A Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetősége lemondta a mai közös találkozót, amelyre Sólyom László hívta a történelmi egyházak képviselőit. A Mazsihisz arra hivatkozik, hogy a köztársasági elnök megakadályozta a gyűlöletbeszédről szóló törvény mielőbbi hatálybalépését. A zsidóság képviselői közül többen nem értenek egyet a távolmaradással.
Múlt heti lapszámunkban már beszámoltunk arról, hogy a Mazsihisz nem vesz részt azon az év végi találkozón, melyre a hagyomány szerint minden éven meghívja a történelmi egyházak képviselőit Sólyom László. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója korábbi megkeresésünkre közölte, nem adnak információt az ügyben, Feldmájer Péter elnök pedig nem reagált telefonhívásunkra. Tegnap bizonyossá vált, hogy a történelmi egyházak közül a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége nem lesz ott a találkozón. A Mazsihisz vezetői, Zoltai Gusztáv, Feldmájer Péter és Schweitzer József országos nyugalmazott főrabbi levelükben a kialakult helyzetre hivatkozva mondták le a közös ebédet. Hangsúlyozták: a parlament elfogadta azt a törvényt, amely lehetőséget adott volna a gyűlölködő magatartást tanúsítókkal szembeni polgári jogi perek indítására. A Mazsihisz szerint azonban a köztársasági elnök megakadályozta ennek a törvénynek a mielőbbi hatálybalépését.
Sólyom László köztársasági elnök sajnálatát fejezte ki, hogy a Mazsihisz nem fogadta el meghívását. A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján tették közzé Tari Sándor hivatalvezető válaszát, amelyet november 28-i dátummal küldött a Mazsihisz vezetőinek levelére.
„Ezen a találkozón az összetartozást és a kölcsönös megértést fejezik ki a történelmi egyházak évről évre. A közös ebéd célja, hogy az egyházak vezetői elmondhassák álláspontjukat aktuális ügyeikről, közérdekű kérdéseikről a köztársasági elnöknek és egyúttal egymásnak is” – áll a levélben.
Az elnöki hivatal szerint a Mazsihisz levele nem indokolta meg kellően a program lemondását.
„Sajnálatosnak tartom, hogy ez idáig még nem született olyan döntés amely a törvényben szabályozná a gyűlöletbeszédet. Ennek ellenére nem szerencsés a találkozó lemondása, ugyanis ilyen ügyekben a párbeszédet és az érvelést tartom járható útnak, nem a kapuk bezárását. Egy ilyen ünnepi találkozó esetében pedig nem a mindennapi sérelmeket kellene elővenni, sokkal inkább a helyszínen felvetni a problémákat, és közösen megoldást keresni – mondta lapunknak Köves Slomó az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség rabbija.
„Felháborítónak tartom, hogy visszamondják ezt a meghívást. Ez a hozzáállás nem tükrözi a hazai zsidóság véleményét, ezzel a levéllel kiközösítik azokat az embereket is, akik nem értenek cseppet sem egyet a Mazsihisz állásfoglalásával” – közölte megkeresésünkre Gilbert Ottó, aki 1948-ban az illegális cionista mozgalom tagja volt.
Lánczi Richárd
