
Ami az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján Magyarországon történt, az megbocsáthatatlan, és ez a koalíció soha nem is tudja lemosni magáról a szégyenfoltot. Mindezt Wittner Mária fideszes parlamenti képviselő mondta a közelgő nemzeti ünnep kapcsán, a történtekért egyedül Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnököt tartja felelősnek.




Wittner Mária: ugyanazokkal az arcokkal találkoztunk a kihallgatószobákban 1957-ben, mint 1945-ben (Fotó: Hegedüs Róbert)
Az 1957-es megtorlásban halálra ítélt Wittner Mária fideszes parlamenti képviselő szerint addig nem lehet „56 ügyét nyugvópontra helyezni, amíg például a koalíció a halálra ítélt Mansfeld Péter és Tóth Ilona esetében következetesen a vérbírósági ítélethez ragaszkodik, noha mindenki tudja, hogy a megtorlás ítéletei koncepciós perekben születtek.
Szerinte figyelmeztető, hogy az MSZMP-ből MSZP-vé finomult egykori kommunisták és maga Horn Gyula is makacsul kapaszkodik most is a forradalommal kapcsolatos hazugságelméletbe. Ez és az elmúlt néhány év történései bizonyítják, hogy még létezik a Hogyan bánjunk a bennszülöttekkel? című 45 pont, amelyet valamikor a KGB dolgozott ki a keleti blokk kommunista pártjainak.
Ebben egyebek mellett útmutatást adnak arra, hogy miként lehet köztörvényes eseményekkel összemosva lejáratni a népszerű belpolitikai ügyeket. „Márpedig ez a forgatókönyv napjainkban is él, hiszen a negyvenöt pont szellemisége ott található a sztálini mintára megalkotott magyar alkotmányban.” Égbekiáltó cinizmusnak tartja, hogy az „56-os eseményeknek emléket állító, tavaly átadott köztéri rozsdás mű sokkal inkább november 4-ét, a megtorlás kezdetét dicsőítő támadó ékezet, mintsem a megbékélés emlékműve.
„Valószínűleg Horn Gyula is a negyvenöt pontból merítette az ötleteit, máskülönben nem ültette volna be a szocialisták besúgóit a templomokba az elmúlt országgyűlési kampányok idején. Ennél azonban még elképesztőbb, hogy országos politikai besúgóhálózatot épített ki az MSZP, amely törvénybe ütköző módon feldolgoz, archivál minden olyan eseményt, amely a párt vezetőinek nem tetszik.”
A képviselő képtelenségnek tartja, amit Havas Szófia – Horn Gyula unokahúga – állít 1956-ról, vagyis hogy a forradalom idején főként nyilasokat engedtek ki a börtönökből. Szerinte ugyanis a nyilasokat akkorra már régen átöltöztették, akik hálából azonnal a kommunista párt szolgálatába álltak. „Több, ma élő szemtanú is beszámolt róla, hogy ugyanazokkal az arcokkal találkoztak a kihallgatószobákban 1957-ben, mint annak idején, 1945 előtt. A nyilaspárt tagjaiból lettek ugyanis a legkeményebb, legelvetemültebb kommunista verőlegények és vérbírák.”
Megdöbbentőnek tartja, hogy a baloldal máig nem hagyott fel radikalizmusával, szerinte „vezetői ott folytatják, ahol az MSZMP-ben abbahagyták, sőt mára visszavették egykori köpönyegüket is”.
Hiába ünnepli fennállásának 18. évfordulóját az MSZP, ez az idő is kevés volt ahhoz, hogy elhatárolódjon az elődpárt legmocskosabb ügyeitől. „De sem az olajügyektől, sem Zuschlagtól, vagy Tocsiktól, sem Kulcsártól nem határolódtak még el, mert önmaguktól nem akarnak elhatárolódni, pedig már széthordták az országot. Pontosan tudják, hogy minden egyes elhatárolódás gyengítené a pártot, ezért szólítják folytonosan elhatárolódásra a Fideszt és Orbán Viktort.” Folytatják a piszkos gyűlölettaktikát, ezért mindenkinek látnia kell, miről is van szó valójában, s miért nevezik újra és újra fasisztának és szélsőségesnek az utcán tiltakozókat.
„Nem sok jó történt az elmúlt tizennyolc évben, többpártrendszer helyett kétpártrendszert épített ki az MSZP-SZDSZ-koalíció, amely mára totálisan kifosztotta az országot. Ha valamikor, akkor most végre itt volna az ideje a valódi rendszerváltozásnak.”

Varjú Frigyes

