Szakértői imázsa mellett elsősorban személyisége a fő fegyvere. A Fidesz azon vezetői közé tartozik, akik a 2006-os választások után igyekeztek a pártelnöktől távolabbi, független pozíciókat keresni. A Political Capital Institute ezúttal Pokorni Zoltánról készített elemzést, melyet teljes egészében a Népszabadság közöl.
Pokorni Zoltán (Áder Jánoshoz és Rogán Antalhoz hasonlóan) a Fidesz azon vezetői közé tartozik, akik a 2006-os választások után igyekeztek a pártelnöktől távolabbi, független pozíciókat keresni. Számára – amellett, hogy maga is részese maradt a Fidesz elnökségének – a XII. kerület vezetése jó lehetőséget nyújt arra, hogy a helyi bázisról elrugaszkodva magasabb politikai pozíciókat is megcélozhasson, és esetleg – nem titkolt – politikai ambíciójához, a főpolgármesterséghez közelebb kerülhessen – áll a Szabados Krisztián és Krekó Péter által jegyzett elemzésben.
Gyorsan kapaszkodott fel
A Political Capital Institute elemzői szerint Pokorni Zoltán személyes stílusából és habitusából teremt politikát; szakértői imázsa mellett elsősorban személyisége a fő fegyvere. A higgadtan érvelő, mérsékelt értelmiségi habitust megjelenítő Pokorni többek között azzal tudott és tud ma is kiemelkedni pártjából, hogy ellensúlyozza a Fidesz politikusainak karcos és konfrontatív stílusát.
Ugyanakkor – például Rogán Antallal és Kósa Lajossal ellentétben – nem tartozik a Fidesz „sarmőrjeihez”: a bulvármédiában ritkán látott vendég, és nem viszi bele magánéletét a politikába. Sőt, a bulvárosodást elítélve azon kesereg, hogy „napjaink tömegdemokráciájában a politikát szórakoztatóiparrá fokozták le” – írják.
Bár Pokorni viszonylag korán csatlakozott a Fideszhez, és a pártban formálisan a legmagasabb pozíciókat töltötte be, a mai napig is bizonyos szempontból kívülálló maradt – vélik az elemzők. Kezdetben azért, mert a „külsős” Pokorni beilleszkedése a pártba nem volt zökkenőmentes, az utóbbi időben pedig azért, mert már azon „régiek” közé tartozik, akiket Orbán Viktor 2003 óta tudatosan igyekszik háttérbe szorítani, és a helyüket inkább „friss”, közvetlenül hozzá kötődő politikusokkal pótolni.
A mai napig kívülálló maradt? (Fotó: Járdány Bence)
Pokorni a pedagógus-szakszervezeti világból igazolt át a politikába. A Fideszbe Fodor Gábor hívására került, és a belső ellenzék politikusaival ápolt jó személyes kapcsolatot. A pártellenzék kiválása után a pártvezetés lojális híve lett. A Fidesz és Orbán Viktor pedig meglátta benne a lehetőséget, hogy „szerethető politikust” emeljen a párt magasabb pozícióiba.
Pokorni gyorsan kapaszkodott föl a ranglétrán és került be a párt igen zárt vezetésébe: egy évvel belépése után, 1994-ben már nemcsak képviselő, de a Fidesz alelnöke is. Pályája felívelésében szerepe lehetett annak is, hogy a politikai múlttal és szervezeti támogatottsággal nem rendelkező Pokorni nem jelentett konkurenciát Orbán Viktorra nézve. A nyilvánosság előtt gyorsan a párt első számú oktatáspolitikusává vált, 1997-ben frakcióvezető lett.
Diákszerepekben
A miniszteri tevékenység csak erősítette Pokorni párton belüli helyzetét és népszerűségét. Kormánya egyik legnépszerűbb tagjaként a Fidesz oktatási programjának jelentős részét végrehajtotta; eltörölte a tandíjat, bevezette a diákhitelt. 2001-es pártelnökké választásától átmeneti visszavonulásáig a pártcsatározások frontvonalában szereplő, keményhangú politikusként lépett fel, akinek az volt a feladata, hogy felvállalja a konfliktusokat annak érdekében, hogy Orbán Viktor pártpolitikán felülemelkedő, integratív politikai erőként megjelenve növelhesse miniszterelnöki támogatottságát.
2002. július elején, Medgyessy Péter „D-209-es” ügyének kirobbanását követően, édesapja ügynökmúltjáról tudomást szerezve lemondott legfőbb tisztségeiről – annak ellenére is, hogy az ügyben nem volt személyes felelőssége. 2003-ban ismét alelnökként tért vissza a pártba, amikor különösen hiányoztak a párt frontvonalából a mérsékeltebb politikusok. Innentől kezdték el Pokornit sokan Orbán lehetséges utódjaként emlegetni, ám nyilvános konfliktusokat csak 2006-tól kezdve vállalt a Fidesz vezetőjével.
