Esztendővel az őszödi beszéd kiszivárogtatása után az utcaszínházak folyamatos produkciói okán az összkép nyomasztó.
Álljunk meg a kezdetnél. Ami az volt, hogy a miniszterelnök zárt körben elmondott, szánt szándékkal dramatizáló beszédét ellopták (ami önmagában is bűncselekmény) és szövegkörnyezetből kiragadott mondatait nyilvánosságra hozták. Alkalmas gyújtóanyag volt, de ha nincs őszödi beszéd, lett volna más. Ugyanis a Fidesz mindent előkészített: légkört, hangulatot, indulatot.
Orbán Viktor jó előre puskaporszagot érzett, arról beszélt, hogy az illegitim, csaló kormánnyal szemben minden megengedett, s hogy megindulunk a kormány ellen.
Az a horda, amelyik egy esztendővel ezelőtt kizúdult a főváros utcáira, tört, zúzott, gyújtogatott, az őszödi beszéd nélkül is megkapta a nagypolitikai hátszelet. Minden nagyvárosban megtalálható négy-öt százaléknyi söpredék, amelynek a politika csak ürügy arra, hogy saját frusztráltságát, hisztériáit összetévessze a valósággal. De ha nincs mögöttük valóságos politikai erő, akkor soha nem áll össze az a förtelem, ami tavaly középületek megtámadásához, október 23-a meggyalázásához vezetett. Orbán a tűzzel játszik!
Meglehet, a Fidesz-elnök tudja ezt, de képtelen lemondani a négy-öt, a Magyar Gárda megalakulása után már hat-hét százaléknyi szélsőségről. Mindenki döntse el, csak szavazatmaximálásra kellenek ők vagy O. V. nem bánja, ha a szélsőjobb „gárdái” harsogják mindazt, amit neki nem szabad mondania.
Ha bármiféle spirituális kapcsolat van a Fidesz és a rohamcsapatok között, az elsősorban a Fideszre, de ezen túl az egész köztársaságra nézve szörnyűség. Akkor is, ha a tavalyi törő-zúzó indulat kihunyni látszik. De ez ne nyugtasson meg senkit!
Aki az elmúlt egy-két nap utcacirkuszaiba jegyet váltott, mindenekelőtt azt tapasztalhatta, hogy a múlt század legsötétebb harmincas éveit idéző, üvöltöző zsidózás, cigányozás a magukat a magyarság letéteményeseinek tekintő szónokoknak fő mondanivalója. A Szabadság téren mindenki természetesnek tartja, hogy a nyílt színi antiszemitizmus Budapesten otthonra talált.
Ocsmányságban és ostobaságban – a Szent Korona hatalmának visszaállításától Trianon revíziójáig, a zsidók, cigányok, melegek kiűzéséig – a szónokok versengenek egymással. És ne feledjük: a gyűlölködő szavak nyílt erőszakká váltak, néhány nap alatt kétszer is rátámadtak a világ minden táján védettséget élvező parlamenti képviselőkre.
Láttam szeptember 18-án a Szabadság téren, hogy a szélsőjobboldalból miként nő ki a még szélsőbb jobb: a két- órás butaságbeszédből egy italos ifjú gárdácskának elege lett, s önállósodott. „Elég a süketelésből, zsidó köcsögök, húzzatok a picsába” szólt a kórus, majd ria, ria, Hungária!, meg Fegyverbe!, aztán indulás bele a semmibe, sörösdobozok, borosüvegek hajigálása, aki magyar, velünk tart – az Astoriáig, ahol egy szakasz rendőr az egész bandát szétzavarta. De ezzel a közbotrányok nem fejeződnek be, jönnek a következő napok, ki tudja, mit produkálnak, kit akarnak felakasztani, kit a Dunába lökni vagy minimum ki mindenki menjen a francba.
Szász István, szaszi@nepszava.hu
