Mottónk: „A reggeli péksütit majszolva nézzük a sajtot”
NOL * Lapzsemle * 2007. november 22.
Kósa egy „Gyurcsány utáni” összefogásról
„Gyurcsánnyal soha” címmel készített interjút a Heti Válasz Kósa Lajos Fidesz-alelnökkel, Debrecen polgármesterével.
„Komolyan gondolta, hogy érdemes összebújni a jelenleg 15 százalékos MSZP-vel?” – kérdezte Stumpf András, Kósának a nagykoalíció lehetéőségét megpendítő, nagy figyelmet keltő beszédére utalva.
Kósa az interjúban más helyütt a következő megjegyzést tette: „Gyurcsány nem reformál. Elvesz, de nem ad semmit, s közben mulatságosan összehangolatlan mozdulatokkal kiabálja: Gyerünk, Magyarország, csináljuk meg!”
A Political Capital néhány héttel ezelőtt publikált Kósa-portréjában a politikus „laza” kiszólásairól ez olvasható: „Politikusi elszólásai összefüggnek azzal, hogy Debrecen polgármestere imázsépítésében kevésbé tudatos, és nagyobb teret enged a spontaneitásnak, mint Rogán Antal. Ezt a „lazaságot” Kósa egyik legfőbb erényeként szokás emlegetni, bizonyos helyzetekben viszont kifejezetten ellene fordul. Legnagyobb visszhangot kiváltott elszólásában (amikor a sajtó éppen Semjén Zsolt és Mikola István nyilatkozataival volt tele), a kormányfő „öregecskedő feleségekről” tett megjegyzésére utalva vetette fel, mit szólna a kormányfő, ha feleségét egy fiatal kertészfiúval találná. Később a Playboyban beszélt Lendvai Ildikó „botoxkezeléséről”, Dávid Ibolya fejtartásáról és arról, hogy barátaival azon tréfálkozik, hogy „mi lenne, ha a szlovákokkal elcserélnénk a fővárost a Kassai-medencére”. Felmerülhet, hogy ezen megjegyzései esetleg illeszkedni próbálnak a Playboy-interjú által is sugárzott „macsós” imázshoz, illetve a saját erényeként is említett szókimondáshoz. A politikust magyarázkodásra késztető megjegyzések azonban inkább meggondolatlan kiszólásoknak tűnnek, mint tervezett imázsépítésnek.” „Egyáltalán nem, de nem is ezt mondtam” – válaszolt Kósa Lajos. – „Október 23-án egy Gyurcsány utáni Magyarországról beszéltem, ahol össze kellene fogni mindenkivel, mert nagy bajban vagyunk. Az igazi feladat az, hogy megnyerjük a baloldali embereket is. A nemzet minden polgárára szükségünk van, legyen cigány, magyar, zsidó, német, baloldali vagy jobboldali,keresztény vagy ateista. Csupán példaként hoztam fel Nicolas Sarkozy kísérletét, azt, hogy szocialistákat is meghívott a kormányába, vagy a németországi nagykoalíciót. A jóléti állam a németeknél, a franciáknál sem bírja tovább ésszerűsítés nélkül, a korrekciókhoz viszont legitimációra van szükség. Egyedül Margaret Thatcher volt képes arra, hogy ilyen összefogás nélkül végrehajtsa a fájdalmas, de életmentő műtétet a brit gazdaságon. Csakhogy ő közben megnyerte a falklandi háborút, ez mentette meg. Nekünk nincsenek szigeteink, így ez az út számunkra járhatatlan.”
Mitől nőhet a gazdaság?
