Forrás: Origo

Rosszkor jön, nem várják, tilos vagy éppen szenvedések övezik az érkezését – a gyermekáldás viszontagságai számtalan film témájául is szolgáltak. A műfaj lehet vígjáték, mint a hazai mozikat a napokban meghódító Felkoppintva, vagy éppen sci-fi, horror, illetve dráma. Következzen a kilenc legjobb kilenc hónap a mozikból, a leendő anyukáknak szóló külön ajánlásokkal együtt!

Match Point, Az utolsó csók

9. Match Point

Amerikai rapszódia Londonban, Woody Allen-módra – az újjászülető mester a legősibb és legelcsépeltebb cselekményfordulatot tölti meg új élettel. A gerinctelen főhős jómódú családból származó felesége nem győz erőlködni a termékenységi gyakorlatokkal, de akiben új élet fogan, az mégis a szegény, de sokkal dögösebb szerető. Merthogy „gyerek csak szenvedélyből születik” – mondja Scarlett, mielőtt megdöbbentő, csúf véget ér.

Az első hónapra ajánlott mert: nem árt időben tisztázni, hogy az apa is akarja-e.

+ + +

8. Az utolsó csók

Hogy milyen lenne a Bridget JonesIgazából szerelemAludj csak, én álmodom típusú csajfilm-vonal férfiszemszögből? Hát ilyen. Némileg hiteltelennek hathat elsőre, hogy a sárkányfűárus-képű Zach Braffre hogy juthat két jó nő is egy filmben (az olasz eredetiben a lényegesen jóképűbb Stefano Accorsi játszotta a főszerepet) de a Scrubs című sorozat komikusa parádésan megjeleníti a harmincas férfiaknál családalapítás előtt jelentkező kapuzárási pánikot. Görény persze, mert megcsalja a terhes menyasszonyát, de a romantikus lelkületű mozinézők azért (kissé késleltetve) megkapják a hepiendet.

A második hónapra ajánlott, mert: mindkét szülő számára lezárul egy korszak.

Fargo, A Birodalom I-II.

7. Fargo

Talán minden idők legemlékezetesebb terhes főhősnője Marge seriff (Frances McDormand Oscar-díjas alakítása), aki a Coenek hideg, zord, korrupt és leginkább véres világában egyedüli bástyaként képviseli az erkölcsöt és az emberséget. Terhességének utolsó hónapjaiban szinte szuperhősként egyesíti magában a leendő anyatigrist és a hormonjaitól turbóra járatott, ám alapvetően józan paraszti eszére hagyatkozó rendőrt. A minnesotai mészárlások felgöngyölítése után valószínűleg meg se kottyant neki a szülés.

A harmadik hónapra ajánlott, mert: egy idő után muszáj háttérbe szorítani a munkát.

+ + +

6. A Birodalom I-II.

Minden, és tényleg minden tévésorozat elsüti a „valaki az évad végén teherbe esik…”  vagy a „valaki az évad végén szül” típusú fordulatok egyikét, de nem meglepő, hogy Lars von Trier ezt is picit másképp csinálta. Dániában a televízióban, máshol moziban (nálunk egyszer a Titanic filmfesztivál keretében vetítették, majd az MTV tűzte többször is késő este műsorára) rémisztgették halálra a nézőket a kórházi bolyongó lelkek. Az első sorozat végén olyan sokkoló szülést láthattunk, amit azóta is nehéz elhinni, de a lényegesen komolytalanabbra vett második évadban Öcsike rohamosan felcseperedik, és Von Trier a blaszfémiától sem riad vissza bizarr Krisztus-párhuzamaival.

   

A negyedik hónapra ajánlott: egyrészt, mert a koppenhágai kórház enyhén szólva is őrült orvosaihoz képest minden szülész főnyeremény, másrészt pedig példaértékű történet arról, hogy az anyjának minden gyerek szép.

Beszélj hozzá!, Az ember gyermeke

5. Beszélj hozzá!

Almodóvarnak szinte minden filmjében van terhes nő, figyeljük csak meg! Persze nála sosem egyszerű a felállás, az apuka egyszer egy AIDS-es transzvesztita (Mindent anyámról), egyszer a lány saját apja (Volver), itt pedig történetesen a kómában vegetáló balerina ápolója, aki a címmel ellentétben nem csak beszél hozzá. A megtermékenyítés valaha látott legkreatívabb filmrevitele Az összezsugorított szerető című film-a-filmben jelenet, amely a történet ravasz és meglepő csavarjai után kerül csak megfelelően kontextusba.

Az ötödik hónapra ajánlott, mert: „a gólya hozza…” sztori már olyan elavult.

+ + +

4. Az ember gyermeke

A film által bemutatott utópia láttán kétszer is meggondolja a gyermekvállalást a legtöbb néző, hiszen a felnőttkor küszöbére érkező utódjának mindenki jólétet és biztonságot vizionál. Az ember gyermeke szerint 2027-ben ehelyett kosz, anarchia, lepattant városok, ketrecekbe zárt bevándorlók, náci módszerekkel operáló közegek és tizennyolc éve tartó általános meddőség várható. Az izgalmas, látványos, ám meglehetősen sokkoló vízió végén azért ott bujkál a remény: talán érdemes lesz húsz év múlva is gyereknemzéssel próbálkozni.

