Forrás: NOL

NOL * Népszabadság Online * 2007. október 10.

Gerhard Ertl német kutató kapta a 2007. évi kémiai Nobel-díjat, a felületi rétegek kémiájában elért kutatási eredményeiért – jelentette be szerdán Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

“Ez a tudományág fontos a vegyipar számára, segít nekünk megérteni olyan, egymástól különböző folyamatokat, mint hogy miért rozsdásodik a vas, hogyan működnek az üzemanyagcellák és miként fejti ki hatását autónkban a katalizátor” – áll a Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében.

Az indoklás szerint a katalitikus felületeken bekövetkező kémiai reakciók kulcsszerepet játszanak számos ipari eljárásban, így például a műtrágyák előállításában. Emellett magyarázatot kínálnak a légköri ózonréteg pusztulására, azokra a fontos folyamatokra, amelyek egy kicsiny jégkristály felületén zajlanak le a sztratoszférában, s a félvezetőgyártás is olyan terület, amely nagy mértékben függ az ebben a tudományágban megszerzett tudástól.

A felületi rétegek kémiájának modern tudománya a félvezetőipar eljárásainak nyomán indult fejlődésnek az 1960-as években, és Gerhard Ertl egyike volt az elsőknek, akik meglátták a lehetőséget az ágazat új technikáiban. “Lényeglátó kutatásai teremtették meg a modern felületi kémia alapjait, s az általa kialakított módszereket egyaránt felhasználták az akadémiai kutatásokban és a vegyipari eljárások fejlesztésében” – áll az indoklásban. Gerhard Ertl, aki 71. születésnapján nyerte el a legtekintélyesebb tudományos kitüntetést, korábban a berlini Max-Planck Társaság Fritz Haber Intézetének igazgatójaként dolgozott.

Tavaly a díjat az amerikai Roger D. Kornberg kapta, aki a génekben tárolt információk másolásával és a proteintermelő sejtek más részeire történő átadásával kapcsolatos munkájával érdemelte ki az elismerést. Az orvosi, a fizikai és a kémiai Nobel-díj bejelentése után csütörtökön az irodalmi Nobel-díj, pénteken pedig a Nobel-békedíj idei kitüntetettjeit nevezik meg – utóbbit a norvég fővárosban, Oslóban. A svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díj új tulajdonosát jövő hétfőn hirdetik ki.

A díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át, december 10-én, az alapító Alfred Nobel mérnök és üzletember 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Az igazoló oklevélen és az aranyérmen kívül minden díj mellé 10 millió svéd koronás (közel 1,1 millió eurós) pénjutalom is jár.

Az elmúlt évek győztesei:

1997. – A dán Jens Skou, az amerikai Paul Boyer és a brit John Walker az enzimek vizsgálatában végzett munkáért, mert sikerült pontosítani azt az enzim-mechanizmust, amely az adenozin-trifoszfát (ATP) létrejöttében játszik szerepet. 1998. – Az amerikai Walter Kohn és a brit John Pople a kvantumkémiai számítások elméletének fejlesztésében végzett kutatásokért. 1999. – Az egyiptomi származású, amerikai Ahmed Zewail a kémiai reakciók és “átmeneti stádiumok” ultragyors spektroszkóppal való tanulmányozása terén elért eredményeiért. 2000. – Az amerikai Alan Heeger és Alan MacDiarmid, valamint a japán Sirakava Hideki az elektromosságot vezető polimer műanyagok felfedezéséért. 2001. – Az amerikai William Knowles, Barry Sharpless és a japán  Nojori Rjodzsi, annak kimutatásáért, hogy a királis molekulák miként használhatók fel fontos kémiai reakciók felgyorsítására és ellenőrzésére: eredményeiket a gyógyszerek (antibiotikumok, gyulladáscsökkentők, szívgyógyszerek) előállításánál hasznosítják. 2002. – Az amerikai John B. Fenn, a japán Tanaka Koicsi és a svájci Kurt Wüthrich a proteinek kutatásában elért, az életfolyamatok jobb megértését lehetővé tevő eredményeiért, amelyek a jövőben elvezethetnek a rákkal megbirkózó új gyógyszerek előállításához, végső soron a betegség gyógyításához. 2003. – Az amerikai Peter Agre és Roderick MacKinnon a sejtmembrán csatornáinak kutatása során magyarázatot adott arra, miként jutnak keresztül a sók és a víz a sejtfalon. Az így nyert ismeretek nagy jelentőséggel bírnak az emberi vese, szív, izmok és idegrendszer működésének és megbetegedéseinek megértésében. 2004. – Az izraeli Aaron Ciechanover és Avram Hershko, továbbá az amerikai Irwin Rose felfedezte a sejtek egyik legfontosabb ciklikus folyamatát, a proteinek lebontásának szabályozását, amelynek köszönhetően ma már molekuláris szinten megérthető, miként ellenőriznek a sejtek központi folyamatokat az emberi szervezetben. 2005. – Az amerikai Robert H. Grubbs és Richard R. Shrock, valamint a francia Yves Chauvin a szerves szintézisen belüli metatézis-módszer kifejlesztéséért. E módszer révén laboratóriumi úton olyan új molekulákat lehet létrehozni, amelyek igen hasznosak a gyógyszeriparban és a környezetbarát műanyagok gyártásában. 2006. – Az amerikai Roger D. Kornberg a génekben tárolt információk másolásával és a proteintermelő sejtek más részeire történő átadásával kapcsolatos munkájáért. Magyar díjazottak:

Magyar származású tudósok közül az eddigiek során öten kaptak kémiai Nobel-díjat. Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd (1865-1929) “a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért, és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek”; az 1943. évit a Németországban, Dániában és Svédországban élt Hevesy György (1885-1966) “a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”; 1986-ban a Kanadában élő Polányi János (1929-) – megosztva – “a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért”; 1994-ben az Egyesült Államokban élő Oláh György (1927-) “a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért”; míg 2004-ben Avram Hershko, aki 1937-ben született Karcagon Herskó Ferenc néven és családjával nem sokkal a második világháború után vándorolt ki Izraelbe.

(MTI)

Ajánlott Cikkek

Al Gore és egy kanadai eszkimó az idei Nobel-békedíj várományosa

Hirdessen Ön is az ETARGET-tel!

Comments are closed.