Forrás: HETEK

Theodor Herzl, a politikai cionizmus atyja, Budapesten látta meg a napvilágot. Ám nemcsak a cionizmusnak, hanem a zsidó anticionizmusnak is vannak magyarországi gyökerei: az Izrael államát mindmáig radikálisan elutasító szatmári hászidok mozgalma is a történelmi Magyarország területén bontott szárnyat. 2006-ban néhányuk részt vett az Ahmadinezsád iráni elnök által rendezett Izrael-ellenes konferencián is. A mintegy 20 ezer családot számláló közösség a holokauszt óta főként New Yorkban, Antwerpenben, Londonban és Jeruzsálemben él. Magyarországon csak két-három szatmári hászid él, egyikük Fényes Balázs tanár és kósersági felügyelő, aki már az e hét szombatjára eső Jóm Kippurra készül.

Köztudott, hogy a szatmáriak a legradikálisabban anticionista beállítottságúak valamennyi zsidó irányzat közül.

– A szatmáriaktól független Neturé Kártához tartozók, akik Izrael államát – nagy személyes áldozatok árán – gyakorlati szinten is elutasítják, még radikálisabbak. Szatmár radikalizmusa elsősorban ideológiai jellegű.

Mindamellett nemrég bejárta a világsajtót a hír, hogy néhány szatmári rabbi részt vett az Izrael elpusztítására törekvő Ahmadinezsád iráni elnök által rendezett, Izrael állam elleni konferencián. Az izraeli főrabbi pedig javaslatot tett a kormánynak, hogy az érintett rabbikat tiltsák ki Izraelből.

– Az igaz, hogy Szatmár elvi, tórai és rabbinikus alapokon ellenzi Izrael államát (lásd keretes írásunkat), de az említettek tettét én személyesen is elítélem; és ami még fontosabb, hogy – hála a Teremtőnek – Szatmár hivatalos nyilatkozatban is elítélte, és elhatárolódott tőle, mivel semmiféle felhatalmazásuk nem volt arra, hogy azon a konferencián Szatmárt képviseljék. Attól, hogy valaki a szatmári jesivában tanult, még nem lehet minden tettét a mi számlánkra írni. És persze attól, hogy valaki magát rabbinak nevezi, még nem lesz rabbi.

Egyébként a második világháború előtt a cionizmus elutasítása sokkal egyértelműbb volt, mint ma. A holokauszt rettenetes katasztrófája után a világ rossz lelkiismerete és a szovjet közel-keleti érdekek is segítették létrejönni Izrael államát. Ráadásul ma már el kell ismerni, hogy egy sikeres államról van szó, rendkívül figyelemreméltó mezőgazdasági, ipari, katonai teljesítményekkel. És egy sikeres projekttel könnyebb érvelni, mint egy sikertelennel…

De az alapító szatmári rebbe, Joel Teitelbaum, a holokausztot is a cionizmus miatti büntetésként értelmezte…

– Nemcsak ő, hanem mások is, például a korábbi lubavicsi rebbe is, aki már a háború előtt előre jelezte ezt. Az Édenkert óta tudjuk, hogy egy tilalom megszegése büntetést von maga után. Az Örökkévaló sokszor megígéri a Tórában, hogy ha a zsidók megtartják a parancsolatait, akkor minden jó lesz, de ha nem, akkor rossz dolgok fognak történni. A Tóra az a koordináta-rendszer, amiben gondolkozni kell, s ebben ha valami rossz történik, az büntetésképpen jön valamilyen parancs megtagadásáért. Van, amikor lehet látni a konkrét összefüggést az ok és okozat között, és van, amikor nem. Ilyenkor azt mondjuk: “Igazságos vagy Te, Örökkévaló, és igazságosak a Te ítéleteid.” Ennyi. Megnyugszunk benne.

A második világháború során történt pusztulás méreteiben csak a Szentély pusztulásához mérhető, és valóban nehéz elszakadni attól a gondolattól, hogy lehet ilyen oksági összefüggése a cionizmussal. Az Énekek éneke második része hetedik versének talmudi értelmezése szerint ugyanis az Örökkévaló a szétszóratás kezdetekor megeskette a zsidókat, hogy együtt, tömegesen nem mennek vissza a Szentföldre, azaz nem lázadnak fel a száműzetés ténye ellen; másrészt nem lázadnak föl a népek ellen, amelyek között élni fognak; harmadszor pedig megeskette a népeket is, hogy nem gyötrik a szétszóratásban élő zsidókat. Jeremiás próféta szerint is a száműzetést békével kell viselni. A mi értelmezésünk szerint, ha nem tartjuk be ezeket a játékszabályokat, abból büntetés lesz. Ha a gyerek valami rossz fát tesz a tűzre, és ezért sarokba állítom, akkor nem a gyerek fogja megmondani, hogy mikor jön ki a sarokból, hanem a büntetést kiszabó szülő. Sőt, ha a gyerek fellázad, és maga kijön, akkor duplázódhat a büntetés. A mi véleményünk szerint akkor lesz vége a száműzetésnek, amikor majd Isten elküldi a Messiást, hogy hazavezesse a zsidókat a szétszóratásból. Ennek idejét odafent döntik el.

A cikk teljes terjedelemben olvasható a hetilapban.

Comments are closed.