A jó személyes viszony kiépítése az egyik legfontosabb célja magyar részről Gyurcsány Ferenc kormányfő és Nicolas Sarkozy francia elnök találkozójának. Magyarország – a pillanatnyi politikai helyzetet kihasználva – „francia kapcsolattá” válna a térségben, a kormányzat a villámlátogatástól ugyanakkor belpolitikai hasznot is remél, akárcsak a Fidesz.
Egy hónapon belül a második európai csúcsvezető látogat Budapestre. Angela Merkel német kancellár után az ugyancsak konzervatív Nicolas Sarkozy francia elnök utazik Magyarországra, a két villámlátogatás forgatókönyvének lényeges pontjai azonosak: Sarkozy – akárcsak Merkel tette – tárgyal Sólyom László köztársasági elnökkel, Gyurcsány Ferenc kormányfővel és Orbán Viktor Fidesz elnökkel, így a találkozóknak belpolitikai jelentőségük is lesz.
A kétoldalú kapcsolatok erősítésén túl a kormányzat részéről információink szerint azt is szeretnék demonstrálni a „reform-államfők” meghívásával (Angela Merkel és Nicolas Sarkozy megválasztásában is komoly tényezőt játszott, hogy választóik azt várják tőlük: ráncba szedik a döcögő német, illetve francia gazdaságot), hogy a kormány által használt retorika az, amit mostanában beszélnek a legfontosabb hatalmi központokban, ebből a szempontból külön előnyösnek tartják, hogy két jobboldali politikusról van szó, hiszen így a „testvérpárti összekacsintás” vádja sem érheti a feleket.
Bejönnek nekünk a konzervatív reformok
Sarkozy a Touron. Most mi pedálozunk neki (Fotó: MTI) Egy a látogatásról szóló kormányzati háttéranyag szerint „Sarkozy elnök reformterveinek jellege, és legtöbb célja erős hasonlóságot mutat a magyarországi reformokkal és szándékokkal”, így mindkét kormányzat „reform-filozófiája” a versenyképesség javítására, a kutatás-fejlesztésre, a „társadalom önmagáról alkotott felfogásának modernizálására”, az „egyéni teljesítmény és felelősség erősítésére”, valamint az állami adminisztráció csökkentésére épül.
Sarkozy erős államot, gazdasági protekcionizmust, és a hazai munkahelyek mindenáron való megőrzését hirdető retorikájából azonban bőven meríthet a hazai jobboldal is. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor már a Merkel látogatás után ezt nyilatkozta: „Mi egy megújult szociális piacgazdaságban és egy erős Európában vagyunk érdekeltek, és nem rejtjük véka alá a véleményünket, hogy a neoliberális gazdaságpolitika a mi kontinensünk számára károkat és veszteségeket hozhat csak a jövőben” – ezt akár a francia elnöknek is megismételhetné, garantált helyeslésre talál majd.
A kormánypártok által a Gárda-avatás óta ismét a szélsőjobbal való összekacsintással vádolt Fidesz számára ráadásul annak demonstrálása is fontos, hogy továbbra is teljes jogú tag a mérsékelt jobbközép pártok európai családjában. (Hasonló célt szolgált volna Benjamin Netanjahu volt izraeli kormányfő, Likud-elnök felszólalása a májusi Fidesz-kongresszuson, az azonban végül elmaradt, így a túl korán tett bejelentés a Fidesznek lett kínos.)
„Majd felhívhatlak?”
Gyurcsány és Sarkozy megbeszéléseinek konkrét témái hivatalosan Koszovó, a reformok és a K+F együttműködés lesznek. A vitás helyzetű tartomány kérdésében azonos a két ország véleménye: első körben egységes európai álláspontot kell kialakítani, és nem szabad megengedni, hogy bármely fél egyoldalú lépéseket tegyen a konfliktusban (a függetlenség kikiáltása, az északi, szerb lakta területek elszakadása).
A másik két témában későbbi szakminiszteri találkozók várhatók még, bár Szegeden már működik francia közreműködéssel egy biotechnológiai program, és az is biztos, hogy a jövőben ötszáz magyar köztisztviselő kap majd képzést a francia közigazgatásból. Egy hétórás villámlátogatáson persze nem lehet a részletekkel vesződni, így a hivatalosan megfogalmazott témák mellett a legfontosabb cél a jó személyes kapcsolatok kialakítása.
„Ha azt el tudjuk érni, hogy a jövőben a magyar kormányfő rendszeresen felhívhassa a francia elnököt, és mondjuk informálisan tájékozódjon Párizs álláspontjáról egy-egy uniós csúcs előtt, az már eredmény” – mondta erről egy kormányzati forrásunk. A magyar kormánynak ugyanakkor régiós céljai is vannak a találkozóval: informátorunk nem titkolta, hogy úgy látják, a jelenlegi közép-európai politikai helyzetben Magyarország a franciákkal hagyományosan jó viszont ápoló államokat megelőzve tehet szert a térségben kitüntetett szerepre.
Prágában pillanatnyilag az EU-szkeptikus jobboldal irányít, Lengyelországban pedig teljesen bizonytalan a politikai helyzet a parlament múlt heti feloszlatásával. (A Kaczynski ikrek barátságából amúgy sem sokan kérnének.) A magyar diplomácia tehát úgy látja, hogy itt az idő színesíteni az elmúlt időben kissé szürkévé vált (alapvetően a „Berlin-Moszkva tengelyen” mozgó) magyar külkapcsolatokat.
