Horváth János Truman-Reagan Szabadság Emlékérmet kap
Népszabadság * Csuhaj Ildikó Horváth Gábor * 2007. november 8.
Gyurcsány Ferenc szerdán kilovagolt a Hortobágyra, majd pálinkát kóstolt a Békési-főzdében
Kép: MTI A Fidesz elnöke feleségével ott lesz a magyar nagykövetségen, amikor a zsarnokság elleni harcáért kitüntetik Horváth Jánost. Orbán újjá próbálja szervezni korábban megtépázott amerikai kapcsolatait.
Horváth János lesz az idén az egyike azoknak, akiknek Truman-Reagan Szabadság Emlékérmet adományoz a kommunizmus áldozatainak emlékét őrző washingtoni alapítvány. Az emlékérem ünnepélyes átadása jövő csütörtökön, a washingtoni magyar nagykövetségen lesz. Az est házigazdája – az alapítvány mellett – Somogyi Ferenc nagykövet. Horváth János életútját George Herbert Walker volt budapesti amerikai nagykövet méltatja.
Az Országgyűlés fideszes korelnöke lapunknak azt mondta: megtisztelő, hogy rá gondoltak, de ő „milliónyi magyarra gondol”, amikor átveszi a kitüntetést. Az emlékérmet az alapítvány évente adományozza azoknak, akik a zsarnoksággal szemben határozottan kiálltak a szabadság és a demokrácia mellett. Az elmúlt évek során kitüntették Václav Havel volt cseh köztársasági elnököt, Lech Walesa volt lengyel elnököt, Jesse Helms volt szenátort és Orbán Viktor egykori miniszterelnököt is. Horváth János – aki saját szavai szerint „csak isteni csoda folytán menekült meg a nyilaskeresztes számonkérőszék halálos ítélete elől”, s aki a hitlerista és a sztálinista zsarnoksággal szemben is harcolt – lapunknak elmondta: őt és feleségét a jövő héten Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó is elkíséri Washingtonba.
A Fidesz elnöke ellenzékbe szorulva is rendszeresen jár Amerikába, ahol 2001 előtt kifejezetten jó véleménnyel voltak róla, a jövő egyik sokra hivatott közép-európai államférfijának tartották. Kapcsolatai főként azért romlottak meg, mert nem volt hajlandó elhatárolódni az Amerikában szalonképtelennek számító szélsőjobboldaltól – 2001-ben ezt még Csurka István jelentette, ma az árpádsávos, zsidózó tüntetők és a Magyar Gárda szervezői. (A Magyar Gárda kapcsán a Fidesz elnöke az „elhatárolódástól” határolódott el – szerinte ez egy rossz kifejezés – A szerk.) Washingtonban nagy jelentőséget tulajdonítanak Közép-Európa stabilitásának, s úgy vélik, a populista nacionalizmus árt a térség és Amerika érdekeinek.
George W. Bush 2001 májusában fogadta Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnököt
Kép: MTI – Bruzák Noémi
A 2002 tavaszán visszautasított fehérházi bejelentkezése miatt személyesen is sértődött Orbán sokáig nem volt hajlandó találkozni a magyarországi antiszemitizmusra panaszkodó Nancy Goodman Brinker nagykövettel (aki mellesleg jelenleg a Fehér Ház protokollfőnöke, így nagy beleszólása van abba, ki lépheti át az elnöki rezidencia küszöbét). George Herbert Walkerrel már lényegesen jobb volt a személyes kapcsolata, de politikai kéréseit a Fidesz elnöke jórészt nem teljesítette (például: magyar iraki katonai miszszió mandátumának a meghosszabbítása).
