Mottónk: „A reggeli péksütit majszolva nézzük a sajtot”
NOL * Lapzsemle * 2007. december 12.
Folytatják a cigányellenes „önvédők”
A romák üldözték el az iskolásokat?
A „magyar” diákok védelmével indokolta a Magyar Önvédelmi Mozgalom, hogy részt vesz a Kerepesre tervezett fáklyás felvonuláson pénteken. Kovács Géza, az egyebek között a Kossuth téri megmozdulásokról is elhíresült szervezet szóvivője a Klubrádió Kontra című műsorában a Klubrádió Kontra című műsorában úgy fogalmazott: úgy fogalmazott: az ottani iskolába korábban ezer gyermek járt, mára számuk azonban 300-ra apadt, és ez annak köszönhető, hogy van 20-30 – feltételezéseik szerint – roma gyermek, akik szüleik közreműködésével elüldözték a többi diákot.
A település általános iskolájának történelem tanára viszont kategorikusan cáfolta, hogy a roma gyerekek jelenléte lenne az oka az iskolai létszám megcsappanásának. Tatár György elmondta, hogy a pedagógusok többsége határozottan ellenzett bármiféle, a romákkal szembeni megmozdulást, még akkor is, ha azt állítólag az iskolai közösség védelméért is hirdetik meg.
A pedagógus beszámolt arról, hogy alsótagozatos, 6-10 éves gyermekek keresték meg őt félelmükben, egyes diákokon hisztérikus félelmet tapasztalt.
Kerepes roma önkormányzati elnöke arról számolt be a Kontrában, hogy a fáklyás felvonulásra való felhívást maga a katolikus pap tette meg a vasárnapi szentmisét követően a kerepesi templomban. Gáspár Tiborné véleménye szerint a Magyar Önvédelmi Mozgalom és egyéb szélsőséges szervezetek feltételezett csatlakozása nem véletlen. Úgy fogalmazott: az iskolai problémák felemlegetése csak ürügy arra, hogy a romák Kerepesen ne legyenek jelen.
A Magyar Önvédelmi Mozgalom honlapján az olvasható, hogy a fáklyás felvonulást a „békés egymás mellett élésért és gyermekeink biztonságáért” támogatják, jóllehet a szervezet közlése szerint a tervezett megmozdulás „önvédelmi” jellű mozgalom, mondván „minden erőnkkel a valódi, élhető Magyarország mellett állunk!”. (Klubrádió)
>
„Újabb cigányellenes tüntetést tartanak Pest megyében, ezúttal Kerespesen” – írta a RomNet. – „A fáklyás felvonulást a „békés egymás mellett élésért és gyermekeink biztonságáért” címszó alatt tartja a kormányellenes tüntetések szervezéséről, a rendőri összecsapásokról és a melegfelvonulás elleni fellépéséről elhíresült Magyar Önvédelmi Mozgalom. A helyi cigány önkormányzat tiltakozik a demonstráció megtartása ellen, mivel a tüntetés fő szlogenje „cigányok, kifelé az iskolából!” lesz.”
„Gáspár Tiborné, a kerepesi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke a RomNetnek kedden azt mondta: már két hete rettegésben élnek a helyi romák, mert folyamatosan arról beszélnek a településen, hogy „jönnek és majd rendet tesznek a romák között”. Elmondta azt is, hogy a rendezvényt három héttel ezelőtt, a templomban egy istentisztelet alkalmával hirdették meg először, amit a szülői munkaközösség kérésére rendeztek. u
A roma vezető elmondta, hogy megkérték Franka Tibor polgármestert, hogy minden lehetséges eszközzel akadályozza meg a rendezvényt, de ő válaszra sem méltatta.”
