A lemaradóknak, a kisembereknek, a plebejusoknak történelmi szövetséget kell kötniük a polgársággal – ismételte meg korábbi szavait tegnap az Astoriánál Orbán Viktor. A Fidesz elnöke a párt nagygyűlésén azt mondta, nem maradhat el „az országot kifosztók” felelősségre vonása, az erőszakot azonban szerinte el kell vetni. Beszédében ipari méretű hazugságokról, korrupcióról, maffiamódszerekről, valamint elszegényedésről és kiszolgáltatottságról is említést tett.
Tarlós István elsősorban azt magyarázta meg, a Fidesz miért látja szükségesnek a népszavazást Fotó: Kertész Gábor A népszavazás olyan történelmi egységet teremthet, amire 1956 óta nem volt példa. Csak hinni kell benne – hangoztatta a Fidesz elnöke az Astoriánál tartott nagygyűlésen, ahol a rendőrség szerint 30 ezren, míg a szervezők szerint 250 ezren vettek részt. Orbán Viktor ismét arról beszélt, hogy a lemaradóknak, a kisembereknek, a plebejusoknak történelmi szövetséget kell kötniük a polgársággal, mert szerinte csak így lehet túljutni a szociális válságon. Mint fogalmazott, a történelmi szövetségnek hitet kell tennie az országot kifosztók felelősségre vonása és az erőszakmentesség mellett. Az erőszakot el kell vetni, aki erőszakhoz nyúl, az akarva-akaratlanul a hatalom szolgájává válik – ismételte meg többször is szavait Orbán, majd arról beszélt, hogy a szövetség első lépése a népszavazás. Mint mondta, a magyar ember nem szeret asztalt borogatni, „nem egykönnyen veszítjük el a fejünket, meg szoktuk várni, amíg betelik a pohár”. Hát, most betelt – mondta.
Emlékeztetett arra, hogy a népszavazás az utóbbi egy évben olyan vonat volt, ami mindenhol megállt, de most „itt vagyunk, a célállomás előtt”. Több mint 300 ezer aláírás példátlan siker a demokrácia történetében – erősítette meg Tarlós vasárnapi bejelentését a pártelnök. Majd a tandíjra és a vizitdíjra utalva arról beszélt, hogy ebben a helyzetben összetartozásra van szükség, mert „az egészségünk, az iskolázottságunk” a tét. Orbán egyébként úgy látja, hogy „a következő 20-30 évünk dől el most”, és gyenge Magyarország helyett életerő, önbizalom, tehetség és erős ország lehet. Mindig lesznek türelmetlenek, de a józanság, a józan munka meghozza a megoldást. Sőt arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a rendszerváltás előtt is egy népszavazás tárta szét a kapukat.
Orbán előzőleg arról beszélt, hogy a keleti politika nem tűri az önállóságot, a szabadságot, és bár a szovjet birodalom eltűnt, a helyén egy keleti hatalom éled fel. Szerinte a Nyugatnak a történelmi kihívást a „keleti új rend” gyarapodó erői jelentik. A hazai állapotokról szólva a többi között ipari méretű hazugságokról, korrupcióról, maffiamódszerekről, valamint elszegényedésről és kiszolgáltatottságról beszélt. Szerinte évek óta vannak válságok, szenvedés, elkeseredés, amelyből csak együtt lehet kijutni. Orbán szintén többször tett utalást az országot kifosztók, a „felbujtók” és az „értelmi szerzők” felelősségre vonására.
A nagygyűlés szónokai között volt Tarlós István, a párt népszavazási kampányának politikai vezetője, aki a többi között arról beszélt, hogy a kormányon belül nem a baloldal, hanem a neoliberalizmus dominál. Tarlós több zsidó viccet is mondott. Wittner Mária fideszes képviselő pedig arról szólt, hogy ma is a félelmet akarják elültetni a társadalom zsigereiben, ahogyan 1956-ban, a forradalmat követő megtorlások idején. Mint fogalmazott, a „mi ünnepeink” nem üresek, a „mi látásmódunk” tartalommal teli, majd azt mondta, hogy a másik oldalon „hullarablóként” el akarják orozni a kivégzett áldozatok dicsőségét.
Az „új többség” matematikája
A Fidesz korifeusai alapvetően a tízes számrendszerben gondolkodnak, a nullát pedig szabadon felhasználható politikai változónak vélik. Tegnap az Astoriánál felvonult mintegy 25 ezer szimpatizánst 250 ezerként jelentették be. Nem újdonság ez, 2002-ben a Kossuth téren lévő szűk kétszázezer embert bő kétmillióként ismerte meg a közvélemény. A retorika és a valóság közti eltérés tisztázására elegendő tízzel osztani. Más esetben tízzel szorozni kell (pl. az MSZP tavalyi választási gyűlésének létszáma a Fidesz-legendáriumban a tizedére olvadt).
Lista és cáfolata
A népszavazási aláírásgyűjtéskor a Fidesz aktivistái által használt listákról és adatbázisról számolt be a Magyar Rádió Krónika című műsora. A műsorhoz eljutott a 2004-es nemzeti petíciónál és a 2006-os választások idején készült címlista részlete, amelyben a választók neve és pontos lakcíme mellett bizonyos rövidítések és megjegyzések találhatók. Példaként említették az „sz” betűt, ami szimpatizánst jelent, a pluszjelet, ami – a hírműsor szerint – azt jelöli, hogy tavaly kik adták a Fidesznek a kopogtatócédulájukat, míg a kérdőjel a bizonytalanokat jelöli, néhol azzal a külön megjegyzéssel, hogy az MSZP-ből kiábrándult bizonytalanról van szó. Tarlós István, a Fidesz népszavazási kampányának irányítója cáfolta a Magyar Rádió információját, miszerint a párt aktivistái a korábbi listáikat frissítenék. Nyakó István, az MSZP szóvivője az MTI-nek azt mondta: ha az információk igazak, a Fidesz csalással kívánja a reformokat megbuktatni.
