajógyári szigeten (Fotók: Járdány Bence)
Február
A Fidesz február 2-i frakcióülése után a képviselők csavarkulcsokkal felszerelkezve fél óra alattlebontják a Parlament köré vont kordont. A hírre kormányellenes tüntetés kezdődik a Kossuth téren, de a rendőrség különösebb incidens nélkül visszaállítja a kerítést. A lépést a kormánypártok elítélik, Sólyom László közleményében „a jogállamiság elleni támadásként” értelmezte, hozzátette azonban azt is, hogy a Kossuth téren „a gyülekezési jogot ősz óta alkotmányellenesen korlátozza a rendőrség”. A kordon eltávolítását korábban az ellenzéken kívül már az SZDSZ és Szili Katalin házelnök is kérte. A kordont március 19-én szerelik le végül.
A 38. Magyar Filmszemlére időzítve Hiller István kulturális miniszter megállapodást köt a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal, amely szerint a filmesek 2008-ban 4,98, 2009-ben 5,59, 2010-ben pedig 6,3 milliárd forint állami támogatást kapnak majd.
A képviselői költségtérítések 2006. év végi nyilvánosságra kerülését követő felháborodás hatására az MSZP-frakció azt javasolja, hogy a fővárosban, és annak ötven kilométeres körzetében lakó honatyák ne kapjanak szállásköltség-térítést, a többiek is csak számla ellenében. Gusztos Péter szabad demokrata képviselő megtiltaná, hogy egy képviselő polgármester, helyi képviselő legyen, szigorítaná a céges összeférhetetlenségi szabályokat.
Öt év után jogerős ítélet születik Simon Tibor 2002. április 21-i agyonverésének ügyében. A bíróság- immár a negyedik tényállást alkalmazva az esetre- szándékegységben elkövetett csoportos emberölés helyett Simon négy támadójából hármat garázdaság miatt ítélt el egy év négy hónap, és egy év hat hónap közötti időre. A végzetes ütést az egykori focistára mérő Galambos János halált okozó testi sértés miatt négy év hat hónap börtönt kapott. Ez azt jelentette, hogy az ítélethirdetés után csak Galambosnak kellett börtönben maradnia, a többiek ugyanis előzetesben már leülték büntetésüket.
Lemondott SZDSZ tagságáról Mali Zoltán Drávapiski polgármestere, miután kiderült, hogy lopásért korábban jogerősen elítélték. Mali több mint nyolcszáz embert léptetett be a pártba az Ormánságban, ahol a liberálisokra alig több mint százan szavaztak korábban a választásokon.
Géppisztolyból sorozatot adnak le a rendőrség Teve utcai székházára, a tettes máig ismeretlen. Előzőleg Szilvásy György titkosszolgálati miniszter „terrorfenyegetésről” beszélt, közelebbről meg nem nevezve a lehetséges csoportokat. Az ellenzék szerint az akció csak ennek igazolására szolgált volna.
Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor is „évértékelőt” tartott. A kormányfő a parlamentben az egészségügyi, oktatási reformok folytatásáról, a gyerekszegénység elleni küzdelemről beszélt. Orbán Viktor a „polgári szociális gondolat” szükségességéről.
Március
474 kilométernyi szakaszon 14 vasúti szárnyvonalon állt le a vasúti közlekedés március 3-án. A vonatok helyett távolsági buszokkal lehet közlekedni. A gazdasági minisztérium decemberi tervei szerint 28 vonal szűnt volna meg. Az intézkedések azonban csak a Pápa-Környe, Pápa-Csorna, Zalabér-Zalaszentgrót, Lepsény-Hajmáskér, Barcs-Sellye-Villány, Diósjenő-Romhány, Kisterenye-Kál-Kápolna, Mezőcsát-Nyékládháza, Kazincbarcika-Rudabánya, Nyíradony-Nagykálló, Murony-Békés, Kunszentmiklós-Dunapataj, Fülöpszállás-Kecskemét és a Kiskőrös-Kalocsa közötti szakaszokat érintik.
