Forrás: Népszava

Félelmet keltő, kirekesztő, rasszista tevékenységével öt hónap alatt elérte a Jobbik alapította Magyar Gárda, melynek tatárszentgyörgyi akció­ját a köztársasági elnök is cigányellenesnek nevezte, hogy az ügyészség kezdeményezte a bíróságnál a feloszlatását. Ha ez megtörténik, a gárda a korábban hasonlóan szélsőséges szervezet, a Vér és Becsület sorsára jut. A gárda közfelháborodást kiváltó akcióival elérte, hogy több település kitiltotta területéről.

A Magyar Gárda tatárszentgyörgyi felvonulása nem csak a helyiekben keltett félelmet Fotó: Demecs Zsolt Feloszlathatják a Magyar Gárda Egyesületet, de nem adjuk olcsón – jelentette ki a gárda és az azt létrehozó Jobbik elnöke. Vona Gábor a nemrég vele készült interjúban azt mondta, a végsőkig küzdeni fognak. Szerinte az egyesületet fel lehet ugyan oszlatni, de a Magyar Gárdát nem, ugyanis tagjai “esküt tettek a Szent Koronára, hogy életük végéig gárdisták lesznek”. Az elnök korábban lapunknak adott nyilatkozatában még azt állította, nem újfasiszták, semmi rosszat nem tettek, ezért “nem töltik el aggodalommal” a feloszlatásukat kérő Fővárosi Főügyészség érvei. Máshol viszont Vona már arról beszélt, ha megszűnnének, más néven újjá­alakulnak. Erre persze van lehetőség, de kétséges a siker. A 2005. októberi jogerős megszüntetése után a hungarista és nyilas eszméket propagáló Vér és Becsület Kulturális Egyesület (VBKE) Pax Hungarica néven történő újjá­alakulását például először elutasította a bíróság. Igaz, később mégis nyilvántartásba vette, de a régi-új szervezet marginálissá vált.

Hasonló sors várhat a Magyar Gárda Egyesületre is, melynek feloszlatását december 17-én kérte az ügyészség a bíróságtól, arra hivatkozva, hogy a szervezet mások jogait és szabadságát sérti. Az ügyészség a gárda “cigánybűnözés elleni” tatárszentgyörgyi rendezvényét vizsgálva állapította meg: az ott elhangzottak az alkotmány és a polgári törvénykönyv mellett nemzetközi egyezményt is sértenek. A gárda a bírósági eljárás ellenére – amely a VBKE esetében például két évig húzódott – sem változtat tevékenységén, sőt a tagtoborzást még aktívabban folytatja.

A Magyar Gárda alig öt hónapos múltra tekinthet vissza, mégis ez idő alatt sikerült kivívnia a politikai és a közélet jó részének ellenszenvét. A szervezetet 2007 júliusában jegyezték be, árpádsávos “zászlóbontójuk” egy hónappal később volt. Augusztus végén 56 fekete egyenruhába öltözött gárdistát avattak a budai Várban; az eseményen – melyen megjelentek a Nemzeti Őrsereg karpaszományosai is – részt vettek egyházi személyiségek, Für Lajos, az Antall-kormány volt honvédelmi minisztere és Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő is. Félelmet keltő, kirekesztő jellege miatt már ezt a rendezvényt elítélte a parlamenti pártok többsége, és az egyházakban is vizsgálat indult. Szeptemberben pedig az váltott ki tiltakozást, hogy a gárda vidéki toborzó körútra indult. Október 21-én újabb 600 gárdistát avattak fel a Hősök terén, ezután egyre több civil szervezet követelte betiltásukat. Azóta több, a gárdával közös rendezvényen is részt vettek fideszes országgyűlési, illetve városi képviselők, polgármesterek.

Mégis talán a legnagyobb felháborodást a tatárszentgyörgyi “cigánybűnözés elleni” akció keltette. Mintegy 250 gárdista vonult végig a településen, és felszólalt Bíber József Tibor, a Jobbik alelnöke is, aki vérfertőzés vádjával gyalázta a romákat.

Miközben a fenti nyilatkozatokat a legfőbb közjogi méltóságok egyöntetűen elítélték, s az akciókat nyíltan cigányellenesnek nevezte Sólyom László köztársasági elnök, a parlamenti pártok közül egyedüliként a Fidesz – tagjai révén – még bátorítja a gárdát, noha a párt vezetése szavakban elhatárolódik tevékenységétől.

Eközben folyamatosan gyarapszik azon városoknak, fővárosi kerületeknek a száma, amelyek a maguk területén a Magyar Gárda jelenlétét, tevékenységét nem kívánatosnak minősítik.

