Forrás: NOL

Mottónk: „A reggeli péksütit majszolva nézzük a sajtot”

NOL * Lapzsemle * 2007. október 8.

Kinek is szalutált Orbán?

Megérdemelt figyelmet keltett, hogy a szeptember 29-i lakiteleki évfordulós ünnepségen „a Fidesz elnöke – akit vastaps és ováció fogadott – az első sorban kapott helyet, Csoóri Sándor mellett, egy sorban Csurka Istvánnal, nem messze Pozsgay Imrétől és Szűrös Mátyástól.” A sajtófotók szerint Csoóri Sándort meleg kézfogással üdvözölte Orbán Viktor, Csurka Istvánt pedig „civil szalutálással”. Lapunk is beszámolt arról, hogy a konferencián kiosztották Csurka István által jegyzett „A kilábalás forgatókönyve” című kiadványt, amely szerint „Igen, lengjenek az árpádsávos zászlók, szálljon ima az égbe, és ha kell, kard, kasza-kapa, kisbalta is kerüljön a kézbe.”

A Vasárnapi Hírekben Gábor György részletesebben is szemlézte Csurka szövegét.

„Csurka István korábbi  rutinzsidózásait is felülmúlva szólt az SZDSZ „liberalizmusba rejtett izraeli és cionista törekvéseiről” és „magyarellenességéről”, s arról, hogy miként törekedtek teljessé tenni „a magyarországi zsidó hegemóniát”. Csurka „a nemzetközi zsidóság érdekeit közvetítő” IMF és a Világbank kiszolgálójának nevezi a hatalmat, emleget „mélymagyar paraszztot” és „hígmagyar értelmiségit”, „százszázalékos elcigányosodást” és „cigány-zsidó államtitkárt”, „zsidó vezető klikket”, és a „Lauder-Javne gimnáziumban érettségizetteket”, akik „a jövő emberei”. Olvashatunk Rákosi-Rosenfeld Mátyásról, Apró-Klein Antalról, valamint arról, hogy „Vorosilov elvtárs felesége egy moszkvai zsidó színésznő volt”. Megismerkedhetünk a magyar öntudat és sorskérdés felvállalójával, amely (…) a nemzet ideológiai bázisa, s vele áll szemben a „semmilyen mértékben nem magyar gyökerű Léderer-értelmiség.” ” Ez a Csurka által vízionált „élethalálharc” juttatta eszébe a fen említett kardot, kaszát-kapát, kisbaltát…

Gábor György azt kérdezi: az „elszánt katonákért” kiáltó szózatnak tudható be, hogy Orbán Viktor szalutált a dolgozat szerzőjének, Csurkának?

Tegyük ehhez hozzá: magára valamit adó polgári politikusnak nem lehet más választása: ha tévedésből olyan rendezvényen találja magát, ahová az idézett mocskolódás szerzője is hivatalos, amint ezt az incidenst észleli, fel kell állni és távozni.

A Duna-völgyi játszmákról

A magyar-szlovák viszony elmérgesedésével kapcsolatban eddig nem említett tényezőkre hívta fel a figyelmet a Népszavában Donáth Ferenc: „Az Európai Unió, és annak különösen a néppárti oldala a kulcsszereplő, amely a kelet-európai sovinizmusok új jelenségeinek gátat állíthat. Az unió nem engedheti meg, hogy közös büntetőjogának rendszerét a Benes-dekrétumok aláássák. Ahogy azt sem engedheti meg, hogy a demokratikus intézményrendszer garanciáját képviselő intézmények mutyizzanak Magyarországon a szélsőjobbal, még akkor sem, ha e tevékenység katalizátora a legnagyobb ellenzéki párt. Az Európai Uniónak mind Magyarországon, mind Szlovákiában a szélsőségek tudomására kell hoznia, hogy eddig és ne tovább. Ha nem teszi meg, tűzfészket hagy Kelet-Európában, amely nem csak a Duna-völgyét veszélyeztetheti. A XX. század világháborúi bebizonyították, hogy a tartós gazdasági recessziók talaján feléledő sovinizmus forgatókönyve visszaköszön. És e tömeges téboly aztán újra csak kollektív felelősségre vonásokhoz vezethet…” >

Szemet vetett Siófokra Veszprém megye

Átrendezné a kvázi régió keleti részét a Veszprém megyei közgyűlés: a  közép-dunántúli megye köztestülete levélben tett ajánlatot Balaton  „nyári fővárosa” önkormányzatának és a Siófoki kistérségnek, hogy  csatlakozzanak Veszprém megyéhez – olvasható a hétfői Magyar Nemzetben.

