Los Angeles Times

A budapesti zsidóság szokatlan újjáéledéséről, a Párizs és Moszkva közötti legnagyobb zsidó közösség lendületes fejlődéséről közölt cikket a Los Angeles Times. A holokauszt szörnyűségei és a kommunista ateizmus meddősége már a távoli múlté; a magyar zsidók sokszínű új nemzedéke fedezi fel és teremti újra zsidó öntudatát – írta budapesti keltezésű tudósításában a liberális lap római irodájának vezetője, Tracy Wilkinson. Azon állítások ellenére, hogy a zsidó közösségek Európában haldokolnak, a bevándorlás tizedeli és az antiszemitizmus ismétlődő hullámai fojtogatják őket, Budapest százezer zsidónak ad otthont. Több zsidó élte túl a második világháborút és maradt Magyarországon, mint Közép-Európa más részein. A magyar főváros zsinagógáit, köztük a világ második legnagyobb zsinagógáját mozgalmas élet jellemzi, zsidó iskolák, kiadványok, weboldalak és blogok működnek. Valóságos reneszánszát éli a hetedik kerületi történelmi zsidónegyed, a zsidó háromszög, ahol robbanásszerűen szaporodtak el a kávézók, éttermek és könyvesboltok. Élnek itt idősebb ortodox zsidók, középkorú neológok és mindenféle korú világi zsidók ezrei. Sokan újra felfedezik hitüket, míg mások a zsidó élet hagyományait gyakorolják. „A tradíciókat szeretnénk ápolni, hogy megteremtsünk egy új identitást, a zsidó identitás egy új koncepcióját” – mondja egy huszonkilenc éves lány, hozzátéve, „zsidók vagyunk, és nem titkoljuk”. „Próbálunk változtatni a dolgokon […] feltesszük a kérdést, ki a zsidó és mit jelent ez” – mondta a huszonhét éves Schönberger Ádám, a hetedik kerületi Sirály kávéház vezetője. „Itt vagyunk, életben vagyunk, és jól érezzük magunkat” – fűzte hozzá. „Meg akartam változtatni a magyarországi zsidó lét közegét és szabályait” – írta e-mailben a harmincegy éves Bitter Brúnó blogger, a rendkívül népszerű Judapest.org weboldal alapítója. Mint mondja, Bécs száz évvel ezelőtti polgármesterétől kölcsönözte a nevet, aki antiszemita éllel használta ezt a szót. Ő viszont a feje tetejére állította, és pozitív tartalommal töltötte meg – állítja. Edward Serotta, a bécsi székhelyű Közép-Európai Kutatási és Dokumentációs Központ vezetője azt mondta a Los Angeles Timesnak, hogy a budapesti zsidó közösség virágzásának fő oka a számokban keresendő. A vidéki zsidókat Magyarországon kiirtották a világháborúban, Budapesten viszont sokan életben maradtak, és jobban boldogultak, mint a legtöbb szomszédos országban.

