Október 23-án délután újra az Astoriánál tart nagygyűlést a Fidesz. A párt vezetői hivatalosan ugyan nem kívánták a bejelentést kommentálni, lapunk azonban úgy tudja, azért esett a választás a rossz emlékű helyszínre, mert Orbánék nem akarják, hogy gyávának titulálják őket a (szélső)jobboldalon. Elemzők szerint, ha máshová hirdetik meg a rendezvényt, a pártelnök magyarázkodni kényszerül, Orbán Viktor viszont ilyesmire nem hajlandó.
Orbán tavaly az Astoriánál jelentette be népszavazási kezdeményezésétFotó: Vajda József Visszatér a Fidesz az Astoriához október 23-án. Nyitrai Zsolt, a párt operatív igazgatója tegnapi közleményében tudatta, hogy a rendezvényt bejelentette az illetékes szerveknél. Nyitrai lapunk kérdésére nem volt hajlandó ennél többet mondani, Szijjártó Péter viszont kijelentette, technikai okok miatt döntöttek a helyszín mellett. A pártszóvivő azt mondta, a tavalyi események nem a helyszín miatt történtek, hanem azért, „mert a magyar rendőrség brutális támadást intézett alkotmányos jogaikkal békésen élő emberek ellen”.
Orbán két napja az MTV Az Este című műsorában még arról beszélt, október 23-án lesz Fidesz-megemlékezés, amire reményei szerint már bejelentették a helyfoglalást, de hogy hol tartják az ünnepi megemlékezést, azt nem akarta elárulni. Kijelentette, szerinte Magyarországon az a demokráciához méltatlan játék folyik, hogy a kormányzat lefoglalja a gyülekezésre alkalmas tereket. Becsületes, méltóságteljes és erőt sugárzó megemlékezés lesz ezúttal az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján – mondta a napokban az egyik kereskedelmi rádióban a Fidesz elnöke.
Politológusok szerint annyi biztos, hogy idén nem ismétlődik meg az, ami 2006-ban történt. Vasali Zoltán a Népszavának azt mondta, nyilván az ellenzéki vezetők is érzik, az utcai összecsapásoknak most kisebb a veszélye. A szélsőjobbosokat távol fogja tartani a nagygyűléstől a rendőrség, akár március 15-én. A politológus úgy vélte, Orbán nem is választhatott volna más helyszínt. Tavaly az Astoriánál hirdette meg a népszavazást, amely azóta legfontosabb politikai fegyverévé lett és reményei szerint a referendum sikert hoz majd számára. A tavalyi felfokozott hangulatot szeretné visszavarázsolni, persze zavargások nélkül, arra ugyanis neki sincs szüksége. Másrészt Vasali szerint az elnöknek nincs új mondanivalója, azt fogja elismételni, amit tavaly október 23-án hallottak tőle, illetve amiről kedden a Hajógyári-szigeten beszélt; az is előfordulhat, hogy a mostani beszéd egyes részeit szó szerint megismétli. Az elemző kijelentette, a fideszesek igyekezni fognak elküldeni a randalírozókat, az árpádsávos zászlóval érkezőket, ez valamennyire március 15-én sikerült.
Az Astoria ismételt kiválasztása azt jelzi, hogy bíznak a tavalyi nagygyűlés szellemiségében, és nem félnek kiállni választásuk mellett – közölte Simon János. A politológus hozzátette, sok helyszínnél fel lehetne tenni a kérdést, mit üzen: ha például a Hősök terét választották volna, akkor azt is kérdezhetnék, az nem idézi-e a MIÉP-et? A kérdésre, hogy az utóbbi napok kifulladni látszó tüntetéseinek ez nem jelent-e hátszelet, azt válaszolta: nehéz megmondani, mi az az impulzus, ami növeli a tömeget, és mi az, ami csökkenti. Van, amikor a politikai elit befolyásolhatja ezt, máskor viszont a társadalomban lejátszódó folyamatok miatt vonulnak az utcára.
Kiszelly Zoltánt nem lepte meg a Fidesz választása. A politológus úgy vélte, Orbán arra számít, hogy az évfordulóig hitelesítik a népszavazási kérdéseket és akkor akár az Astorián aláírásokat is lehet már gyűjteni. Az nem volt kétséges – szögezte le a szakember -, hogy a pártelnök földrajzilag el akart határolódni a Kossuth tériektől. Ezzel még inkább érzékeltetni tudja, hogy a szélsőséges csoportokkal ellentétben ő nem száz, hanem ha szerencséje van, 100 ezer embert képes mozgósítani és ezzel ismét a jobboldal vezéreként tündökölhet. Ami az Astoriát mint helyszínt illeti, Kiszelly a választást ugyanazzal indokolta, mint a fideszesek. Közölte, félelemről árulkodna, ha ezúttal máshová mennének. Orbán azt akarja sugallni, hogy nem tart semmitől, nem hátrál, inkább hátráljon a rendőrség vagy a kormány. Hozzátette, a pártelnök tudja, hogy már csak a helyszín kiválasztása miatt is nagy lesz a médiafigyelem, ezért ha ügyes, tematizálhatja a közbeszédet, meghatározhatja a népszavazás önmaga számára elfogadható tétjét. Kiszelly azonban arra figyelmeztetett, hogy okos kijelentésekkel a kormányfő keresztülhúzhatja majd Orbán számítását.