 

A hatodik hónapra ajánlott, mert: nyomatékosítja a felelősséget, hogy az emberiség jövője múlhat a terhes nőkön.

Rosemary gyermeke, Felkoppintva

3. Rosemary gyermeke

Briliáns metafora a terhesség során kialakuló depresszióra az elátkozott Dakota-házból (tizenkét évvel John Lennon meggyilkolása és egy évvel Roman Polanski terhes feleségének a lemészárlása előtt). Hátborzongatóan klausztrofóbikus, de nem szűkölködik a fekete humorban sem, Mia Farrow-ból – és frizurájából – pedig divatikont kreált. Legnagyobb bravúrja mégis az, hogy az Ómen-nel vagy Az ördögűző-vel ellentétben sosem mutatja meg a sátán gyermekét – a horror a fejben játszódik le, és ettől még sokkal rémisztőbb.

A hetedik hónapra ajánlott, mert: meggyőz, hogy fájhatna jobban is.

+ + +

2. Felkoppintva

Remélhetőleg az anyja külsejét és az apja humorát örökli – szólhatna arról is a Felkoppintva, hogy milyen tréfás, hogy az ápolatlan lúzer pasi megkapja a szőke bombázót. Szerencsére azonban ebben a filmben minden és mindenki több, mint aminek elsőre látszik, így a fingós-böfögős poénok mögül végül kipelenkázódik egy intelligens, életigenlő és az azonosulást minden apró részletéig lehetővé tevő vígjáték, simán az év legjobbika.

A nyolcadik hónapra ajánlott, mert: előbb-utóbb mindenki felnő a feladathoz.

Méregzsák, A következő kilenc hónapra

1. Méregzsák

A magyar filmforgalmazás egyik örök rejtélye, hogy a snapper szót, ami azt jelenti, hogy zabigyerek, miért fordították méregzsáknak – ehhez képest a „felkoppintva” bravúros magyarításnak tűnhet. Mindegy, a lényeg, hogy a béna cím mögött fergeteges komédia rejlik kínosan delíriumos pillanatokkal, felhőtlen boszorkánykacajú ír csajokkal, rémes szomszédokkal, a Papa Don”t Preach igencsak ideillő ordenáré karaoke-verziójával és a romantikától a lehető legtávolabb álló gyermeknemzéssel. A Dallas vagy a Torrente mintájára ki lehet próbálni ivójátszmaként is (persze nem a terhes kismamáknak), akkor hörpölni, amikor a szereplők, de enélkül is garantált a meghatottsággal vegyes röhögőgörcs. A flegma lányanya alapvetően tragikus történetéből ugyanis a hihetetlenül sokoldalú Stephen Frears-nek (A királynő, Pop, csajok, satöbbi) sikerül kihoznia a nagycsaládos élet kocsmaszagú, de mégis diadalittas ünneplését.

A kilencedik hónapra ajánlott, mert: összehozza a családot (még akkor is ha a gyerek a részeges szomszéd bácsira hasonlít).

+ + +

A következő kilenc hónapra:

Egyelőre csak a Titanic filmfesztiválon volt nálunk látható a 2006-os Sundance szemle nagydíjasa és közönségdíjasa (Quinceanera), de talán DVD-n kihozzák a közeljövőben. A remek történetben egy tizenötéves latin tinilány követi Szűz Mária bravúrját, népes családi köre számára azonban a teherbeesés elképzelhetetlen bűnbeesés nélkül, így annak rendje és módja szerint kitagadják a lányt.

Quinceanera

A Los Angeles-i latin gettó semmi a Ceausescu-diktatúrában edződött Romániához képest; a 4 hónap, 3 hét, 2 nap című szenzációsan jó dráma elhozta a cannes-i filmfesztivál fődíját, most pedig az Oscar-versenyben is starthoz áll. Egy szerencsétlen diáklány abortuszának elbeszélésében ott rejlik az egész rothadó rendszer szinte fájóan tárgyilagos kritikája. 2008 januárjától nálunk is látható.

4 hónap, 3 hét, 2 nap

A téli díjeső-szezonban két másik terhesség krónikája is jó esélyekkel indul. A tragikus körülmények között elhunyt Adrienne Shelly remek, keserédes komédiája, a Pincérlány – Édesen is csípős egy boldogtalan házasságban tengődő felszolgálónőről szól, aki pitegyártásba menekül a katasztrofális magánélete elől. Irtózik a gondolattól, hogy meggyűlölt férjének szüljön gyereket – egészen amíg bele nem szeret … a nőgyógyászába. A Juno című közönségkedvencben pedig egy középiskolás bakfisra köszönt rá az áldás, aki rafinált módon leszervezi, hogy születendő gyermekét örökbefogadja majd egy fiatal értelmiségi pár. Lehet találgatni, hogy ő kibe szeret végül bele, hogy bonyolódjanak a dolgok. A kamera mögött a Thank You for Smoking-gal bemutatkozott, ígéretes tehetség, Jason Reitman áll, a magyar bemutató jövő tavaszra várható.

Onozó Róbert 

Ezt a cikket Onozó Beátának és Varga Évinek ajánlom szeretettel, könnyű szülést és az utolsó hetekre/napokra sok kitartást kívánva.

[origo]

Comments are closed.