Újraválasztottákpártelnöknek Dávid Ibolyát az MDF XXI. Országos Gyűlésén március 11-én Budapesten. Az elnökség nyolc új tagja Hock Zoltán, Almássy Kornél, Viniczai Tibor, Katona Kálmán, Csáky András, Makay Zsolt, Karsai Péter és Lasztovicza Gábor lett. Póttagnak Juhász Zoltánt és Eötvös Mihályt választották.
308 igen, 1 nem szavazattal és 0 tartózkodás mellett március 12-i ülésén az Országgyűlés január 1-i hatállyal visszamenőleg megsemmisítette a cégeket és egyéni vállalkozókat terhelő elvárt adót. Akik már befizették az első két hónapra esedékes összeget, visszakapják az APEH-től vagy beszámíthatják más adóba. Az elvárt adóról szóló törvényt még február 27-én semmisítette meg az Alkotmánybíróság. Veres János pénzügyminiszter később bejelentette: a kormány kezdeményezi, hogy az Országgyűlés 2007. január 1-jével, visszamenőlegesen helyezze hatályon kívül az elvárt adóval összefüggő szabályozást.
Öt rendőr és egy civil sérült meg a fővárosban a március 15-i zavargásokkor. A kora este kezdődött megmozdulások a belvárosban este 11 órára véget értek. A rendőrök vízágyúkkal és könnygázzal is oszlatták a tömeget. A tüntetők Budapest több pontján tüzeket gyújtottak és barikádokat emeltek. A nemzeti ünnepen fogták el a rendőrök a Magyar Televízió őszi ostroma óta keresett Budaházy Györgyöt. Igazoltatás közben, a Deák téren találtak rá, házi őrizetbe helyezték.
Elállt a kormányszóvivői felkéréstől március 26-án Demcsák Zsuzsa. Demcsák Zsuzsát a hónap elején kérték fel szóvivőnek, ezt el is fogadta. Később sorozatos támadások érték korábban megjelent fotói, férje cégügyei és egy blog bejegyzése miatt. Azt írta, hogy azért nem hagyta gyermekét a bölcsődéjében, mert ott túl sok – szegény családból származó – gyerek volt. Emellett azt is írta, hogy egyetlen játszótérre viszi, ahová nem járnak szegény családok gyermekei. Végül Daróczi Dávid és Budai Bernadett lett a két új kormányszóvivő.
A párt vezetői jó bizonyítványt állítottak ki a 18 éves MSZP-ről, a választóknak egyelőre más a véleménye (Fotók: Járdány Bence)
Tizenkilencedik születésnapját ünnepelte március 30-án a Fidesz. Orbán Viktor, a párt elnöke három pontban fogalmazta meg a Fidesz üzenetét a jövő és a következő nemzedékek számára. Ne engedjék, hogy az oroszok, a szocializmus és a kommunizmus visszaszivárogjon Magyarországra, ne engedjék, hogy egy demokrácia nélküli többpártrendszer hatalmasodjon el az országban és tartsanak ki a nyugatosság mellett, vagyis ne hagyják, hogy a Szovjetunió után most a Gazprom legvidámabb barakkja legyen Magyarország – fogalmazott.
Április
Kóka Jánost választja elnökké a Szabad Demokraták Szövetsége, miután Kuncze Gábor pártelnök korábban bejelentette, semmilyen pártbeli tisztséget nem akar viselni többet, és a ciklus végén visszavonul a politizálástól. Kóka kihívója Fodor Gábor volt, aki az elveszített választás után környezetvédelmi miniszter lett. Az új pártelnök tíz százalékos támogatottságot ígért az SZDSZ-nek, de a liberálisok támogatottsága az év során folyamatosan csökkent. Kóka még a nyáron bejelentette, hogy december 1-jével távozik a gazdasági minisztériumból, hogy csak a pártépítésre koncentrálhasson.
Április 4-én váratlanul bejelentettelemondását Molnár Lajos egészségügyi miniszter, aki távozását azzal indokolta, hogy a kórházi struktúra átalakítása után már nem érzi, hogy az MSZP részéről megvan a szándék a reform továbbvitelében, a biztosítási rendszer átalakítására. Utódja az addigi államtitkár, Horváth Ágnes lett.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmenti Molnár Csaba alezredest, a Kulcsár-ügy egykori főnyomozóját, akit vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és államtitoksértéssel vádoltak. A vád alapja az volt, hogy Molnár jelképes ajándékokat fogadott el egy szír pénzváltótól.