Az utóbbi időben ugyanakkor tapasztalható volt némi elmozdulás Orbán Viktor részéről az amerikai elvárásokat illetően. Ebben egyes források szerint a Fidesszel rokonszenvező April Foley nagykövet személyes erőfeszítésein kívül az a felismerés is szerepet játszott, hogy a Washingtonnal szembeni haragszomrád árt a magyar jobboldal választási esélyeinek. Több jelből, így például az elmúlt években diplomataként Washingtonban szolgált Dán Károlynak a Fidesz elnöki kabinetjébe való beemeléséből is arra lehet következtetni, hogy Orbán szeretné újraépíteni kapcsolatait. Ebben segítségére vannak a jobbra (bár néha csak az MDF-féle jobbközépre) húzó amerikai magyar szervezetek. A pillanat azért is tűnik kedvezőnek, mert Washington geopolitikai okokból a Nabucco, vagyis az uniós gázvezeték megépítését szorgalmazza, szemben a konkurrens orosz Kék Áramlattal. Ezért is figyelték bizalmatlanul Gyurcsány Ferenc miniszterelnök moszkvai látogatásait, amelyeket a Fidesz vezetői – Amerikára kacsingatva – többször is kifogásoltak.
A nagy kérdés minden Orbán-látogatáskor az, hogy a külügyminisztériumban milyen szinten hajlandók vele szóba állni. A mostani vizit rövidségéből arra lehet következtetni, hogy az ellenzék vezére még mindig nem elégedett a csak helyettes államtitkári szintű amerikai fogadókészséggel. Orbán szeretne bejutni Tom Lantoshoz is. A külügyi bizottság befolyásos elnöke még nem válaszolt a nagykövetség útján beterjesztett kérésre.
Értesüléseink szerint a Fidesz elnöke New Yorkban a magyar szervezeteken kívül az üzleti körök képviselőivel kíván találkozni, és kapcsolatot keres az elnökválasztási jelöltekhez. (A republikánus RudiGiuliani és a demokrata párti HillaryClinton is New York-i.) Washingtonban pikáns helyzet áll elő, amikor a nagykövetségen a jelenlegi kormány korábbi külügyminiszterének, Somogyi Ferencnek lesz a vendége. Az ünnepségen való részvételen és az amerikai kormányzat képviselőivel való beszélgetéseken kívül Orbán felkeres majd több konzervatív külpolitikai intézetet. Gyakorlatilag egyszerre érkezik a tavaly október 23-i rendőri fellépésről az amerikai magyarságnak beszámoló Morvai Krisztinával, akinek előadásán a szervezők a hallgatóságtól húsz-húszdolláros adományt kérnek a Független Jogászbizottság tevékenységének támogatására.
Cecétől az Egyesült Államokig
Horváth János Cecén, református vallású kisparaszti családban született. 1933-ban tagja lett a Cserkészszövetségnek, később a Deo Glória Református Diákszövetségnek. 1942-ben belépett a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Pártba, egy évvel később a Magyar Parasztszövetségbe. 1946-ban szerzett közgazdászdiplomát a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A német megszállás alatt részt vett az ellenállási mozgalomban, 1944. december 14-én a nyilasok letartóztatták, a halálos ítélet végrehajtásától az ostrom zűrzavarában viszont megmenekült. 1945-ben a Független Kisgazdapárt XIII. kerületi szervezetének az elnöke lett. 1945-ben a budapesti önkormányzat, illetve a Nemzetgyűlés képviselőjének választották. 1947-ben koholt vádak alapján három és fél évre ítélték (ez végül négy évre módosult). Az 1956-os forradalom idején a gazdasági Újjáépítési Tanács elnöke volt. 1956-ban New Yorkba utazott, s emigrált. 1957-ben egyik alapítója lett a strasbourgi székhelyű Magyar Forradalmi Tanácsnak. Létrehozta a Kossuth Alapítványt, s ennek az elnöke is volt. 1966-ban a Columbia Egyetemen PhD fokozatot szerzett, s tanított számos amerikai egyetemen. 1997-ben telepedett haza, 1998-ban belépett a Fideszbe, s pártlistán országgyűlési képviselő lett. A 2002-es és a 2006-os választásokon is pártlistán, Fidesz-színekben jutott a parlamentbe.