Az október 23-i rendezvényekkel kapcsolatban a BRFK nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Informálisan annyit közöltek, a nagygyűlés tényéről hallottak, de azt, hogy a rendőrség megkapta-e a Fidesz bejelentését vagy sem, nem kívánták elárulni. A gyülekezési törvény értelmében ugyanis a rendőrségnek három nappal a rendezvény előtt kell a demonstrációkat hivatalosan bejelenteni. Addig még annyi bejelentést adhatnak le vagy vonhatnak vissza, hogy nem lehet tudni, mi is várható pontosan 23-án.
Fazekas Ágnes
Ismét összecsapások várhatóak?
Információnk szerint részben szervezési okok miatt döntött ismét az Astoria mellett a Fidesz, ám a nevük elhallgatását kérő politikusok beismerték, nem ez volt a legfontosabb szempont. Tavaly, mint emlékezetes, utcai összecsapások, erőszak jellemezte az évfordulót. Vélhetően az egész ország emlékszik arra, mi történt 2006. október 23-án délután, majd az azt követő éjszaka. A legtöbb televízió élőben közvetítette, hogy a Fidesz-nagygyűléssel párhuzamosan, illetve azt követően a szélsőséges csoportok hogyan randalíroztak a Belvárosban. A rendőrség sem állt ugyanakkor a helyzet magaslatán, hiszen a Deák tér felől éppen az Astoria felé szorították a maszkos, dobálózó, sőt tankot elkötő tüntetőket, akik így elvegyültek a Fidesz-nagygyűlés éppen elvonuló közönsége között. A végeredmény ismert: több száz tüntető és rendőr sebesült meg, köztük Révész Máriusz parlamenti képviselő, s az események megítélése még ma is az egyik legfontosabb törésvonalat jelenti a parlament pártjai között. Kérdés, idén megismétlődnek-e a tavalyi rendbontások, képes-e a Fidesz elhatárolni magát a várható szélsőjobboldali jelenléttől, vagy esetleg tudatosan provokálják a rendfenntartókat és a kormánypártokat a helyszín kiválasztásával?
Orbán a szélsőjobboldali szavazókat akarja megkörnyékezni
A Magyar Gárda megalakulásának a Fidesz politikájára gyakorolt hatását elemzi pénteki cikkében a londoni The Economist. A brit hetilap szerint Orbán Viktornak „boldog napokat kellene élnie”, hiszen pártja 20 ponttal vezet a közvélemény-kutatásokban a szocialisták előtt. A Fideszre most mégis a zűrzavar jellemző, a párt „új mumusa” a Magyar Gárda, amelynek tagjai nacionalista jelképekkel díszített fekete egyenruhát hordanak, és amelyet a szélsőjobboldali Jobbik szervezett. A Magyar Gárda megalakulását a legtöbb politikai párt elítélte, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette, hogy „gyülekeznek a fasiszták”, és azzal vádolta a Fideszt, hogy közös platformra helyezkedik a Jobbikkal. A Jobbik nincs bent a parlamentben, de helyi szinten néhol együttműködik a Fidesszel – írják. A cikk szerint a Fidesz védelmébe vette a gárda szabad egyesülési jogát, és hisztériakeltéssel vádolta a kormányfőt. Zsidó és roma csoportok azonban fellépést sürgetnek a gárda ellen, Tom Lantos, az amerikai kongresszus tagja, a magyar holokauszt túlélője pedig kilátásba helyezte, hogy a gárda egyetlen tagját sem fogják beengedni az USA-ba. Lantos hozzátette: nem lehet komoly partner olyan párt, amelyik nem ítéli el a gárdát – idézi fel a brit lap. A The Economist szerint ebben rejlik Orbán dilemmája. A Fidesz vezetői elítélték az antiszemitizmust: éppen az Orbán-kormány volt az, amely 2001-ben holokauszt-emléknapot jelölt ki, és a párt vezetése megnyugtató célú levelet intézett a magyar zsidóság vezetőihez. Ugyanakkor Orbán „a szélsőjobboldali szavazókat is meg akarja környékezni”. Jóllehet vezetőtársai most már elhatárolták a Fideszt a gárdától, Orbán Viktor azonban személyesen nem volt hajlandó elítélni a szervezetet azon túl, hogy diplomatáknak azt mondta: (a Magyar Gárda) rossz válasz Magyarország problémáira. A lap szerint ez a kétértelműség dühíti a külföldi szövetségeseket.
A szélsőjobboldal közvetlen támogatottsága Magyarországon továbbra is alacsony, mindössze 2-3 százalék. A lap szerint a szélsőjobb aktivistáit Magyarországon is új keletű önbizalom jellemzi. Nemrég álarcos bőrfejűek zavarták meg a budapesti melegfelvonulást, s Gyurcsányt is mindenhova tiltakozók követik és ordítva szidalmazzák.
Ugyanakkor az elemzők úgy vélik, a Fidesz eddig is középen veszített támogatást azzal, hogy a szélsőjobbnak udvarol, s ez hozzájárult a 2002-es és a 2006-os választási vereséghez is. „Lehet, hogy megint Orbán Viktor lesz a szocialisták legjobb választási aduja” – fejeződik be a cikk.
