Forrás: Népszava

A Magyar Gárda részvétele és a Jobbik akciói miatt már most feszült a légkör Kerepesen, ahol ugyan a békés egymás mellett élésért tartanak felvonulást, mégis cigányellenes a hangulat. A politika egyébként elítéli a félelemkeltő megnyilvánulásokat, bár a Fidesz képviselői gyakran mutatkoznak együtt a gárdistákkal. A Jobbik megsértődött a köztársasági elnökre, aki elutasította a párt vezetőivel való találkozót.

Horváth Aladár roma politikus a kerepesi általános iskola előtt – a kirekesztés ellen szót kell emelniFotó: Vajda József Nem csitul az az élénk politikai felháborodás, amit a Jobbik és a Magyar Gárda váltott ki cigányellenességével, főként tatárszentgyörgyi akciójával, illetve azzal, hogy pénteken újabb eseményen vesz részt, ezúttal Kerepesen. Vona Gábor, a két szervezet elnöke lapunknak azt mondta, utóbbinak csupán résztvevői, 10-20 gárdistával lesznek jelen a szervezők kérésére, tőlük nem is szólal fel senki. Nem úgy, mint Tatárszentgyörgyön. Azt a felvonulást már vizsgálja a Fővárosi Főügyészség. Morvai Attila szóvivő elmondta: beszerzik a nyilatkozatokat, bizonyítékokat, hogy eldöntsék, történt-e vasárnap olyasmi, ami indokolhatja a rendezvény elleni törvényes fellépést.

A Magyar Gárda vasárnapi akcióját a közjogi méltóságok után elítélte a kormány, az SZDSZ és az MDF is. A liberális párt tudatta: örül annak is, hogy Sólyom László nem fogadta az államfőtől személyes meghallgatást kérő Vonáékat, ezzel megerősítve korábbi álláspontját, melyben elítélte a náci hagyományokat újjáélesztő szélsőjobb mozgalmat. A kormány ugyancsak hangsúlyozta: tagjai elítélik a gárda és szövetségesei cigányellenes, rasszista akcióit. Dávid Ibolya MDF-elnök pedig azt várja Magyarország 3152 településétől, hogy „nyilvánítsák nemkívánatosnak a gárdát és társalakulatait”. Tiltakozott az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke is. Balog Zoltán üdvözölte az államfő állásfoglalását, ő maga pedig elutasította, hogy egyesek „cigánybűnözésről” beszélve igyekeznek ellentétet szítani magyarok és magyar romák között.

– Nincs se titkolni-, se szégyellnivalónk, törvényesen mű­kö­dünk, ezért érthetetlen a köztársasági elnök antidemokratikus magatartása – reagált lapunknak Vona Gábor, a Jobbik és a Magyar Gárda Egyesület elnöke, miután értesült arról, hogy Sólyom László nem kívánta fogadni őt, míg hasonló találkozóra lehetőséget ad az Országos Cigány Önkormányzat vezetőinek. Vona a parlamenti pártokat is bírálta, amiért „összefogtak ellenük”, és „a szőnyeg alá söprik a cigánybűnözés kérdését”. Szerinte már a Fidesz is ellenséges velük, arra pedig, hogy a párt politikusai azért megjelennek rendezvényeiken, azt mondta: „A kivétel erősíti a szabályt.”

Az újabb, pénteki kerepesi fáklyás felvonulás miatt egyébként már tegnap feszült volt a légkör a Pest megyei településen. A helyi iskola előtt szervezett sajtótájékoztatót az Országos Cigány Önkormányzat, megjelentek a „békés egymás mellett élés” jegyében rendezendő demonstráció szervezői, valamint a polgármester is. A rendezvényt hivatalosan az iskola szülői munkaközössége jelentette be a rendőrségen 400 fő részvételével. A Magyar Önvédelmi Mozgalom és a Magyar Gárda részvételéről viszont a hatóság nem kapott bejelentést. A szülői közösség választmányi elnöke ugyanakkor cáfolta, hogy ők lennének a szervezők. Laukó A. Zsolt a Roma Sajtóközpontnak kijelentette: a tüntetés ötletét először az a Ferenczi Lajos vetette fel, akivel kapcsolatban az MTV székházának ostroma miatt eljárás is indult, a szülői közösséget pedig ismerőse, az a Szászi Zoltán kereste meg, aki bejelentette a rendőrségen a felvonulást.

Lapunk úgy értesült, a szerdai ülésnapi vita után az Európai Parlament ma várhatóan állásfoglalást fogad el arról, mit lehet tenni az európai szélsőséges mozgalmak erősödése ellen.

