A köztársasági elnök „kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”. (Alkotmány 29/1§) Ennek szellemében figyelmeztette Sólyom László a jobboldal egyes tagjait az Országgyűlés őszi ülésszakát megnyitó beszédében, hogy „a rendszerváltás megtörténtének kétségbe vonása az alkotmány alól akarja kihúzni a talajt”. Ugyanakkor a radikális jobboldaltól való félelem eltúlzását sérelmezi, amely szerinte „ideológiává és programmá teszi az emberek közötti megkülönböztetést”. Ezzel az elnök úr öngólt lőtt, ugyanis ez az ideológia az, amit fasizmusnak nevezünk, ami ellen minden lehetséges demokratikus eszközzel harcolnunk kell. A valós veszélyre való figyelmeztetést felületesség „káros manipulációnak” minősíteni. Nem lenne szabad a tavaly őszi zavargásokat a rendőrség túlkapásaira fókuszálni. Budapest utcáin ostromállapotot teremtettek a társadalomellenes erők, megfélemlítették, elborzasztották a jó érzésű többséget. Ezzel egybecseng, hogy Sólyom László legfontosabbnak tartja, hogy „az erőszakot és az erőszak közvetlen érzelmi előkészítését büntetni kell”. De sajnos nem nevezi nevén az érzelmi előkészítésben jelentős szerepet játszó Orbán Viktort. („Ne féljünk letörni a lakatokat”, „puskaporszagot érzek”, „a nekünk szánt jel megérkezett” stb.) Sólyom László szerint az árpádsávos zászlók lengetése, az újnácik masírozása félelmet kelt a holokauszt túlélőiben. Itt nem csupán félelemkeltésről van szó, hanem arról, hogy az újnyilasok ténykedése minden jóérzésű embert felháborít, elborzaszt és tiltakozásra késztet. Nem elég könyörögni az újnyilasoknak, hanem törvényeket kell alkotni, hogy nemzetbomlasztó tevékenységük tere beszűküljön. Ezeket a gondolatokat hiányoltam az elnök úr beszédéből.
Illés Mátyás
