Mottónk: „A reggeli péksütit majszolva nézzük a sajtot”
NOL * Lapzsemle * 2007. november 29.
„Fábry Sándor az RTL Klub Tomcatje”
Terjedelmes összeállítást közölt ezzel a címmel a Népszava a humorista legutóbbi kirohanásának visszhangjáról.
Szerdai lapszemlénkben ismertettük, hogy Fábry egy konferencián besúgással vádolta meg Göncz Árpád volt államfőt és Konrád György írót. Ezt és további, kérdésbe csomagolt állításait a Magyar Nemzet publicistája megismételte (az előzményekről a részleteket lásd itt).
Fábry Sándor a lap érdeklődésére annyit közölt: „Ezek nem állítások, hanem kérdések, és ezt onnan lehet tudni, hogy mögöttük kérdőjel van.”
Az RTL Klub programigazgatója a Népszavának azt mondta: „Fábry Sándor közéleti személyiség, az RTL Klub csak azzal foglalkozik, hogy a Showderben mi hangzik el.”
„Arcpirítóan felháborító, amit Fábry Sándor állít!” – közölte a Népszavával Göncz Árpád volt köztársasági elnök, aki nem kívánt egyebet reagálni Fábry vádjaira.
Mécs Imre a Népszavának úgy nyilaztkozott: „Aljas és fájdalmas dolog, amit Göncz Árpáddal évek óta művelnek. Az MSZP-s honatya hozzátette, 1956 után egy zárkában ült a volt köztársasági elnökkel, és ha valahol, hát ott mindenkiről kiderült az igazság. Tudták azt is, ki volt a börtönben besúgó. Göncz Árpád a cellában sem tört meg, besúgásra képtelen lett volna. Mécs rosszul éli meg azokat a támadásokat, amelyek az általa nagyra becsült exállamfőt 1992 óta érik.” A Mécs-bizottságban „a politikus zárolt iratokba is betekinthetett és ismét meggyőződhetett arról, amit már tudott, Göncz Árpád soha nem volt ügynök.”
Iványi Gábor a Népszavának azt mondta az ügyről: „Van, aki a népszerűségét azzal próbálja növelni, hogy a sokkal fölötte állókat ócsárolja.”Iványi szerint mocskos, aljas dolog volt, hogy a konferencia résztvevői nem küldték el kijelentéseit követően Fábryt. A metodista lelkész megjegyezte, boldogabb országokban ilyenkor nem az érintetteknek kell hadakozni, a gyalázkodókat ugyanis hivatalból üldözik.”
Kőszeg Ferenc így fogalmazott: „Az egykori úri kaszinókban úgy tartották, párbajképtelen emberrel tilos párbajozni. Márpedig számomra Fábry Sándort a legutóbbi műsorának „úri” cigányozása, kedélyes rasszizmusa teljesen párbajképtelenné tette – folytatta a volt SZDSZ-es képviselő. Kijelentette, Fábry az RTL Klub Tomcatje. Az pedig végképp nem érdekli, hogy kit mivel rágalmaz a magafajtájúak körében. Az ügynöközés azért lehetséges – fűzte hozzá Kőszeg -, mert az állambiztonsági iratok jelentős részéhez ma sem lehet hozzáférni. Az iratokat éppen azok őrzik, akik előállították őket. Az iratnyilvánosság első számú ellenzője belügyminiszterként Boross Péter volt, hozzá csatlakozott később Kövér László, aki az információs önrendelkezési jogot „porhintésnek” nevezte.”
Kis János, az SZDSZ alapító elnöke a Népszavának azt mondta: „Várom a napot, amikor egy jobboldali tekintély végre rászól a magyar Chávezek valamelyikére: „Miért nem hallgatsz el már?””
Fodor Gábor, szabaddemokrata környezetvédelmi miniszter véleménye szerint „Göncz Árpád tisztességéhez nem fér kétség, becsületes ember; mind Bibó, mind Göncz a huszadik századi magyar történelem jelentős alakjai közé tartozik. Konrád György pedig évekkel ezelőtt őszintén vallott a Magyar Nemzetben most emlegetett problémáról. (A vád hátterét, az azzal kapcsolatos pert részletesen felidézi a Népszava.) Mindenféle inszinuációt a leghatározottabban el kell utasítani, nem kellene „fantáziálni” ilyen kérdésekben.”
György Péter esztéta, egyetemi tanár, aki részt vett az inkriminált eseményen, sőt össze is csapott Fábryval, ezt mondta: „Fábry Sándor szavai pont olyan erkölcstelenek voltak, mint amilyen ízléstelenek. Épp ezért nem is lehet méltatni tárgyszerű kritikára. Fábry ezzel a beszédével, ahogy Pesten mondják, kiiratkozott a civilizált emberek társaságából.”