Havi bruttó 712-950 ezer forintot keresnek a Gyurcsány-kormány államtitkárai, húsz-huszonöt százalékkal többet, mint egy évvel korábban- derült ki Répássy Róbert Fideszes politikus interpellációja nyomán. A Zuschlag-ügy után Gyurcsány Ferenc „tisztasági csomagjában” a kormánytagok fizetésének transzparenssé tétele is szerepelt, a végszavazás előtt- decemberben- azonban az MSZP levetette a javaslatot a napirendről, mondván, még tárgyalni kell róla.
A nagy várakozások, a „tökéletes” pályázat ellenéremégsem a magyar-horvát közös pályázat nyeri a 2012-es foci EB rendezési jogát. A majdnem száz tagú magyar küldöttséget itthon tüntetők várják a repülőtéren, később kiderül, nemhogy esélyünk nem volt, egyetlen szavazatot sem kaptunk. A befutó Lengyelország és Ukrajna.
Május
Elmaradt az SZDSZ majálisa a Hajógyári szigeten, miután előző este egy a Jobbik egyik rendezvényéről átszivárgó csoport konfliktusba keveredett az SZDSZ büfésátrát éppen felállítani igyekvő romákkal. Az incidensben egy kés is előkerült- mindkét fél szerint a másik oldalon. A Jobbik sajnálkozását fejezte ki az eset miatt, a XIII. kerületi SZDSZ nem tett feljelentést.
Május 2-án ismeretlen tettesek feldúlják Kádár János sírját, és az egykori főtitkár földi maradványaiból több csontos is elvisznek. A rendőrség azóta sem találta meg a tetteseket. Thürmer Gyula újratemetést követelt, de a Fővárosi Temetkezési intézet egyszerűen rendbe hozta a síremléket.
Martonyi JánosMarosvásárhelyi fedőnéven jelentett a pártállami belügyminisztériumnak- derült ki Kende Péternek az Élet és Irodalomban publikált cikkéből. Martonyi elismert, hogy írt jelentéseket, de tagadta, hogy beszervezték volna.
A Fidesz kongresszusán ismét Orbán Viktort választják a párt vezetőjének, és elfogadják az elnökség Erős Magyarország című beszámolóját, valamint Jövőnk címmel egy programkezdeményt is. Orbán Viktor beszédében az MSZP-t támadta, amely szerinte ragaszkodik az Európában már idejétmúlt neoliberalizmushoz.
Május 31-i hatállyal Gyurcsány Ferencfelmentette tisztségükből Bene László országos és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt. Távoznia kellett Dobozi Józsefnek, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) vezetőjének is. A megelőző hetekben sorra derültek ki rendőrségi botrányok: a Zsanett néven ismerté vált fiatal lány azt állította, öt rendőr közül egy igazoltatás után ketten megerőszakolták. A Széna téri bankrablásnál egy helyszínelő rendőr ellopott 460 ezer forintot, Borsod megyében pedig tucatnyi autópálya rendőrt tartóztattak le kenőpénz elfogadásának gyanújával.
(Nézze meg képgalériánkat az október 23-i zavargásokról!)
A „forradalom” idén sem maradt el október 23-án (Fotók: Járdány Bence)
Június
Nyilvánítsa a parlament a Nemzeti Összetartozás Napjává június 4-ét, a trianoni békediktátum évfordulóját- állt Németh Zsolt, és Simicskó István fideszes, illetve KDNP-s képviselők indítványában. A javaslat nem került a parlament napirendjére.
Június elején az SVT svéd televízió tényfeltáró műsora azt állította: mintegy nyolcmillió dolláros kenőpénzre tehetett szert Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák üzletember a magyarországi vadászgépbeszerzésekkel kapcsolatban kifejtett közvetítői tevékenységével. A kormány augusztusban bizottságot hozott létre, amelynek novemberi jelentése szerint 2001-ben semmi ok nem volt vadászrepülőgépek beszerzésére. Az ellenzéki pártok ugyanakkor azt állítják, a beszerzés jogos és törvényes volt, ellenben a Medgyessy-kabinet 2003-as szerződésmódosítása- amely többek között légi utántöltő képességet rendelt- korrupció gyanús.