Mindenkinek igaza van…
A Magyar Nemzet hetedik oldalán Néző László írt publicisztikát „A zuschlagnyi mértékegység – Romaügyben lenne miről beszélni, ha lenne kivel” címmel. A publicista szerint „igazuk van a cigányoknak, akik felháborodottan kérik ki maguknak, hogy mindannyian bűnözők lennének”, „igazuk van viszont azoknak is, akik félnek a cigányoktól” („a cigányoktól”, így fogalmazott a szerző), „a maga módján még a gárdának is igaza van”, hiszen akciójukkal bekerültek a sajtóba, továbbá mindez „egészen véletlenül jól jön most a kormánynak”, szóval „mindenkinek igaza van”, illetve csak majdnem, mert „a kormánypénzen fizetett jogvédők”, vagy Orbán Viktor lecigányozói, vagy egyes kisebbségi vezetők „jobb lenne, ha csendben meghúznák magukat”.
„A szegénység „persze nem adhat felmentést egyetlen tolvajnak, rablónak, gyilkosnak sem. Ha cigányok, akkor sem. De azoknak sem, akik homokba dugják a fejüket, és nem látják, hogy sürgősen tenni kellene valamit.”
Mindenkit ( a gárdistákat azért annyira nem…) éles szavakkal ítél el tehát a „polgári napilap” a gárdisták fenyegető provokációja nyomán, miután már a köztársasági elnök is kinyilvánította, hogy „A Jobbik egyik szónoka negatív tulajdonságokat etnikai, faji vagy biológiai meghatározottsággal kötött össze. Az ilyen gondolatokat, amelyek a náci ideológiának is részei voltak, a leghatározottabban visszautasítom.”
A Fidesz és a gárdisták A Népszava néhány szégyenletes tényt gyűjtött csokorba:
Két cím a Magyar Nemzet Online nyitólapjáról:
Gyurcsány apja visszaeső tolvaj volt…
Rágalomáriák Antall József ellen… „A 2004. december 5-i kettős népszavazás évfordulójáról Szekszárdon közösen emlékezett meg a gárda Tolna megyei Vitéz Gömbös Gyula zászlóalja és a Fidesz. Felszólalt Braun Márton országgyűlési képviselő. Beszédet mondott Tóth Csaba Attila fideszes városi képviselő is, aki november végén egy testületi ülésen azt vágta a helyi szocialisták fejéhez, hogy „vörös bolsevik gyilkosok”. Bár a Fidesz helyettes szóvivője, Cser-Palkovics András néhány hete még „elképesztő butaságnak” nevezte a gárda és a Fidesz kapcsolatát, Szijjártó Péter szóvivő tegnap lapunk érdeklődésére csak annyit közölt: Braun részvételéről nem tudtak, de kivizsgálják. A hét végén pedig az 1956. december 8-i megtorló sortűz áldozataira emlékezett Salgótarjánban a fekete egyenruhás gárdistákkal a szervezet augusztusi megalakulásán „zászlóanyaként” részt vevő fideszes Wittner Mária. Ennek kapcsán a helyi szocialista frakció visszautasította, hogy Székyné Sztrémi Melinda polgármester és több helyi fideszes képviselő a gárda egyenruhás, árpádsávos zászló alatt, árpádsávos koszorúval menetelő alakzatával vonult végig a főutcán.”A >
Nem arra megy a világ… Szunyogh Szabolcs, a Köznevelés főszerkesztője írta a 168 ÓRA című hetilapban:
„Az egész pedagógus-közvéleményt megrázta a Szempont című tévéműsorban közreadott felvétel, amelyen – ahogy a műsorvezető fogalmazott – „megvadult tinédzserek” kigúnyolták, sértegették, megalázták az énektanárnőjüket. Nyilván nemcsak a pedagógusok, hanem az oktatáskutatók, az oktatáspolitikusok, a szülők, illetve minden jóérzésű ember felháborodott a látottakon, és amennyire az én környezetem reprezentatívnak számít (semennyire sem számít annak), levonhatjuk azt a következtetést, hogy valamiféle kemény megoldást követelnek.