A >
„Miért nem hallgatsz már el?” >
>
Vérvád és uszítás
Szunyogh Szabolcs a magyar közéletet és közgondolkodást nagyon rossz irányba terelő folyamatokról írt a Népszavában:
„Az Echo Televízió képernyőjén a Magyar Gárda-avatást műsorvezető Pörzse Sándor beszélget Csurka Istvánnal. Az izraeliek plazákat, irodaházakat és lakóparkokat építenek Budapesten, de ez utóbbiak „töltöttsége”, mondja Pörzse Sándor, csak negyvenszázalékos. Miért? Kikre vár a maradék 60 százalék? Kik fognak ide beözönleni, minket innen kiszorítani? Hát mi lesz itt, Pista bácsi?
Pista bácsi sokatmondóan mosolyog, de azt mondja, ő nem tudja.
Én tudom.
A Magyar Jelen című folyóirat honlapján egy leleplező riport olvasható arról, hogy a körmendi gyerekgyilkosságot valójában ki követte el. „Magam is meglepődtem, nem akartam először elhinni, mi derült ki” – írja az oknyomozó riporter. Az derült ki, hogy nem a jogerősen elítélt Tánczos Gábor, hanem alighanem izraeli turisták követték el a gyerekgyilkosságot, rituális okokból. A riport párhuzamként megemlíti Tiszaeszlárt.
Első osztályú magyar értelmiségiek, first class rendszerváltók – Csoóri Sándor, Fekete Gyula, Fekete György – a médiában gondosan nyilvánosságra hozatott levelet írnak az izraeli nagykövet asszonynak, amelyben a Peresz-mondatok kapcsán gyakorlatilag kódolatlanul, vagy inkább: gunyorosnak képzelt, arcátlan álszentséggel antiszemita uszításba kezdenek.”
>
Az államfő ismét önállóan jelöl ombudsmanokat
Az államfő ismét önállóan jelöl ombudsmanokat – írta csütörtöki számában a Magyar Hírlap.
A jövő hét elején együtt tesz javaslatot Sólyom László köztársasági elnök a jövő nemzedékek ombudsmanjának és az új adatvédelmi biztosnak a személyére – mondta a lapnak Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője.
A cikk szerint az államfő az után döntött az egy időben történő jelölés mellett, hogy az Országgyűlés hétfőn megszavazta a jövő nemzedékek ombudsmanjáról szóló törvénymódosítást. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos mandátuma december 13-án jár le.
Kumin Ferenc elmondta: Sólyom László az eddigi gyakorlatnak és az alkotmányos szereposztásnak megfelelően önállóan hozza meg döntését annak érdekében, hogy a megválasztandó ombudsmanok személye ne politikai alku tárgya legyen, hanem valóban a szakmai rátermettség és a függetlenség legyen a legfontosabb kritérium.
Ha a képviselőcsoportok elfogadják a köztársasági elnök által javasolt személyeket, a parlament előreláthatólag december 17-én megválaszthatja az országgyűlési biztosokat – olvasható a Magyar Hírlapban.
Nagykoalíció – legalább az egészségügyben?
Bitó László írja a Népszavában: „Ha a sikerhez szükséges össztársadalmi együttműködésre törekszünk, ezt csak olyan összefogás teremtheti meg, mint például egy – kizárólag az egészségügyre korlátozott – nagykoalíciós egyezmény létrehozta szakértői bizottság.
Persze ebben a – társadalom egészét érintő – ügyben elméletileg többféle felállásban lehetne konszenzusra jutni. Az össztársadalmi támogatottság szempontjából leghatékonyabb egy Fidesz-MSZP egészségügyi nagykoalíció lenne, mert kétoldali megegyezést könnyebb elérni, mint ötpártit. De ha nem sikerül létrehozni a nagykoalíciót a Fidesszel, akkor egy bővített koalíció – amelyben az MDF lehetne a mediátor, „a mérleg nyelve” – lehetőséget nyújthatna a szélesebb körökben elfogadható reformok feltárására és elfogadtatására.
Valóban hiszek mindezek lehetőségében? Bárcsak hihetnék!”
Gyulai adatbázis-botrány – szűkszavú tanúval
„Beszédes hallgatás” címmel számolt be a Békés megyei Hír6 portál a gyulai adatbázisbotrányhoz kapcsolódó per november 28-ai tárgyalását, amikor a bíróság tanúként hallgatta meg Ferenczi Lászlót, a tavalyi parlamenti választások előtt kitört adatbázis-botrány kulcsszereplőjét.