Róna Péter, az ELTE tiszteletbeli tanára írta meg véleményét a Népszavában a magyar gazdasági növekedés lassulása kapcsán:
„A magyar felzárkózás ismét, mint ahogy azt Bibó István egy korábbi kor esetében megállapította, zsákutcába futott. De nem azért, mert a politikai feltételek hiányoztak – azok talán sohasem voltak ilyen kedvezőek -, hanem azért, mert felzárkózás alatt a fejlett világ lemásolását és nem a saját képességeink, adottságaink, közgazdásznyelven komparatív előnyeink kibontakozását értjük. Ha nekik van sok szép autópályájuk, nekünk is az kell, hiszen minden bizonnyal az autópályák a fejlődés nélkülözhetetlen kellékei még akkor is, ha azok kihasználtsága nálunk még a 20 százalékot sem éri el. Ha náluk a legújabb sláger a magas hozzáadott érték, vagy a kutatás+fejlesztés mint a gazdaság növekedésének fő tényezője, nyilvánvaló, hogy nekünk is ezt az utat kell választanunk még akkor is, ha munkavállaló korú lakosságunk 47 százaléka nem rendelkezik semmiféle képzettséggel, még akkor is, ha a K+F-ből fakadó bevételek nem haladják meg a ráfordítások 10 százalékát, még akkor is, ha a magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások előállításához szükséges munkaerő a teljes állomány legfeljebb 10 százaléka. Azt szeretnénk hinni, hogy a fejlettség kellékeinek beszerzése mindössze pénz kérdése, hogy lemaradásunk a tőke hiányából következik és nem a tőke hiánya a lemaradásból. Úgy véljük, hogy műveltségünk és tudásunk egyenrangú a fejlett társadalmakéval, amiért a mi gazdaságunknak is egyenrangúnak kellene lennie. Az, hogy nem az, nem a mi civilizációs és kulturális deficitünknek, hanem a hatalmon levők romlottságának a következménye.” >
Vita az egészségbiztosítási reformról – Ki felel a műhibákért?
„Noha az egészségbiztosítás átalakítását célzó törvényjavaslatban a jogalkotók egyértelműen leszögezik: a betegutak megfelelő és hatékony szervezéséért a pénztárak felelnek, a koncepcióban nem szerepel a pénztári műhiba fogalma” – olvasható a Napi Online oldalán. – „A tervezet parlamenti vitájában több képviselő is felvetette, hogy a törvényben pontosan meg kell határozni, mi tartozik az egészségpénztárak felelősségi körébe és mi nem. Az is tisztázásra vár, hogy vajon a pénztárakkal szemben a betegek miként érvényesíthetik majd az esetleges műhibákkal összefüggő kártalanítási igényeiket.”
Merész lépés mellékzöngékkel
A kisebbség önkormányzata veszi át az ország egyetlen román gimnáziumát. A Békés megyei Hír6 portál híre szerint a jövő tanév elejétől veszi át az Országos Román Önkormányzat a gyulai Nicolae Balcescu Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium fenntartását. Ennek révén több százmillió forinttal nő az országos önkormányzat költségvetése. Magyarország egyetlen román gimnáziuma a gyulai, amelynek jelenlegi fenntartója a fürdőváros önkormányzata.
A Hír6 megjegyzi, hogy döntést mellékzöngék is kísérik. Így például, „semmilyen önkormányzati szabályt nem sért, mégis szokatlan, hogy erről a nagy horderejű ügyről nem volt írásbeli előterjesztés az Országos Román Önkormányzat szombati ülésén, sőt a napirendi pontok között sem szerepelt” – írják. – „Az Országos Román Önkormányzat ülésen a döntéssel szembehelyezkedő Martyin Tivadar és Jova Éva azt hangsúlyozta, hogy írásbeli előterjesztést és jobb előkészítést megérdemelt volna téma, amelyet csak utólag vettek fel a napirendek közé.
Érdekes a visszhangja a szombaton hozott döntésnek a hazai románság körében. Vannak, akik üdvözlik, és a jelen helyzetben egyetlen lehetséges lépésnek értékelik. Mások viszont azt róják fel, hogy egy olyan, román nyelven kevéssé tudó testület döntött az ügyben, amely korábban megszavazta, hogy csak magyar lehet a tárgyalás nyelve az Országos Román Önkormányzat ülésén. Ezt a törvénysértést, mint arról a Hír6 beszámolt, a kisebbségi ombudsman ajánlása után Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevétele nyomán orvosolták.” A teljes cikk a >