Lengyel Tibor

Az első gárdista polgármester

Arra több példa volt az utóbbi időben, hogy egy-egy település első embere nyíltan kiállt és bátorította a Magyar Gárdát, sőt fel is vonult a tagjaival, de eddig egyetlen aktív polgármester lépett csak be a szervezetbe. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település, Pácin polgármesterét októberben avatták fel. Barati Attila 1990 óta a település vezetője, korábban a MIÉP-ben politizált, ma már a Jobbikban. A figyelmet azzal keltette fel, hogy a schengeni határnyitás alkalmából december 21-én a magyar-szlovák határon tartott ünnepségen gárdista egyenruhában szónokolt. Ez ellen Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke nyilatkozatban tiltakozott, megemlítve, hogy az eseményen felszólalt a megyei közgyűlés fideszes elnöke, Ódor Ferenc is, aki “legapróbb tanújelét sem adta a szélsőséges, >>próbanáci« (Kövér László, anno 1992) külsőségekkel és hangokkal szembeni tiltakozásának”. A cigányszervezet vezetője azt a választ kapta a Jobbik elnökségétől, hogy ha “Horváth Aladár csak ezred annyit tett volna saját népéért, mint amennyit Barati Attila a magyarságért, akkor a hazai cigányság nem ott tartana, ahol most tart”.

Kockázatosabb lett hazánk

Emelte Magyarország és a térség politikai kockázatát a Magyar Gárda tevékenysége – állapította meg a Political Capital. A cég decemberi elemzése szerint a gárda “jelentős mértékben rontotta a hazánkról külföldön kialakult képet, főként az ország stabilitásába, demokratikus fejlettségébe vetett hitet illetően”. Az jelenti a legnagyobb politikai kockázatot, hogy “a magyarországi cigány és nem cigány lakosság között amúgy is meglévő etnikai feszültség elmérgesedésével már rövid távon is akár erőszakos etnikai összecsapások alakulhatnak ki”. Megjegyezték, a gárda tevékenysége kockázatnövelő tényező a szomszédsági kapcsolatok szempontjából is.

Nemkívánatosak

Szeged: A város közgyűlése az MDF előterjesztésére nemkívánatos szervezetté minősítette a Magyar Gárdát és társalakulatait. Leszavazták a Fidesz javaslatát, miszerint a közgyűlés vállaljon szolidaritást “a 2006. október 23-i tüntetés vétlen áldozataival”, köztük Révész Máriusszal, valamint nyilvánítsa nemkívánatos személlyé a városban Havas Szófiát.

Csepel: A fővárosban elsőként a XXI. kerület képviselő-testülete döntött úgy, nem járul hozzá a jövőben a gárda semmilyen rendezvényének területfoglalási engedélyéhez, továbbá helyiségbérleti jogot sem biztosít nekik. A határozat szövege szerint ezzel nemet mondtak a “félelmet és megütközést keltő, a köznyugalmat veszélyeztető demonstrációiról hírhedtté vált szervezet szellemiségére”.

Óbuda: Nem kér a szélsőségekből – így határozott a főváros III. kerülete. A képviselő-testületi határozat nem nevesíti a Magyar Gárdát, de úgy szól: a testület felkéri a polgármestert, hogy “zárkózzon el minden olyan párt, egyesület és civil szervezet közterület-használati kérelmének engedélyezésétől, amelyek szélsőséges, gyűlöletkeltő elveket vallanak, ilyen gyakorlatot folytatnak”.

Újbuda: A főváros XI. kerületének képviselő-testülete is politikai nyilatkozatot fogadott el arról, hogy “nemkívánatos szervezetnek nyilvánítja a Magyar Gárdát és hasonló céllal ténykedő társalakulatait”. A javaslatot a koalíciós képviselők szavazták meg, a Fidesz-frakció képviselői azért nem voksoltak, mert – utaltak Orbán Viktor szavaira – a párt “már el van határolódva” a gárdától.

Terézváros: A főváros VI. kerülete is “elutasítja a szélsőségeket, bárminemű kirekesztést, idegengyűlöletet, az ezt kifejező cselekedeteket, és ezek ellen minden eszközével fellép”. A határo­zathozatalról a Fidesz-KDNP-frakció tagjai kivonultak. Csak akkor lettek volna hajlandóak elutasítani a gárdát, ha a homoszexuálisokat is kitiltják a kerületből.

Orosháza: Ugyancsak a gárdát elutasító határozatot fogadott el a képviselő-testület. Az MSZP-s előterjesztést a szocialisták, három MDF-es és két fideszes képviselő – egyikük a helyi református lelkész – szavazta meg. A Fideszben nem volt egyetértés, a többség véleménye szerint a javaslat nem volt jó, hiszen a városban nincs is jelen a szervezet. Az október 23-i városi rendezvényen viszont koszorúztak a gárdisták.

Comments are closed.