Mások jogait és szabadságát sérti a Magyar Gárda, ezért a Fővárosi Főügyészség a szervezet feloszlatását kérte a bíróságtól. Az ügyészség a gárda „cigánybűnözés ellen” tiltakozó tatárszentgyörgyi rendezvényét vizsgálva állapította meg, az ott elhangzottak az alkotmány és a polgári törvénykönyv mellett nemzetközi egyezményt is sértenek. A Magyar Gárda és az egyesületet alapító Jobbik elnöke, Vona Gábor viszont állítja, nem újfasiszták, nem félemlítenek meg senkit, semmi rosszat nem tettek.
Feloszlathatja a bíróság a Magyar Gárda Egyesületet, ezzel a Jobbik alapította szervezet a két évvel ezelőtt megszüntetett Vér és Becsület sorsára juthat. A Fővárosi Főügyészség azért kezdeményezte a gárda feloszlatását a Fővárosi Bíróságtól, mert álláspontja szerint az árpádsávos jelvényekkel, fekete egyenruhában masírozó gárdisták tevékenysége „mások jogait és szabadságát sérti”. Úgy tudjuk, a főügyészség 18 oldalas keresetében ezt részletesen kifejtette a december 9-én Tatárszentgyörgyön, a „cigánybűnözés ellen” tartott felvonuláson elhangzottak alapján. Morvai Attila szóvivő lapunknak elmondta: a hivatalból indított vizsgálatukból kiderült, hogy a gárda az egyesületi törvénybe, az alkotmányba, nemzetközi egyezményekbe ütköző módon működik.
Nem tartotta meglepőnek az ügyészség lépését a gárda és az alapító Jobbik elnöke. Vona Gábor lapunknak azt mondta: az időzítés sem véletlen, mert szerinte ezzel akarták elterelni a figyelmet az Országgyűlés munkájáról, amely hétfőn nagy fontosságú döntéseket hozott. Hozzátette: az ügyészség indoklását nem érti, hiszen ők „semmi rosszat nem tettek”, nem újfasiszták és nem félemlítenek meg senkit. Úgy vélte, jogilag nem megalapozott a bírósági kereset, ezért az ügyészség érvei „nem töltik el aggodalommal, tiszta lelkiismerettel áll a bíróság elé.” Vona megjegyezte azt is, hogy céljaikkal, tevékenységükkel nem kell egyetérteni, de szerinte „a bírósági ítélet a demokrácia, a szólásszabadság próbája lesz.”
A gárda feloszlatására tett lépés szóba került az Országgyűlésben is, az ügyészség keresetéről Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter számolt be Teleki László interpellációjára válaszolva; a szocialista képviselő azt tudakolta, mit tud tenni a tárca a hasonló szervezetek létrehozásának tilalmára. Napirend előtti felszólalásában az SZDSZ-es Gusztos Péter a Magyar Gárda és az utóbbi időszak félelemkeltő akcióinak elutasításáról beszélt. Kitért a Fidesz elnökének hét végi interjújára, amelyben Orbán Viktor azt mondta, hogy a Fidesz „el van határolódva” a gárdától. A liberális politikus szerint a Fidesz viszont az önkormányzatokban elfogadja a gárdát alapító Jobbik támogatását.
A gárda tevékenysége ellen többször tiltakozó Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) bízik abban, hogy a bíróság feloszlatja a szervezetet. Az OCÖ vezetőit egyébként ma fogadja Sólyom László köztársasági elnök; a cigányszervezet éppen a tatárszentgyörgyi események miatt kért lehetőséget a személyes találkozóra az államfőtől. A Jobbik vezetőinek hasonló kérését azonban a köztársasági elnök visszautasította.
Lengyel Tibor
A Vér és Becsületet két éve oszlatták fel
A hivatalosan ugyancsak hagyományőrző célokra szerveződött Vér és Becsület Kulturális Egyesületet 2005 októberében oszlatta fel jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla. E szervezet feloszlatását is a főügyészség kezdeményezte 2003 februárjában, többek között azért, mert „az egyesület tagjai az egyesületi törvénybe, az alkotmányba és több nemzetközi jogi dokumentumba ütközően újfasiszta nézetekkel azonosulnak, azokat képviselik.” A Vér és Becsület tagjai leginkább katonai bakancsokban és árpádsávos zászlókkal vonultak fel. Rendszeresen megemlékeztek például a második világháborúban 1945. február 11-én, a budai Várból kitörést megkísérlő német és magyar katonákról.
Négy hónapja bontottak zászlót
Augusztus végén, 56 gárdista felavatásával bontott zászlót a Magyar Gárda a budai Várban, az avatáson részt vettek egyházi személyiségek, valamint Für Lajos, az Antall-kormány volt honvédelmi minisztere és Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő is. Az eseményt utóbb elítélte a parlamenti pártok többsége, és az egyházakban is vizsgálat indult. Szeptemberben az váltott ki tiltakozást, hogy a gárda vidéki toborzó körútra indult. Október 21-én újabb 600 gárdistát avattak fel a Hősök terén, ezután egyre több civil szervezet követelte betiltásukat. Azóta több, a gárdával közös rendezvényen is részt vettek fideszes országgyűlési, illetve városi képviselők, polgármesterek. Mégis talán a legnagyobb felháborodást a tatárszentgyörgyi „cigánybűnözés elleni” akció keltette. Mintegy 250 gárdista vonult végig a településen és felszólalt Bíber József Tibor, a Jobbik alelnöke is, aki korábban azzal a kijelentésével váltott ki közfelháborodást, hogy „a cigányságnak vérfertőzés útján degenerálódó, ősközösségi szintű szubkultúrában élő rétege termeli ki magából a cigánybűnözés egy részét”. A gárda értesüléseink szerint most arra készül, hogy januártól minden, az általuk nemzetpusztítónak nevezett egészségügyi törvényjavaslatot támogató képviselő háza elé demonstrációt szervez.