A Gripenek értékesítése miatt a svéd, a cseh- Prága is ilyen vadászgépeket vásárolt -, és az amerikai ügyészség is nyomoz. A The New York Times egy cikkében azt állította decemberben, mindkét nagy párt kapott kenőpénzt Magyarországon a beszerzés kapcsán. Magyarországon nem folyik nyomozás az ügyben.
A hónap végéig kellett volna megegyezni a kormánypártoknak az egészségbiztosítási reformról. A nyár elejére kiéleződött a viszony az MSZP és az SZDSZ között, a kompromisszumos megoldást végül az őszre sikerült megtalálni, és a parlament idei utolsó ülésnapján, december 17-én fogadták el az erről szóló törvényt.
Gyurcsány Ferenc átalakítja kormányát, Kiss Péter kancelláriaminiszter lesz, Szilvásy György- valószínűleg az Egy-Másért alapítvány körüli botrányoknak köszönhetően is- tárca nélküli miniszterként a titkosszolgálatok felügyeletét kapta meg. Lamperth Mónika politikai súlyvesztését jelentette, hogy az önkormányzatiból a szociális minisztériumba kellett átülnie, helyére Bajnai Gordon került. Draskovics Tibor szintén tárca nélküli miniszteri posztot kapott.
Július
Szetey Gábor államtitkár nyilvánosan bejelenti, hogy meleg. A másnapi felvonulás után bőrfejűek több fiataltmegvernek Budapesten.
A kormány Kenedi Jánost kéri fel az úgynevezettügynökbizottság vezetésére, melynek tagjai között vannak Ungváry Krisztián és Varga László történészek is. A bizottság feladata, hogy felkutassa, milyen iratok, és miért nem kerültek át az egykori szolgálatok utódszerveitől az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárába. A testület tagjai később arra panaszkodnak, hogy munkájukat akadályozzák.
Augusztus
A magyar gazdaság növekedése 1,4 százalékosra lassult- áll a KSH jelentésében. A lassulást elsősorban az állami beruházások visszafogása, és a mezőgazdaság rossz teljesítménye okozta. Az év végéig tovább folyt a lassulás.
Megalakul a Magyar Gárda, amely ellen több párt és civil szervezet is tiltakozik. Az év végéig több településen fogadnak el határozatot a Gárda nemkívánatossá nyilvánításáról, a Legfőbb Ügyészség pedig a tatárszentgyörgyi uszító és cigányellenes beszéd miatt a szervezetfeloszlatását kezdeményezi.
Szeptember
A WestEnd tetőteraszán rendezett gospel fesztivállal, „Nyitott templomok éjszakájával” és egyéb kulturális programokkal indult az egyhetes katolikus missziós hét Budapesten, melynek során az egyház több ezer híve teljesített utcai szolgálatot, és próbált megtéríteni járókelőket.
Szeptember 21-én harminc napra előzetes letartóztatásba helyezték Zuschlag Jánost, akit a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsít társadalmi szervezetek által szabálytalanul felhasznált költségvetési támogatásokkal kapcsolatban. Az ügy két további gyanúsítottját, Lados Istvánt – Zuschlag János személyi titkárát – és Katus Ferencet szintén előzetesbe helyezték.
Az MSZP-ben válságot okozó Zuschlag-ügyben a nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, amelynek következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot, számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt. A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok mintegy 50 millió forint pályázaton nyert pénz „rendeltetésszerű használatával” nem tudnak elszámolni.
Szabó Mátét választja általános ombudsmanná a parlament, 83 százalékos többséggel.
(Nézze meg galériánkat a szakszervezetek tiltakozásáról az egészségügyi reformmal szemben!)
Nem jött össze a határozatlan idejű sztrájk (Fotók: Járdány Bence)
Október
A HVG kideríti, hogy Veres János pénzügyminiszter és az azóta már börtönbüntetését töltő Kabai Károly közös cége 1991-94 között hamis papírok alapján igényelt vissza áfát Nyírbogáton. A rendőrségi nyomozás után csak jórészt írástudatlan helyi romákat ítélnek el. Veres János azt mondja, a cég ügyvezetőjeként nem tudott semmiről.
