Orbán Viktor a hét végén Erdélyben olyan vehemenciával kampányolt, mintha nem is egy másik országban lett volna: több helyszínre is elkísérte ottani fő politikai szövetségesét, Tőkés Lászlót, s beszédeiben kimondatlanul, ám egyértelműen arra biztatta hallgatóságát, hogy a november 25-i europarlamenti választáson a független jelöltként induló református püspökre szavazzon. Fellépése azzal a veszéllyel jár, hogy az erdélyi magyarság képviselet nélkül marad az Európai Parlamentben.
Orbán arckifejezése: ha nem jön össze a képviselet, én mosom kezeimet Fotó: MTI
Tőkés beszél. Az unió itt állítólag az Európai Uniót jelenti Fotó: MTI A romániai magyarságnak „bátor, elszánt, megalkuvást nem ismerő embert” kell küldenie az Európai Parlamentbe, hogy az ott rendíthetetlenül képviselje érdekeit – mondta Orbán több helyszínen is. Nem azt mondta, hogy a mellette álló Tőkés Lászlóra szavazzanak, inkább egyes magyarországi papok módszerét alkalmazta. A korábbi választások előtt ezek sem azt mondták híveiknek, hogy a Fideszt válasszák, ám – név említése nélkül – olyan pártot ajánlottak, melynek tulajdonságai hajszálpontosan Orbán pártjára illettek.
A Fidesz-elnök Erdélyben is elmondta véleményét a magyarországi állapotokról, vagyis, hogy a helyzet „inkább romlik, mint javul”, az országot „megélhetési-szociális válság gyötri”, s ezért a határon túliak „alig-alig számíthatnak” az anyaországra. Majd hozzátette: „De időnként jobb is, ha nem szól bele a dolgukba”. Mondta ezt akkor, amikor Erdélyben éppen az egyik magyar politikus mellett kampányolt a többségi magyar szervezet ellenében. A nyilvánvaló ellentmondást talán csak Orbán pártfogoltja, Tőkés László érzékelte, legalábbis ezt sejteti a következő mondata: a Fidesz-vezetőt „nem hiába nevezik a nemzet miniszterelnökének”, hiszen „felül tud emelkedni a pártmeghatározottságokon s nemzetben tud gondolkodni”. Orbán már a 2002-es magyarországi választási veresége után is azonosította saját pártját a magyarsággal, mondván, hogy a nemzet – vagyis a Fidesz – nem lehet ellenzékben. Hét végi kampánykörútja gyakorlatilag azt az üzenetet hordozta, hogy immár nem csak a magyarországi kormánypártok állnak a nemzeten kívül, de az RMDSZ és az erdélyi magyarság azon mintegy négyötöde is, amely a felmérések szerint Markóék szervezetét támogatja.
De vajon miért avatkozik bele Orbán ilyen vehemensen az erdélyi magyarság politikai életébe? Miért áll ki egyértelműen Tőkés László mellett? Hiszen a püspök ellenfele, a Markó Béla vezette RMDSZ egyáltalán nem valamiféle balos szervezet. Éppen ellenkezőleg: a Fideszhez hasonlóan a jobbközép Európai Néppárt tagszervezete.
Ha meg akarjuk érteni, miért szereti Orbán jobban Tőkést, illetve a Tőkést követő erdélyi szervezeteket, akkor fel kell idéznünk a Fidesz-elnök és az ugyancsak néppárti nyugat-európai vezetők viszonyát. Ezek ugyanis az azonos pártcsaládhoz tartozás ellenére sem kedvelik különösképpen Orbánt – ahogy az az elmúlt években sokszorosan megmutatkozott. Politikájuk ugyanis egyáltalán nem azonos a Fideszével, hiszen ezt túlságosan nacionalistának és populistának érzik, továbbá hiányolják Orbánék határozottabb elhatárolódását a szélsőjobbtól.