Itt és most szeretném tájékoztatni arról joggal felháborodott barátaimat, hogy nem lesz ilyen megoldás, mert nem lehet. Nem arra megy a világ, hogy visszaállítsuk a Nyilas Misi-féle karcert vagy az angol kollégiumok pálcás rendszerét, a porosz junkeriskolák fegyelmét. Nemcsak nálunk nem erre halad a világ, hanem olyan országokban sem, ahol a miénkénél százszor súlyosabbak ezek a problémák.
Nekem úgy hozta az életem, hogy járhattam rotterdami külvárosi iskolában, londoni külvárosi iskolában és máshol, ahol a helyzet, nincs rá jobb szó: időnként egyszerűen veszélyes. Aki nézi az amerikai filmeket, láthatja, hogy a mai világ egyik leggazdagabb, legfejlettebb, leghatalmasabb országában sem tudják ezt a kérdést fegyelmező erő bevetésével megoldani. Mégpedig azért nem, mert áttételekkel és követő módban ugyan, de olyan az iskola, mint a társadalom. És ha a társadalom egyszer demokratikus, amelyben az egyénnek jogai vannak, amelyekkel – és ez bizonyára nagyon sokak igazságérzetét bántani fogja – abban az esetben is élhet, ha kötelességeit nem teljesíti, akkor az iskola sem készíthet fel másfajta életre. A poroszos iskola a jól bevált fegyelmezési módszereivel arra készített fel, hogy a tanulóból jó alattvaló váljék. A demokrácia iskolája viszont jogokhoz szoktatja a diákot, hogy kritikus gondolkodású, független személyiséggé váljon. Márpedig független személyiséggé az ember csak úgy érik, ha gyakorolhatja a függetlenségét.”
>
Fekete György történlemtanár, mentálpedagógus írta ugyanerről lapunk vélemény rovatában („Mi tűrés, mi tagadás”):
De tényleg, mit tehet a tanár? Ha a pedagógia módszertanában járatlan, és nem tanították meg neki a pedagógia trükkjeit, akkor persze semmit, de akkor miért tanár? Ha viszont valóban tanárként lép be a dzsungelbe, a pokolba, az ördögfajzatok közé, akkor a helyzet kulcsa valóban ő! Nem a gyerek(ek). Ha tanár. Akkor aurája van: „itt vagyok, jöttem, hozzátok, szeretett büdös kölykeim!” A tanár nem cselekedhet másként: konkrét nebulói konkrét szociokulturálatlanságából indul ki. Meghökkenti őket. Azzal, amit és ahogy adni tud nekik. Az érintett pedagógus ének-zene tanár. Akkor neki ott van az ének, a zene. Gitár, rock, mit tudom én, valami, amit kitéphet-kínálhat magából, valamit, ami benne van a szívében és a tudásában, és az adott jellemzőkkel rendelkező tanulókat eséllyel leköti.
Erre természetesen csak az képes, akinek személyiségében rend van. Helyén a felnőtt-, a kamasz- és a kisgyermeki énje. Hogy megláthassa, felfedezhesse, folyamatosan érzékelhesse: a sokszor nem csupán látszatra veszedelmes lakli fiúk és lányok valójában elfedett – szeretetéhes, elhanyagolt, kihasznált – gyereklények. A nekivadult fiatalkori agresszió legtöbbször komoly bántalmak, súlyos hiányok kompenzálása.
Távol álljon tőlünk, hogy a szegény, kiszolgáltatott tanár nénit tegyük bűnbakká. Aki, hiszen ez is kiderült, heteken (hónapokon?, éveken?) át tűrte ezt a naponkénti vesszőfutást. És igenis szembesítsük gyerekeinket az általuk elkövetett konkrét bűnökkel. De az iskola és a tanárok tehetetlenségéről, rossz működéséről mégsem a tanulók tehetnek. Ez azért mégiscsak felnőttfelelősség.”
>