A Fidesz elnökével mintha a diákszerepekhez igazodna. Pokorni – az elemzők szerint – hol a „szemtelen”, hol pedig az „eminens” tanuló szerepét játssza el. Néha látványosan szembemegy Orbán Viktorral, máskor pedig éppen a pártelnök politikájának szorgalmas követőjeként jelenik meg.
A 2002-es választások környékén Pokorni igazodott a párt által ráosztott, hozzá nem illő konfrontatív szerephez. A 2006-os választásokat követően polgármesterként és a fővárosi egészségügyi bizottság tagjaként az egészségügyi privatizáció elleni harc egyik leghangosabb szószólója, majd Orbán Viktor népszavazási kezdeményezésének egyik fő propagátora (és az Országos Választási Bizottság kérlelhetetlen kritikusa) lett.
Nem akar Orbán-utód lenni
A Fidesz alelnöke következetesen tagadja, hogy Orbán nyomdokaiba akarna lépni – amit többek között azzal indokol, hogy alkalmatlan lenne a néppárttá duzzadt, rendkívül sok érdekcsoportból álló Fidesz összefogására. Bár jelenleg a Fidesz egyik legszimpatikusabb arca, valóban kérdéses, van-e a párton belül akkora tekintélye és támogatottsága, hogy integrálni tudja a széthúzó csoportokból álló szövetséget – írják az elemzők.
„Kérdés persze, hogy más képes lehet-e erre: Orbán tekintélye a jobboldalon nem kis részben azon a képzeten alapul, hogy olyan politikai szervezetet hozott létre, melynek összetartására rajta kívül senki sem látszik alkalmasnak. Egy biztos azonban: a pártelnök semmiképpen sem érdekelt az alelnök előretolásában, és valószínű, hogy egy esetleges párton belüli utódlási harcban is akadnának Pokorni Zoltánnál esélyesebb jelöltek” – olvasható.
Az elemzők szerint így a legfőbb kérdés inkább az lehet: elképzelhető-e, hogy Pokorni Zoltán 2010-ben a Fidesz főpolgármestere legyen. Az ellenoldal szavazóit is megszólítani képes politikusnak egy esetleges jövőbeli választáson jó esélyei lehetnének – jelen helyzetben vélhetően jobbak, mint a közvéleményt erősen megosztó Tarlós Istvánnak. Tarlós ugyanakkor jelenleg a pártelnök erős támogatottságát élvezi.
Pokorni Zoltán esélyeit így erre a posztra az javíthatja, ha a fővárosi frakcióvezető a népszavazás kampányfőnökeként kudarcot vall a mozgósításban, illetve, ha Orbán Viktor pozíciója megrendül annyira, hogy ne tudjon a Fidesz alelnöke helyett 2010-ben újabb „független” jelöltet csatasorba állítani – zárul az elemzés.
> Pokorni vs Orbán
Pokorni Zoltán még a választások előtt nyílt vitába került Orbán Viktorral a tankönyv-finanszírozás ügyében. A választások utáni kongresszusi beszédében a vereség okaival való nyílt szembenézést sürgette, majd nem vállalta el a pártelnök által rábízott frakcióvezetői pozíciót.
Ezután érkezett a fenyegetés a pártelnök környezetéből: az Egei Antal álnevet használó, titokzatos cikkíró a Magyar Nemzetben „birodalomépítéssel”, a hatalomátvételt célzó, párton belüli intrikus szervezkedéssel vádolta meg Pokornit, akinek fő bűne, hogy „az SZDSZ felé is nyúló, szerteágazó kapcsolatrendszerrel rendelkezik”, és „az ő parlamentben tett javaslata alapján emlékezünk meg például Magyarországon a zsidó (sic!) holocaustról”.
A cikk ugyanakkor nem feltétlenül érte el célját: Pokorni Zoltán annak megjelenése után vált igazán kritikussá a pártelnökkel szemben. A Magyar Hírlapnak adott interjújában a pártelnökre utalva kijelentette: „senkinek nincs bérelt helye a pártban”. A kongreszszus előtt látványosan távol maradt a Fidesz kordonbontásáról, nemrég pedig a Magyar Narancsnak kijelentette: Horváth Zsolt (szintén álnév, ami alatt Áder Jánost és Schmidt Máriát támadó cikk jelent meg a Magyar Nemzetben) és Egei Antal urak „túlféltik” Orbán Viktort, és ezzel több kárt okoznak a Fidesznek, mint hasznot.
(Forrás: Népszabadság. A Hírszerző kiadója és a Political Capital egyaránt a Capital Group tagja.)