Nos, Orbán ezen a helyzeten nemigen tud segíteni. Saját politikáján nem kíván változtatni, a nyugat-európai „testvérpártokén” pedig nem képes. Arról azonban szemmel láthatólag nem mondott le, hogy az erdélyi magyar közéletet saját képére formálja.
Ennek leginkább azért érezhette szükségét, mert az RMDSZ nem felel meg elképzeléseinek. Egy önmagát nemzetinek nevező politikusnak úgy kell a nemzetek-nemzetiségek közötti feszültség, mint egy falat kenyér. Hiszen ha nincs ilyen feszültség, ha a határon túli nemzettársaknak jól megy a soruk, akkor mi szükség van őrá? Orbánnak radikális határon túli szervezetek kellenek, melyek legalább „szinten tartják” a feszültséget. Az RMDSZ azonban nem ilyen. Markóék a kis lépések politikáját folytatják, hajlandóak a kompromisszumokra és a román pártokkal való együttműködésre. S e politikájuk nem is eredménytelen. Önmagában az a tény, hogy a kormányban való részvételük révén számtalan romániai magyar politikus jutott döntéshozói pozícióba, jelentősen javított nemzettársaik helyzetén.
Orbánnak ennek ellenére jelentős mozgástere van Erdélyben. Egyrészt azért, mert törekvései megvalósításához megtalálta a megfelelő személyt. Tőkés László nagy formátumú és nagy tekintélyű egyéniség, csakugyan „bátor, elszánt, megalkuvást nem ismerő ember”. Ám éppen ezen tulajdonságai – melyek 1989 decemberében hőssé avatták – tették alkalmassá Orbán egyáltalán nem hősi politikájának végrehajtására.
A Fidesz-elnök leghathatósabb szövetségese azonban nem Tőkés, hanem a magyarellenes román nacionalizmus. Ez az irányzat akadályozza azt, hogy az erdélyi magyarság helyzete teljes mértékben rendeződjön, ez az irányzat akadályozta meg romániai nemzettársaink olyan jogos követeléseinek teljesítését, mint az autonómia vagy nyelvi-kulturális lehetőségek kiteljesedése. A magyar-román viszonyra is érvényes az a régi igazság, amely szerint az egymással szemben álló nacionalizmusok egymásra vannak utalva és egymást erősítik.
Orbánnak és Tőkésnek, illetve a két politikus erdélyi táborának ez a politikája azonban egyáltalán nem veszélytelen. Sőt kifejezetten baljós. Minél eredményesebben kampányolnak ugyanis, annál valószínűbb, hogy a november 25-i europarlamenti választásokon a magyar kisebbség szavazatai megoszlanak, mégpedig úgy, hogy az RMDSZ nem éri el a képviselők küldéséhez szükséges öt, Tőkés László pedig a megválasztását jelentő valamivel kevesebb, mint három százalékot. Ebben az esetben pedig az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül marad. Ha így lesz – márpedig a jelek egyelőre erre mutatnak -, akkor súlyos felelősség hárul az egymással szembenálló és megegyezésre képtelen felekre.
Az RMDSZ-re is. Hiszen gyakorlatilag e szervezet több vezetője, köztük Markó Béla elnök is elismerte, hogy irányító testületük tagjain az elkényelmesedés, az önteltség jelei mutatkoznak, hogy a tagsághoz és általában az erdélyi magyarsághoz való kötődésük meglazult s hogy a szervezet sorai bebetonozódtak. Ez azonban szükségképpen minden politikai szervezeten belül megtörténik. Összehasonlíthatatlanul nagyobb a Tőkés-tábor és különösen Orbán Viktor felelőssége. Ez utóbbi ugyanis nem saját politikai egzisztenciáját kockáztatja, hanem másokét. Minden valószínűség szerint annak az erdélyi magyarságnak árt – méghozzá igen nagy mértékben -, melynek érdekeire hivatkozik. Ha valaki szemléltetni kívánná azt a mondást, amely szerint a politika piszkos dolog, akkor nyugodtan példálózhat Orbán erdélyi akcióival. Köztük a hét végi kampánykörúttal.