A botrány akkor tört ki, amikor a 2006-os tavaszi parlamenti választások előtt három héttel a gyulai kistérség munkatársának, Ferenczi Lászlónak a számítógépén 10 491 ember nevét és személyes adatait, valamint politikai szempont szerinti besorolását találták abban az adatbázisban, amelyet Ferenczi László állított össze. (Ferenczit azóta elbocsátották.) Különleges személyes adattal való visszaélés miatt az idén november elején büntetőper kezdődött Ferenczi ellen Orosházán. (A bíróság a pert hat hónapra felfüggesztette, mert a vádiratban nem szerepel, hogy kik voltak azok az ezrek, akiknek adatai a kistérségi munkatárs szerkesztette adatbázisban szerepeltek. A bíróság tudni akarja azt, hogy kik azok, akiknek a vád szerint különleges adatait megsértették.) A polgári pert Tóth Imre volt fideszes országgyűlési képviselő indította Lebenszky Attila, a gyulai kistérségi társulás vezetője (az adatbázisügyet a nyilvánosság elé táró személy) és Tóth Sándor, az MSZP gyulai választókerületi elnöke ellen. Tóth Imre szerint nevét hazug módon összefüggésbe hozták az adatbázisbotránnyal. Az ügyben büntetőper is folyik, amelyben a most tanúskodó Ferenczit vádolták meg különleges személyes adatokkal való visszaéléssel.
A szerdai tárgyalási napon Ferenczi a harmadik idézésre jelent meg. A jog szerint a büntetőperben a vádlott ugyan nem köteles önmagára terhelő vallomást tenni, de a polgári perben tanúként válaszolnia kell. Egyetlen tényt ismert el: ő a gyulai adatbázisbotrány főszereplője. Azt hangsúlyozta azonban, hogy ha a polgári perben tanúskodik, nehéz helyzetbe hozhatja magát a büntetőperben. Hiába kérdezték tőle ezek után, hogy „kitől kapott megbízást annak idején az adatbázis elkészítésére, honnan kapott ehhez adatokat, az adatbázis-készítéssel kapcsolatban ki fizetett neki?” Ferenczi a folyamatban lévő büntetőperre hivatkozva nem felelt.
Ferenczi arra sem válaszolt, hogy az ügy kirobbanásakor és utána volt-e bármilyen kapcsolatban az akkori fideszes országgyűlési képviselővel és a kampányban érdekelt -jelölttel, Tóth Imrével.
Érdekes választ adott a Hír6 beszámolója szerint arra, hogy 2006 első hónapjaiban folytatott-e levelezést Tóth Imrével, valamint két munkatársával, Mokán Istvánnal és Gulyás Imrével? „- Önvád lenne, ha erre a kérdésre válaszolnék – mondta erre Ferenczi László”
Tóth Sándor szocialista politikus, aki az ügy kipattanásakor gyulai alpolgármester volt, egy akkori beszélgetésüket felidézve azt kérdezte Ferenczitől: igaz-e, hogy azért szolgáltatott ki a folyó választási kampányban adatokat Perjési Klára polgármesterről, mert ígéretet kapott, ha győz a jobboldal, akkor ő lehet a gyulai kistérségi társulás vezetője. Ferenczi tagadta, hogy ilyen ígéretet kapott és azt is, hogy emlékezne ilyen beszélgetésre. (Pluhár László, a kistérségi szervezet akkori alelnöke a bíróság előtt viszont már elmondta, hogy Ferenczi neki is is beszélt erről.)
A >
22 munkahely távmunkások részére
A Népszava tudósítása szerint nemrégiben nyílt meg Örkényben az első magyarországi „távmunkaház”. Forgács Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség elnöke, a Deloitte Zrt. menedzsere a forrásokról azt mondta: „A projekt, amely a HUSKUA 05/02/401 Interreg támogatásból valósult meg, egy 200 négyzetméteres, négytermes távmunkaházat eredményezett, amelyben 22 számítógépes munkahelyet alakítottunk ki az ide távmunkás munkahelyet telepítő cégek részére. A programhoz Örkény városa egy 20 millió forint értékű ingatlannal és többmilliós saját erővel szállt be, az Európai Uniótól 32 millió forintot, míg a kormányzattól 8,5 millió forintot kaptunk” – számol be a Magyar Távmunka Szövetség elnöke. Forgács Tamás úgy látja: a távmunka jogi környezete viszonylag megnyugtatóan tisztázott Magyarországon. Szerinte a kormányzat részéről a támogatási modell szorulna átgondolásra. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv nem fogja nevesítve támogatni a távmunka bevezetését, annak ellenére, hogy az összhangban lenne mind az EU-prioritásokkal, mind a hazai célokkal.
A „teleház”-témáról érdekes beszélgetést szerveztünk >
Ajánlott Cikkek
Fábry az autóból üzent: pardon, tévedett Fábry
