. évfolyam . szám,
Világsajtó
Financial Times (London) – „Gyurcsány kijelentette: „Privatizáltuk a Molt, mert hiszünk abban, hogy magánkézben kell lennie.” Gyurcsány szerint Magyarországnak joga van arra, hogy megvédjen néhány stratégiai iparágat, beleértve az energiaszektort. Ahogy mondta: „Magyarország a régió egyik legnyitottabb gazdasága. Nagyon piacorientált politikát folytatunk, de nem lehetünk ostobák vagy elmebetegek.” Szerinte a Mol ugyan magánvállalat, mégis fontos magyar cég, mert a magyar vállalati kultúrát reprezentálja és „Magyarország érdekei szempontjából nagyon érzékeny”. Gyurcsány megpróbál egyensúlyt teremteni az EU-előírások és a populizmus követelményei között a Mol védelmében. Szinte minden magyar azt akarja, hogy a Mol magyar tulajdonban maradjon, és különösen bosszantja a korábbi birodalmi hatalom, Bécs ellenséges felvásárlási szándéka.”
TASR (szlovák hírügynökség) – „Lelassult, de tovább folyik a magyarországi szlovákok asszimilációja a magyarországi Országos Szlovák Önkormányzat vezetője, Ján Fúzik szerint, aki pénteken nyilatkozott Somorján a Szlovákok Magyarországon konferencián. Fúzik szerint a szlovák nyelv elvesztette kommunikációs funkcióját, eltűnt a családi életből, és a gyerekek csak az iskolában tanulják. (…) A XX. század első felében mintegy félmillió szlovák élt Magyarországon. Fúzik szerint a jelenlegi politikai viták negatív hatást gyakorolnak a szlovák kisebbség életére. A mindig jelen lévő látens gyűlölet viszonylag gyorsan felerősödhet, és akkor az emberek inkább nem vallják magukat szlováknak, hogy az esetleges gondoktól megóvják magukat” – magyarázta Fúzik.
International Herald Tribune (Párizs) – „Magyarországon Orbán Viktor, az ellenzéki konzervatív Fidesz párt vezetője udvarol a szélsőjobbnak, és elutasítja, hogy elhatárolódjon az új jobboldali csoporttól, amely vissszatér az 1930-as fasiszta évekhez. (…) A Kaczynskik, az Orbánok és a Sloták néha nosztalgiával beszélnek a múltról, főként az 1918 és 1939 közötti évekről. Gyakran hivatkoznak erre az időszakra, hiszen 1939-ben a háború kitörésével megtorpant a politikai élet, 1945-ben pedig felszámolták, amikor a kommunisták jutottak hatalomra.”
Kárpát-medencei magyar nyelvű sajtó
Magyar Szó (Újvidék) – „”A szerb Trianon” párhuzam használata abban az esetben sem fedi a valóságot, ha vizsgálódásunk során a szerb és magyar népesség új államkeretek közé eső részének államjogi helyzetére helyezzük a hangsúlyt. Az tény és való, hogy a szerb állam határain kívül nagyszámú szerb közösségek maradtak – hasonlóan a magyar esethez -, de csak ennyi a hasonlóság és nem több, ugyanis azok államjogi helyzete a Szerbiával szomszédos országokban nem azonos a magyarokéval – sem a Trianon utáni magyar kisebbségi helyzettel, sem a mai körülményekkel. …egy dologban biztosan eltér a két politikai elit nemzetfelfogása, mégpedig a kisebbségi léthez való viszonyulásukban. Míg a magyar politikai elit továbbra is a kisebbségben élő magyarság szállásterületein való megmaradását és ottani boldogulását helyezi előtérbe (lásd pl. a letelepedés nélküli kettős állampolgárság gondolatát), tehát elfogadja a nemzet egyes részeinek kisebbségi létét, addig Szerbiában mindvégig az „egy állam, egy nemzet” gondolata alapján kezelik ezt a kihívást.”
Krónika (Kolozsvár) – „Tetszik vagy nem, megint csak Sólyom Lászlónak volt igaza, aki tavaly „őszödkor” morális válságról beszélt. A „hazugság” fogalmával megragadható válsághelyzet után pedig itt van a „lopás” hívószavával azonosítható problémacsomag. Az egyre nagyobb hullámokat vető Zuschlag-ügyet ebben a politikai-erkölcsi kontextusban érdemes vizsgálni. Ne legyenek illúzióink: a Zuschlag János – és a vonzáskörében lévő közszereplők – körül kialakult botrány csak a jéghegy csúcsát jelenti.”