Tizennyolcadik születésnapját ünnepli az MSZP, a rendezvényen Gyurcsány Ferenc arról beszél, a párt „mindig tiszta” marad, még akkor is, ha egyes tagjai korrupcióval sározódnak be, Lendvai Ildikó szerint pedig a reformok végig vitele a „legbaloldalibb” vállalkozás”.
Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásában a parlamentben bejelenti: ha nem fogadják el úgynevezett tisztasági csomagját, úgynépszavazásra teszi fel azokat. A „csomag” szerint 2011-től nem lehetne valaki egyszerre parlamenti képviselő, és polgármester, megtízszereznék a pártok kampánykeretét, de arról sokkal szigorúbban kellene elszámolniuk, és háromszorosára emelkedne a képviselők juttatása is, miközben a nagy vitát kiváltó, számla nélkül igénybe vehető költségtérítéseket korlátoznák.
A tavalyihoz képest kisebb rendbontással járt az október 23-i megemlékezés Budapesten. Gyurcsány Ferenc az Operában beszélt, ide egy pár száz fős csoport megpróbált bejutni, majd összetűzésbe keveredett a rendőrökkel, több embert letartóztattak. A Fidesz nagygyűlésén Orbán Viktor „a polgárok és a plebejusok között kötendő történelmi szövetségről” szólt.
November
Reformdiktatúrával, populizmussal vádolta meg saját pártját és a kormányt Szili Katalin. A parlament elnöke a következő hetekben is többször bírálta a kormányt, és az egészségügyi törvény zárószavazásának elhalasztását javasolta a törvényhozás utolsó ülésnapján.
December
December 8-án nyilvánosságra hoztaprogramját a Fidesz, amely a párt utóbbi időkbeli retorikája alapján a „polgári szociális gondolatra”, a teljes foglalkoztatásra, és a gazdaság élénkítésére épül, de már hiányzik belőle a 14. havi nyugdíj ígérete, az ingyenes autópálya-matrica, és a családi helyett immár „családbarát” adózásról beszél. Orbán Viktor szerint a kormánykoalíció bármikor felbomolhat, így pártjának mindig készen kell állnia a kormányzásra.
December 17-én, a parlament utolsó ülésnapjánelfogadják az egészségbiztosítás reformjáról szóló törvényt. A LIGA Szakszervezetek „bizonytalan idejű” sztrájkot kezdeményeznek, a MÁV szerint 950, a szakszervezetek szerint 3500 vasutas nem veszi fel a munkát, sztrájkolnak sok iskolában, kórházban, és a Ferihegyi repülőtéren is. A munkabeszüntetést azonban még aznap lefújják.
A parlament elfogadja a 2008-as költségvetést, megszavazza areferendumot a Fidesz kezdeményezésére a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról. Sem a kormánypártok, sem az ellenzék nem támogatja ugyanakkor kellő számban Péterfaly Attila, és Nagy Boldizsár ombudsman-jelölteket. Elfogadták a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt is, amely a melegekre is vonatkozik.
December 21-én a schengeni övezet része lett Magyarország, ezzel megnyíltak a határok Szlovákia, Szlovénia és Ausztria felé, a szerb és ukrán szakaszokon ugyanakkor szigorodott az ellenőrzés.
Négy álarcos férfi megverte Csintalan Sándor volt MSZP-s politikust, a Hír Tv műsorvezetőjét, akinek eltörött a karja, és ömlött a vér a fejéből a mentő kiérkezésekor. A négy támadó a politikus háromezer forintját eltette, és „faszszopó zsidóbérencnek” titulálta Csintalant a verés közben. Az esetet később egy Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg nevű szervezet vállalta magára, amelynek a létezését még vizsgálja a rendőrség.
Négy nappal később Kóka János épülő villájára dobtak ismeretlenek három Molotov-koktélt, amelyek fel is gyulladtak, milliós kárt okozva. Ugyanezen a hétvégén éles lőszerrelrálőttek Hiller István házára Soroksáron, az épületben senki nem tartózkodott. 18-án az MSZP III. kerületi irodájába dobtak Molotov-koktélt, ez azonban nem robbant fel, és a két támadót – egy 21, illetve egy 29 éves férfit – elfogták a rendőrök.
(Forrás: HVG, FH, Hírszerző)