Az oldalt írták: Kepecs Ferenc, Semjén Adrián
Az RMDSZ jelenleg a bejutási küszöb alatt áll
Az RMDSZ a szavazatok 3,9 százalékára számíthat, ha vasárnap európai parlamenti (EP) választásokat tartanának, és 3,5 százalékos eredményt érne el parlamenti választások esetén – derül ki egy felmérésből -, vagyis nem jutna be sem az Európai, sem a bukaresti parlamentbe. Ha az EP-választásokat a hét végén rendeznék, a polgárok 37,2 százaléka a Demokrata Párt (PD) jelöltjeire szavazna, a második helyen a Szociáldemokrata Párt (PSD) áll 21,5 százalékkal, míg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a harmadik helyen végezne 12,6 százalékkal. A negyedik az Új Generáció Kereszténydemokrata Pártja (PNG-CD) 8,4 százalékkal, majd következik a Nagy-Románia Párt (PRM) 5,6 százalékkal és a Konzervatív Párt (PC) a szavazatok 4,1 százalékával. Parlamenti választások esetén a PD a szavazatok 37,4 százalékára számíthat, a második helyezett PSD 19,9 százalékot kapna, a PNL-re pedig a szavazópolgárok 14,1 százaléka adná voksát. Következik a népszerűségi listán a PNG-CD 8,2 százalékkal, a PRM 4,8 százalékkal és a PC 4,5 százalékkal. Traian Bãsescu elnököt a megkérdezettek 53 százaléka sorolta az első helyre. Theodor Stolojan a második 30 százalékkal, George Becali és Sorin Oprescu pedig a harmadik 27 százalékkal. Mircea Geoanã és Emil Boc a megkérdezettek 22 százalékának bizalmára számíthat, majd következik Cãlin Popescu-Tãriceanu 21 százalékkal, Corneliu Vadim Tudor 20 százalékkal, Ion Iliescu 19 százalékkal.
Cinizmussal vádolja a Fidesz-elnököt Kelemen Hunor
Elhibázottnak tartja Orbán Viktor Tőkés László melletti kampányát az RMDSZ – nyilatkozta lapunknak Kelemen Hunor, a szövetség ügyvezető elnöke. Magyarországi politikusnak nem szabadna beleszólnia a romániai belpolitikai vitákba – állítja a politikus, hozzátéve, nagyon fontos, hogy a magyarországi politikusok mit gondolnak arról, milyen irányba megy az erdélyi magyarság, de beleszólni, befolyásolni nem helyes megoldás. Azt a megosztottságot, ami a mai magyarországi belpolitikát jellemzi, felesleges áthozni Erdélybe – mondta az ügyvezető elnök. A Vajdaságba sikerült átvinni, Kárpátaljára is, és mindennek meg is lett az „eredménye” – utalt Kelemen Hunor a szerbiai és ukrajnai magyar kisebbség politikai sikertelenségeire. Ezt a megosztottságot nem szeretné az RMDSZ Erdélyben meghonosítani – szögezte le az ügyvezető elnök. A politikust mindemellett Orbán Viktornak az a hét végi nyilatkozata háborította fel legjobban, melyben a Fidesz-elnök Kelemen Hunor szerint „eszméletlen cinizmussal” kijelentette, nem fog lelkiismeret-furdalást érezni amiatt, ha a romániai magyarság nem jut EP-képviselethez, hiszen Orbán szerint ebben az esetben a kisebbségi magyarságnak lenne oka az önbírálatra. „Bármilyen erőset mond is Orbán Viktor vagy bármely Magyarországról Erdélybe látogató politikus, utána beleül az autójába és visszamegy az anyaországba, és úgyis ott maradnak az erdélyiek a saját gondjaikkal. Orbán Viktor az erdélyieknek még egyetlen gondját sem oldotta meg és ezután sem fogja megoldani” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Egy hét végi kortesút sajtóvisszhangja
Az Új Magyar Szó kérdésére: „Ha az erdélyi magyarság EP-képviselet nélkül marad, lesz-e lelkiismeret-furdalása a Fidesz elnökének a megosztó politika miatt?”, Orbán Viktor azt válaszolta: „Miért nekem legyen? Legyen az erdélyi magyarságnak, amiért nem ment el kellő számban szavazni vagy rosszul szavazott!”
