„Sanghaji Schindler” – Film készül John Rabe életéről
2007. december 17. 10:54
A német üzletember több tízezer kínai életét mentette meg Nankingban a várost 1937-ben elfoglaló és ott példátlan vérontást rendező japán megszállóktól
Jövőre mutatják be a „sanghaji Schindler” történetét, így az egész világ megismerheti azt a német üzletembert, aki több tízezer kínai életét mentette meg Nankingban a várost 1937-ben elfoglaló és ott példátlan vérontást rendező japán megszállóktól.
John Rabe a Siemens cég vezérképviselője volt a dél-kínai városban, amely a japánok 1935-ös inváziója és az észak-kínai bábállam, Mandzsukuo kikiáltása után a maradék Kína fővárosa lett. A Nankingba benyomuló japán hadsereg bestiális kegyetlenséggel vetette magát a védtelen lakosságra. Túlélő szemtanúk szerint az utcákon hullahegyek tornyosultak, a tereket karókra feltűzött, levágott fejek szegélyezték. A nőket – még a 70 év felettieket is – tömegesen erőszakolták meg, mielőtt agyonlőtték vagy lefejezték őket. Kínai adatok szerint a vérengzés 300 ezer áldozatot követelt.
A számuk még ennél is magasabb lett volna, ha nincs a Jangce menti városban Rabe és néhány munkatársa. Ők a Siemens kirendeltség területén nemzetközi védőzónát alakítottak ki, ahol nankingiak ezrei találtak menedékre. Volt olyan időszak, amikor 200 ezer kínai tartózkodott a kirendeltségen. A közeledő japán katonáknak megálljt parancsolt a bejárat fölé kifeszített hatalmas horogkeresztes náci lobogó és Rabe, aki a hazája és Japán szövetségére, az általuk 1936-ban kötött antikomintern paktumra emlékeztette a vérszomjas hódítókat. Ez megtette a hatását.
Rabe lelkes rajongója volt Hitlernek, az iránta érzett csodálatból lépett be 1935-ben a náci pártba (ebben is hasonlított Oskar Schindlerre). Ugyanakkor ember is tudott maradni az embertelenségben. Mint naplójában írta 1937 decemberében, Nanking megszállásakor: „Az ember szeretne tisztességes maradni. Nem hagyhatja cserben a beosztottait és azok családtagjait, ez magától értetődő dolog.”
Florian Gallenberger Oscar-díjas rendező (2001-ben a Quiero ser című opusszal nyert Oscart a rövidfilm kategóriában) szerette volna, ha filmje a „nankingi mészárlás” idei kerek, 70. évfordulóján már a mozikba kerül. Ez azonban meghiúsult a forgatási nehézségeken és a kínai bürokrácia akadékoskodásán. A rendező szándékával ellentétben a forgatás helyszíne Sanghaj lett, mivel Nankingból a 70 évvel ezelőtti pusztítás egyetlen olyan városrészt sem hagyott meg, amely az 1937-es állapotot mutatná. Még Sanghaj is meglehetősen problematikus helyszínnek bizonyult, miután a város „könyörtelenül felszámolta a múltját” – nyilatkozta Gallenberger az ARD televízióban.
Nankingban ma jóformán szentként tisztelik Rabe emlékét, s a filmforgatásra kínai statiszták ezrei jelentkeztek – ám szinte egyikük sem beszél angolul. Így munka közben minden rendezői utasítást tolmácsolni kellett. A kínai hatóságok is nehezen adták meg a forgatási engedélyt, a végső áldás csak a forgatókönyv többszöri módosítása után érkezett meg Pekingből. A megszálló japánok egyetlen kemény ellenfele, Csang Kaj-sek például nem szerepelhet a film Kínában forgalmazandó változatában – a nemzetközi változat nézői viszont láthatják majd a Kuomintang vezérét, a kommunisták (meg a japánok) ádáz ellenségét.
hirado.hu/MTI
