Forrás: HETEK

Szobota Zoltán

Vihart kavart Sólyom díszebédje

A Köztársasági Elnöki Hivatal és a Mazsihisz között teljes egyetértés uralkodik a tekintetben, hogy újkeletű pengeváltásukról semmilyen plusz adalékkal nem szolgálnak a nagyközönség számára. A zsidóság képviselői ugyanis a gyűlöletbeszéd-törvény államfői vétója miatt visszautasították Sólyom ünnepi ebédmeghívását.

Sólyom László idén év végén is szeretettel várta a rendszerváltás óta rögzített pozíciót elfoglaló négy tradicionális felekezet – katolikus, református, evangélikus, zsidó – vezetőit, hogy együtt költsék el az immár hagyományosnak számító ünnepi ebédet, ám a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) nyílt levélben zárkózott el a kulináris élvezetektől.

“A parlament által elfogadott törvény, mely lehetőséget adott volna a gyűlölködő magatartást tanúsítókkal szembeni polgári jogi perek indítására, végre valóra válthatta volna várakozásaink egy részét. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy az Igen Tisztelt Elnök Úr megakadályozta e törvény mielőbbi hatálybalépését” – írja dr. Feldmájer Péter Mazsihisz-elnök, dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató Sólyomnak, és sérelmezik, hogy nem kaptak felkérést érveik személyes kifejtésére az elnöki hivataltól. Az aláírók úgy értékelik a jelen helyzetet, hogy “fontosabb a gyalázkodók vagyoni viszonyainak védelme, az esetleges nagyszámú pertől való megóvása, mint a megalázottak és megszomorítottak méltóságának védelme”. A köztársaság elnöke valószínűleg egy egyszerű “sajnáljuk”-kal túl is tette volna magát a kosáron, ám a Maszihisz azt is fejéhez vágja levelében, hogy megítélésük szerint Sólyomhoz “nem jutott el azoknak a hangja, akik túlélték a holokauszt szörnyűségeit”.

Ha ő maga méltatlannak is érezte a személyes választ, hivatalvezetője tollat ragadott, hogy tisztázza elnökét. Tari Sándor rögzíti, hogy a zsidóság képviselőinek levelében megfogalmazott indoklás “nem ad kellő alapot” a távolmaradásra. Konkrétan azért nem, mert a gyűlöletbeszéd-törvény esetében “az előzetes normakontroll kérése nem azt fejezi ki, hogy az egyes közösségeket sértő nyilvános kijelentések elleni fellépéssel nem ért egyet az államfő, hanem azt, hogy megítélése szerint a választott jogi eszköz a Magyar Köztársaság alkotmányos keretei között nem megfelelő”. Arról nem is beszélve, hogy Sólyom László az Országgyűlés őszi nyitóülésén elmondott beszédében éppen a holokauszt túlélőinek és az áldozatokra emlékezőknek védelmében javasolta, hogy ne az árpádsávos zászlót válassza jelképéül, “aki ki akarja fejezni ellenzékiségét, vagy aki magyarságához nem tartja elegendőnek a nemzeti zászlót”.

“Örökölt szokásról van szó,” melyet Mádl Ferenc vezetett be 2001 karácsonyán – mondta el lapunknak Kumin Ferenc, miért is találkozik az államfő minden év végén magyarországi és határon túli magyar egyházi méltóságokkal. Az elnöki hivatal Stratégiai és Kommunikációs Főosztályának vezetője szerint “nyilvánvaló logikája” van annak, hogy miért éppen a tradicionális felekezetek a kiválasztottak: történelmi múltjuk és jelentős, “felmutatható” hívőszámuk determinálja őket a díszebéden való részvételre. A főosztályvezető nem emlékszik egyetlen alkalomra sem, amikor e kritériumoknak megfelelő más felekezetek szóvá tették volna mellőzöttségüket, igaz, tavaly például már a baptisták is helyet foglalhattak a Sándor Palotában.

Végül mégiscsak akadt egy szervezet, aki felemelte a szavát a méltánytalan pozitív diszkriminációval szemben, gondolván, figyelmébe ajánlják Sólyomnak, hogy bajosan tudja egy személyben “kifejezni a nemzet egységét” – ahogyan azt az Alkotmány rögzíti -, ha nem veszi figyelembe a vallási palettán a rendszerváltás óta végbement mozgásokat. A keddi ebéd előtt a judapest.org internetes portál flódnit és egy levelet juttatott el a köztársasági elnöki hivatalba. Üzenetükben feltárják az államfőnek, hogy a “hazai zsidóság pluralisztikus alapokon áll”, és vitatják annak a gyakorlatnak a létjogosultságát, hogy hazánkban évtizedek óta a Mazsihisz a “hivatalos zsidó reprezentáció egyetlen szerve”, amely az állammal való kapcsolattartásban indokolatlanul élvez monopóliumot.

Comments are closed.