Tőkés avasújvárosi kampánynyitó rendezvénye teljesen nyugodtan zajlott le a Transindex romániai magyar hírportál tudósítója szerint, a jelenlevők között az újságíró nem látta sem az Erdélyi Magyar Ifjak, sem a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vagy Magyar Gárda aktivistáit, és árpádsávos zászlók sem bukkantak fel. A sajtó érdeklődése viszonylag gyérnek volt mondható – de ez nem volt másként az RMDSZ korábbi, három városban megtartott kampányindítóján sem.
Tőkés László Avasújvárosban az erdélyi magyarság sorsát a zsidók negyven évig tartó pusztai vándorlásához hasonlította, akiknek kitartásra volt szükségük a nehéz időkben ahhoz, hogy elérjék Izrael földjét. „Újra vissza kell térnünk Európába, mert a magyarság szekerének rúdját a trianoni békediktátum megkötésekor a Balkán felé fordították. Tévelygünk a szinte húsz éve történt rendszerváltás óta is, hisz komoly eredményeket lehetett volna elérni a kulturális és a területi autonómia megszerzésében – ami megakadályozná nemzetünk fogyását. Viszont még mindig csak a kezdetén tartunk ennek a folyamatnak” – hangsúlyozta a református püspök a Krónika tudósítása szerint.
Tőkés László Avasújvárosban leszögezte: az Erdélyben élő magyar közösségeknek elsősorban autonómiára van szükségük, arra, hogy saját életük legfontosabb ügyeit saját kezükbe vegyék. Az autonómiát azonban nem fogják ajándékba kapni Brüsszelből, azt ki kell harcolni – tette hozzá a püspök a Maros megyei Népújság tudósítása szerint. Tőkés László beszédében úgy vélte, hogy Orbán Viktort nem véletlenül nevezték „a nemzet miniszterelnökének”, mert – mint fogalmazott – „felül tud emelkedni a pártmeghatározottságokon, nemzetben tud gondolkodni”.
Markó Béla RMDSZ-elnök szombaton, a Krassó-Szörény megyei Resicabányán azt mondta, különös tisztelet kell övezze mindazokat, akik az erdélyi magyarság többi részéhez képest sokkal nehezebb körülmények között, szórványban őrzik a magyar hagyományokat, a nyelvet. „Önök tudják a legjobban, hogy itt csupán összefogással, egységgel maradhat meg egy közösség, itt helye nincsen a megosztásnak, mert az elveszejt” – szögezte le a pártelnök a kampányrendezvényen.
Értelmiségiek aláírás-gyűjtési akciója
„Temesvártól Brüsszelig” címmel juttatott el az Új Magyar Szó szerkesztőségébe felhívást Tőkés László sajtóirodája. A felhívás szövege szerint „az erdélyi magyarok történelmi lehetőség előtt állnak: Tőkés László személyében „olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját”. A felhívás emlékeztet Tőkés szerepére az 1989. decemberi eseményekben. Az aláírók – köztük írók és újságírók, mint Csoóri Sándor, Szőcs Géza, György Attila vagy Jókai Anna -, illetve más erdélyi és magyarországi személyiségek – Makovecz Imre műépítész, Lohinszky Loránd színművész, Péntek János nyelvész, Neményi Ágnes szociológus, Vizi E. Szilveszter orvos-biológus – „a nemzet iránti felelősség jegyében ennek a történelmi esélynek a valóra váltásáért” állnak Tőkés László mellé.
