Forrás: Népszava

Na, megint a szégyentáblára kerültünk az utcai tahóink miatt:

Az Európai Unióban nem megengedett, hogy a tüntetők „mocskos zsidónak” nevezzék Gyurcsány Ferencet, bárki bárhogyan is vélekedik a magyar miniszterelnökről – mondta Martin Schultz, a szocialista EP-frakció vezetője. „Lehet Gyurcsányt szeretni vagy nem szeretni, ez akkor is fasiszta megnyilvánulás…” – így a német szociáldemokrata politikus.

A baj akkor kezdődött, amikor az árpádsávosokat a „polgári” jobboldal – számításból – maga mellé engedte. Amikor Orbán Viktor nem zavartatta ki őket a Kossuth térről a saját beszédei alatt. Most persze, amikor már őt is zsidóbérencezi a nyilas csürhe, lassan megérti, hogy talán mégsem olyan jó az erőszak az utcán. Üdvözölni kell fejlődőképességét, de azt is jó meglátni, miből tanult.

Nem csak az kínos, amit a mi derék csőcselékünk az utcán harsog, hanem az is, hogy a jobboldali ünnepi beszédekben rendre fölbukkannak a zsidók. Ez kicsit kényszeresnek tűnik, pláne Semjén beszéde után. Ettől is fölerősödik az állati háttérzaj és a jobboldalon még mindig erősen lobogó árpádsávok látványa. Miközben föl sem merül, hogy mondjuk Tarlós István vagy Wittner Mária antiszemita lenne – mint ahogy Orbán se -, talán érezhetnék, hogy mi nem illik az alkalomhoz. Lehet például a dézsából ömlő víz alatt álló, amúgy jó arcú, szerencsétlen fideszeseknek viccet mesélni, de valahogy nézni is kínos, ahogy értetlenül hallgatják. Lehet arról megemlékezni, hogy Kádár zsidó forradalmárokat is kivégeztetett, de akkor meg nem kellene annak örülni, hogy a magyar gárdisták védik a rendezvényt.

Mindegy, ez egy ilyen kínos ország. Hogy közösen oldjuk a kínt, lenne egy tiszteletteljes kérésem Wittner Máriához. Azért hozzá, mert talán ő az, aki a szélső-, a középső és a mérsékelt jobboldal teljes megbecsülését élvezi, és vagyunk még páran, akik baloldalról is tisztelettel nézünk rá, annak ellenére, amiket mostanában mondott. Hasson oda, hogy a legközelebbi nemzeti ünnepünk, de legkésőbb a jövő októberének huszonharmadik napja zsidózásmentes legyen. Szó se essen róluk.

Csak egy napot kérek. Talán kevésbé éreznénk piszkosnak magunkat. Együtt, mindannyian.

Andrassew Iván, andrassewi@nepszava.hu