Mottónk: „A reggeli péksütit majszolva nézzük a sajtot”
NOL * Lapzsemle * 2007. szeptember 26.
A Semjén-botrányról: az alattomos hazugság rosszabb, mint a nyílt antiszemitizmus
Szabó Zoltán szocialista képviselő véleményét (Nem antiszemita – rosszabb címmel) olvastuk a Semjén-botrányról a Népszavában: „Noha magam is mélységesen elítélem Semjén Zsolt szeptember 10-i beszédét, csak részben értek egyet azokkal, akik kifogásuknak a Népszava hasábjain hangot adtak. Szerintem ugyanis Semjén nem zsidózott. A beszédet végigolvasva ugyan elsőként tényleg az a mondat hökkenti meg az embert, hogy „jó-e az a magyar zsidóságnak, ha egy rossz politika mintegy túszként löki maga elé Schwarz bácsit és Weisz nénit?” Ez a felütés viszont nem elsősorban azért visszatetsző, mert „Schwarz bácsit és Weisz nénit” emlegeti, hanem mert alattomosan, kimondatlanul bár, de egyszerre két hazugságot is megfogalmaz.”>
Fazekas Csaba történész és Gábor György vallástörténész is erről ír a Népszava Vélemény rovatában: „Semjén Zsolt nem először kényszerült kínos magyarázkodásra. Két éve az elhíresült „szakállas bácsizás” után próbálta védeni a védhetetlent, most pedig azért, mert – szintén az SZDSZ kapcsán, s újra a sima férfiarcot proponálva – arról beszélt, hogy ha „van konjunktúra, van pajesz, ha pedig nincs konjunktúra, akkor nincs pajesz”.
Ugyan miért tartotta „jogának és kötelességének” a vallásos érzésű keresztény állampolgárok képviseletére vállalkozott KDNP elnöke, hogy napirend előtt „izraelita honfitársaihoz” szóljon, és a kormánypártok aktuális szapulását a zsidósággal kapcsolatos eszmefuttatásba öltöztesse? Ami miatt napirend előtt szót kért, az nem egyházpolitikai vagy az izraelita felekezetet érintő kérdés volt, hanem a miniszterelnöki beszéd, amelynek kommentálására valamennyi frakció lehetőséget kapott. A kormányfő viszont nem szólt a szélsőjobboldal hazai térnyeréséről vagy bármi olyasmiről, amit esetleg Semjén magára vehetett volna, úgy érezve, hogy Gyurcsány kétségbe vonja antifasiszta elkötelezettségét. Vajon miért pont a zsidóság jutott az eszébe?”>>>>>>
Néhány link az ügy történetéhez:
>
>
Paul Lendvai: „>
Lapszemlénk: >
Aláírás-akció Semjén ellen: >
>
Nem adta ki Gyurcsányt a parlament – öt szocialista a kományfő ellen szavazott
Népszava, szeptember 25.: „Nem függesztette fel az Országgyűlés Gyurcsány Ferenc kormányfő mentelmi jogát. Egy magánszemély tett feljelentést, mert szerinte a kormányfő egy belső hivatali tájékoztatóban az alkalmazottak becsületét sértő kijelentéseket tett.(…)A szavazás érdekessége, a felfüggesztés mellett voksoló fideszes képviselőkkel együtt öt szocialista törvényhozó is Gyurcsány kiadása mellett volt.” (Szeptember 26-án a Magyar Nemzet címlapon közölte az említett szocialista képviselők nevét: Baja Ferenc, Hagyó Miklós, Juhász Ferenc, Molnár Gyula és Pál Tibor.)
Végre az ügyfelekért folyik majd a verseny
Teljesen új szervezetek kezdenek majd el működni az új egészségbiztosítási rendszerben – jelentette ki az egészségügyi miniszter a Klubrádió Kontra című műsorában. Horváth Ágnes hangsúlyozta, mindig, minden területnek lesz egy fő felelőse.
Az új szisztémában az állam lesz a többségi tulajdonos a biztosítókban, s a pénztárak között – a tárcavezető megfogalmazása szerint – végre az ügyfelekért folyik majd a verseny. A miniszter elmondta azt is, úgy kalkulálnak, hogy legalább fél-, legfeljebb másfélmillió lakos tartozhat egy pénztárhoz, melyből országosan 8-10 kezdheti majd meg működését.
A megyei pénztárakra – biztosítók, szakmai befektetők- licitálhatnak majd, akiknek magas követelményeknek kell megfelelni. Ilyen például a tőkeháttér a szakmai tudás, és ezután licitál és nyerhet meg területeket. Ezután áll össze, mint egészségpénztár és kezdi meg a toborzást. A pénztárak székházának helye teljesen független lesz az ellátástól, mindenkit a saját területén fognak ellátni.
Horváth Ágnes arról beszélt, hogy valamennyi megyének lesz egy lictára, de ha valamelyik pályázó csak 500 ezer alatti lakosú megyét tudott megszerezni, akkor az arra van kényszerítve, hogy legalább még egy másikat megszerezzen, és valóban országosan működjön.
Gógl Árpád a Fidesz egykori egészségügyi szakpolitikusa a Kontrában kaotikus szétvert egészségügyről beszélt. Számára az új területi elosztás is zavaros, hisz a Dunántúl összes megyéjében 500 ezernél kevesebben laknak. Életképtelennek nevezte az új elképzelést, mert még mindig nem tiszta, hogy miképp fogják leosztani a bizonytalan nagyságú rendszerekhez a pénzeket. (forrás: >)
Koltai európai filmet alkotott – Amerikában
Koltai Lajos, a Sorstalanság című film rendezője tegnap mutatta be második filmjét, az Estét a sajtónak. A Népszava munkatársa beszélgetett a rendezővel:
A filmben „egy haldokló asszony életének legszebb és legtragikusabb pillanatára emlékszik. A betegágyánál álló lányai döbbenten hallgatják szavait régi titkokról, bűnökről, tragédiákról. A szoba megtelik a múlt alakjaival, és a töredékeket lassan összeállítja az emlékezés.
Buddyról, a tékozló fiúról, akit az író, Michael Cunningham emelt ki a regény sok-sok mellékszereplőjéből és tett a történet sarokpontjává. Buddy a középosztály felesleges embere, az ok nélkül lázadók, a James Dean formálta, semmittevésre ítélt, tragikus sorsú fiatalok rokona, akinek alakjában, téblábolásában tükröződik a környezet ellentmondásossága. Ez a rokonszenves léhűtő töri darabokra a gazdag amerikaiak idilljét és keresztezi váratlanul a szereplők sorsát. A betegágyon vergődő anyáét, aki sohasem lehetett boldog egy régi esküvőn történt szerencsétlenség miatt.
