A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetősége levélben tudatta Sólyom László köztársasági elnökkel, hogy „a kialakult helyzet miatt” nem vesz részt az év végi, immáron hagyományosnak tekinthető ünnepélyes ebéden, amelyre a másik három történelmi egyházzal együtt hívták meg.
A Mazsihisz honlapján szereplőközlemény szerint a „magyarországi zsidóság hosszú évek óta várja, hogy jogszabályi tiltással akadályozzák meg a gyűlölködők hangjának felerősödését, a mind útszélibb és durvább szóbeli támadásokat a zsidóság és a többi kisebbség ellen.”
„A Parlament által elfogadott törvény, mely lehetőséget adott volna az ilyen gyűlölködő magatartást tanúsítókkal szembeni polgári jogi perek indításaira, végre valóra válthatta volna várakozásaink egy részét. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy az Igen Tisztelt Elnök Úr megakadályozta e törvény mielőbbi hatálybalépését”-írja adr. Feldmájer Péter Mazsihisz-elnök, dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi ésZoltai Gusztáv ügyvezető igazgató által aláírt levél.
A Mazsihisz a döntés meghozatala előtt szívesen kifejtette volna személyesen is érveit az üggyel kapcsolatban, de erre nem kaptak felkérést – olvasható a levélben.
„Nem jutott el hozzá a túlélők hangja”
A levél szerzői Sólyom László jogi szaktudásának elismerése mellett megjegyezték: a köztársasági elnök fontosabbnak tartja a gyalázkodók vagyoni védelmét és az esetleges nagyszámú pertől való megóvását, mint „a megalázottak és megszomorítottak méltóságának védelmét”, és ez „oda vezetett bennünket, hogy ezen emelkedett ünnepi alkalmon ebben az évben nem áll módunkban megjelenni”.
A nyílt levél sajnálatát fejezte ki, hogy a köztársasági elnökhöz „nem jutott el azoknak a hangja, akik túlélték a holokauszt szörnyűségeit”, majd hozzátette, hogy a Mazsihisz a közeljövőben személyesen és részletesen szeretné kifejteni álláspontját „az emberi méltóság védelmének további erősítéséről.”
Mazsihisz-vezetők Lomnici Zoltánnal, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, júniusban: közösen a gyűlöletbeszéd ellen (Fotó: MTI)
Sólyom László nevében Tari Sándor, a köztársasági elnöki hivatal vezetője válaszolt a Mazsihisz levelére. Mint írja, az elnök „sajnálattal vette tudomásul, hogy nem áll módjukban elfogadni meghívását a történelmi egyházak vezetőivel történő közös találkozásra”, hiszen a közös ebéd célja az volt, „hogy az egyházak vezetői elmondhassák álláspontjukat aktuális ügyeikről, közérdekű kérdéseikről a köztársasági elnöknek, és egyúttal egymásnak is.”
Az államfőnek azonban nem volt sok választása – fejti ki a Tari Sándor által jegyzett levél. „A köztársasági elnöknek az egyes törvények kihirdetése előtt azok alkotmányosságát meg kell vizsgálnia, és ha az elé kerülő törvény rendelkezéseit alkotmányellenesnek ítéli, nem lehet más választása, mint az alkotmányossági vétó. A végső szót természetesen az Alkotmánybíróság mondja ki.”
„A konkrét esetben az előzetes normakontroll kérése nem azt fejezi ki, hogy a törvényhozó céljával, tehát az egyes közösségeket sértő nyilvános kijelentések elleni fellépéssel nem ért egyet az államfő, hanem azt, hogy megítélése szerint a választott jogi eszköz a Magyar Köztársaság alkotmányos keretei között nem megfelelő” – szögezi le az elnöki hivatal válasza.
Egyetemes példázat
A levél egy Sólyom-idézettel igyekszik cáfolni, hogy a köztársasági elnök fontosabbnak tartaná „a gyalázkodók vagyoni védelmét és az esetleges nagyszámú pertől való megóvását, mint a megalázottak és megszomorítottak méltóságának védelmét”. Mint az az elnök január 27-i, a Holokauszt Emléknapon elmondott beszédéből ésszeptember 10-én, az Országgyűlés őszi nyitóülésén elmondott beszédéből is kiderül: Sólyom László tiszteletben tartja a túlélők félelmeit.
„Elismerem, és védelmembe veszem azok félelmét, akik célpontjai és elszenvedői voltak a faji megkülönböztetésnek és üldözésnek, akiket halálra szántak, kitaszítottak a nemzetből és elhurcoltak az országból. A holokauszt túlélőinek félelme előtt elnémulok: itt értelmetlen lenne előhozni a racionális érveket, hogy megváltoztak a történelmi körülmények, nincs veszély. A holokauszt az emberiség egyetemes példázatává emelkedett, mint mítosz örök érvényű lett, s azoknak, akik ott voltak, mindig jelenvaló” – mondta szeptemberben a köztársasági elnök.
(Forrás: MTI, Mazsihisz.hu, keh.hu)
december 3rd, 2007 at 23:03
Teljes mértékben egyet értek a MAZSIHISZ döntésével, hogy nem kiván résztvenni azon az ebéden, amelyet a Sólyom elnök a történelmi egyházak részére ad.
Furcsa lenne, ha azzal az elnökkel egy asztalhoz ülnének, aki Fekete János-sal nem volt hajlandó kezet fogni, erkölcsi meggondolásból. Vajon miért, mert szocialista kormányban banki elnökhelyettesként dolgozott és a világ minden komoly bankelnöke tisztelettel nézett rá, mindenhol fogadták és Magyarországnak akkor olyan pénzügyileg megbizható hirneve volt, hogy még a legnehezebb időszakban 1984-ben, teljes fizetésképtelenség idején, az MNB kapott áthidaló hiteleket, moratóriumot kizárólag a Feket J-nak köszönhetően. Abban az időben Fekete szavára többet adtak, mint az egész kormányéra.
Ezzel az emberrel Sólyom nem fogott kezet.
Ma ugyanez az ember alkotmányos aggályokat fogalmaz meg a gyűlöletbeszéd törvénnyel kapcsolatban és számára erkölcsileg elfogadhatóbb az, hogy ma Magyarország lakosságának 1 százalékát kitevő zsidóságot büntetlenül lehet sértegetni, gyalázni és Auschwitzba kivánni.
Ha ez nem sérti elnök ur erkölcsi normáit akkor nem tudom, hogy mi lenne az? Az én erkölcsi normáimat már régóta sérti az, hogy 17 évig nem voltak képesek a zseniális jogászok megfogalmazni egy törvényt, amely a kisebbségek védelmét, igy a zsidókét, a cigányokét és még lehetne sorolni kellőképpen védené. Ismét sikerült a törvény elodázását elérni, most már hányadszor és ehhez most tevőlegesen a legmagasabb erkölcsi normákkal kérkedő elnökünk jár elől példával. Csodálatos!!!