Balatonvilágos elszakadási törekvésével hozza kapcsolatba több érintett is a Veszprém megyei közgyűlés minapi ajánlatát, amely  szerint megoldódna Balatonvilágos ügye is, ha a nyaranként  legnépesebb balatoni üdülőhely a Siófoki kistérséggel együtt elhagyná Somogyot, és Veszprém megyéhez „igazolna” – írta a napilap.

Hiába botorkált el a bíróságra az ebédmegtagadó néni

A Népszava visszatért egy korábbi botrányos eset szereplőinek sorsára: „A Napfény Otthon, mely kiemelten közhasznú alapítvány, 2006 közepe óta perli azokat, akik azért nem ettek és esznek, hogy életben maradjanak. A legidősebb ebédmegtagadó, a 85 és fél éves Anna néni pere két nappal az Egy csepp emberség előtt a Pesti Központi Kerületi bíróságon folytatódott.”

Scipiades Erzsébet a 85 éves asszony szavait idézi: „Abban a híres kereskedelmi iskolában, ami egy őrgrófnéé volt, azt tanultam, hogy van tisztességes és tisztességtelen ajánlat. A Napfény most szerződésmódosítást kínál. Kihúzták a napi háromszori főétkezést, és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásért havi 41 340 forintot kérnek, és ebből vonják le a nem evést. Csakhogy a személyes gondoskodásom havidíját akár évente kétszer is megváltoztathatják, megemelhetik. Nincs senkim. A férjem nagyon korán, negyvenegy évesen halt meg, az édesanyám pedig 1982-ben. Már csak egy régi ebédlőgarnitúrám van. Két szekrény, rózsaszín márványlap borítással és ólomüveg berakással.”

Végül a legújabb „fejlemény”:

„2007. október 3., délelőtt fél tíz. A 370-es tárgyaló ajtaja kinyílik, Anna néni a háromkerekűjével betipeg, és nem érti, mi történik. Hogy elhalasztják a tárgyalást – a bírónő betegsége miatt.”

>

Szünetel az azbesztmentesítés

Pénz híján eddig csak a veszélyeztetett épületek húsz százalékát tisztították  meg a rákkeltő azbeszttől – írta a hétfői Magyar Nemzet.

A lap szerint évente több száz tüdőrákos megbetegedésért tehető felelőssé az azbeszt, de a lakók, az önkormányzatok nehezen  tudnak megszabadulni a 30-40 éve a házakba beépített veszélyes  anyagtól. A veszélyes anyag eltávolításának költségei olyan magasak,  hogy a lakóközösségek, az önkormányzatok támogatás nélkül nem tudják  mentesíteni az épületeket. Uniós társfinanszírozású állami pályázati  lehetőség eddig mindössze egyszer, két éve adódott: akkor  Budafok-Tétény, Győr és Tatabánya önkormányzata nyert jelentős  összeget a munkák elvégzésére.  A többi, e lehetőségről lemaradó  település azóta várhatja az újabb kiírást.

Mint írják, a mai napig a veszélyeztetett épületek nagyjából 20  százalékát sikerült megszabadítani a fehér, barna vagy a  legveszélyesebb, a kék azbeszttől. A Nemzeti azbesztmentesítési  program (NAP) 10 éves terve szerint 2012-ig az eddigi 33 ezer után  még további 120 ezer négyzetméternyi szigetelés vár megsemmisítésre, ami nem csekély, 10-15 milliárd forintos összeget jelent.