Lengyel Tibor

A fideszes Braun sem ért egyet a gárdával

Fogalmam sem volt arról, hogy a megemlékezést a gárda biztosítja – közölte lapunkkal Braun Márton fideszes képviselő, mi­után megírtuk: beszédet mondott a gárdisták előtt nemrég egy rendezvényen. (Cikkünkben tévesen jelent meg, hogy a másik szónok, Tóth Csaba Attila a város fideszes képviselője, valójában korábban a MIÉP színeiben politizált, jelenleg a Szekszárdi Védegylet nevű helyi szervezetet képviseli.) Braun szerint előre nem közölték vele, hogy a 2004. december 5-i népszavazás évfordulóján Szekszárdon többek között a Magyar Gárda Tolna megyei Vitéz Gömbös Gyula zászlóaljának tagjai előtt fog beszélni. Hozzátette: a város elfoglalt polgármestere helyett szólalt fel ő az ünnepségen. Csak a helyszínen értesült a gárdisták jelenlétéről, akkor pedig már nem tehetett mást, kiállt, igyekezett „semleges dolgokról” beszélni, majd távozott is. Kellemetlen helyzetbe hozták – mondta -, hiszen nem igazán ért egyet a gárda céljaival, bár december 5-én még nem is tartott cigányellenes felvonulást a szervezet, arra pedig, hogy mi hangzott el Vonáék avatásán a Várban, ő nem figyelt oda.

Orbán Viktor a mai napig nem volt hajlandó a Magyar Gárdától egyértelműen elhatárolódni. A Fidesz elnöke, amikor először kérdezték az ügyről, azt hangoztatta, az övék az alkotmányosság, a törvényesség és a rend pártja, szemben a válságból válságba evickélő kormánnyal. Újságírók előtt azt magyarázta, az elhatárolódás „rossz kifejezés, öntől is el vagyok határolódva, meg öntől is, mint látja. Ugyanis ön ön, én meg én vagyok. A Magyar Gárda az, mi meg itt vagyunk”. A Fidesz elnöke szerint az egyetlen megoldása a helyzetnek az, ha a kormány távozik. A gárdát alapító Vona Gábor amúgy hosszú ideig a Fidesz-elnök verbuválta Szövetség a Nemzetért polgári kör tagja volt, talán nem véletlen, hogy a Demokrata nyáron közvetlenül egy Orbán-interjú mellett közölt vele interjút. Ebben Vona a Fidesz és a Jobbik viszonyáról azt mondta: „…nem azt kell néznünk, mi választ el bennünket egymástól, hanem azt, milyen közös gondolataink és céljaink vannak”.

F. Á.

Beszélni kell az iskolában a toleranciáról

A 210 – ebből mintegy 90 cigány származású – diákot oktató tatárszentgyörgyi általános iskola igazgatója, Petrányiné Kocsis Márta a Népszava érdeklődésére elmondta, az iskolában nem beszélnek a gárda ottani, vasárnapi vonulásáról, az ott történtekről. Megjegyezte, a tanulók rendesen járnak iskolába, tanulnak, és nem foglalkoznak azzal, ami elmúlt. Úgy véli, „senkinek sem kellene tovább ragoznia ezt az egész ügyet”.

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke úgy vélte, ha az iskolába a diákok kérdései által „bejönnek” a napi események, a jó tanár nem zárkózhat el azok megbeszélésétől. Ennél is fontosabbnak tartja, hogy minden pedagógus a tanítás teljes folyamatában beszéljen arról, elfogadható dolog-e a kirekesztés, a megbélyegzés. Ha pedig alkotmányellenesség történik, arra külön fel kell hívni a tanulók figyelmét, meg kell velük ismertetni a tolerancia fogalmát is. „Mindennek helye kell hogy legyen az iskolában, de nem pártpolitikai alapon” – tette hozzá.

Simonné Toldi Ágnes, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének szóvivője szerint se az általános, se a középiskolában nem kell felhívni a gyerekek figyelmét „direktben” a gárdára azzal, hogy a tanárok beszélnek róla, jobb, ha csak akkor hozzák szóba, ha a diákok kérdezik. Úgy vélte, az intézményekben nem az ellentétek szítását, hanem egymás elfogadását kellene inkább szorgalmazni. A toleranciát viszont tanítani kell, mert „akármelyik kisebbséghez tartozik is valaki, senki sem tehet arról, hogy hová, az ország melyik szögletébe születik”.

M. I.