A Magyar Gárda megalakulásának utóhatásairól közölt cikket csütörtöki számában a Neue Zürcher Zeitung, rámutatva, hogy a téma továbbra is meghatározza a magyarországi közbeszédet.
A tekintélyes svájci lap prágai székhelyű tudósítójának írása szerint mindenekelőtt az keltett feltűnést, hogy a csoport első tagjainak felesketésekor jelen voltak a legnagyobb keresztény egyházak képviselői is, hogy megáldják a gárda zászlaját – egy olyan szervezetét, amelynek a vezetője agresszív, nacionalista ostobaságokat fecseg, és amelynek jelvénye világosan a nyilaskeresztesekére emlékeztet.
Ez olyan kirívó eset volt, amelyet a Gyurcsány-kormány rögtön ki is használt. A kemény bírálatra reagálva az egyházak végül bejelentették, hogy az érintett lelkészek az ő tudtuk nélkül, de semmi esetre sem az ő megbízásukból cselekedtek – számolt be róla a tudósító, hozzáfűzve: a darabjaira szakadt magyar társadalomra jellemző verbális adok-kapok során a hagyományosan egyházellenes szocialisták – a kommunisták utódai – azt követelték az egyházaktól, hogy egyértelműen határolják el magukat a gárdától, azok viszont arra hivatkoztak, hogy már megtették azt.
Némi nyomást érezhettek magukon az ellenzéki fiatal demokraták (Fidesz) is, akik évek óta arra törekednek, hogy jobboldali gyűjtőmozgalommá váljanak, és eközben tudatosan ködösített nacionalizmus alkalmazásával a szélsőséges nacionalisták szavazatait is megszerezzék – írta a szerző, és megemlítette, hogy a Magyar Gárda avató ünnepségén ott volt Wittner Mária Fidesz-képviselő is. – A kínos helyzetbe került fiatal demokraták ugyanolyan módon segítettek magukon, ahogyan az egyházak is: azt bizonygatták, hogy Wittner fellépéséről előzetesen nem volt tudomásuk. A nemzetközi és a hazai zsidó szervezetek részéről megnyilvánuló tiltakozások hatására a Fidesz elnöke, Orbán Viktor végül szükségesnek látta, hogy biztosítsa: pártja a diszkrimináció minden formáját elutasítja.
Sólyom László köztársasági elnök, akitől baloldali értelmiségiek állásfoglalást követeltek, középre helyezkedett – írta a Neue Zürcher Zeitung tudósítója. – Egyfelől visszautasította a gárda kérelmét, hogy vegye védelmébe őket, másfelől elutasított minden olyan kísérletet, amely arra irányul, hogy politikai haszonszerzésre használja fel a kínos esetet.
A szerző szerint az utóbbi megjegyzésével az elnök Gyurcsány kormányára célzott, amelynek semmi nem jöhetett volna jobban kapóra, mint a gárda megalakulása körüli, végül is nevetséges izgalom. Egyrészt amiatt, hogy a kormányfő beismerte, hazudott a választóknak, másrészt a reformpolitika rendkívüli népszerűtlensége miatt a szocialisták hónapok óta erkölcsi nyomás alatt állnak, és megragadnak minden lehetőséget, amely kiutat ígér. A gárda körüli felhajtás kitűnő eszköz arra, hogy eltereljék a figyelmet nehéz helyzetükről – vélekedett a svájci lap. – Úgy tűnik, számításuk meghozza a gyümölcsét. Felmérések azt jelzik, hogy a szocialisták valószínűleg már túlléptek a népszerűtlenségi mélyponton.
A tudósító szerint azonban tárgyilagosan szemlélve téves lenne csupán a Magyar Gárda miatti felhajtással magyarázni a kirajzolódó felfelé ívelést. Gyurcsány reformprogramjának már van néhány kézzelfogható eredménye. A költségvetési hiány csökken, a feketegazdaságból adók kezdenek befolyni, a gyógyszerekért fizetett kiadások növekedését megfékezték, és a kormány azon van, hogy a felduzzasztott adminisztrációt leépítse. Külföldről dicséret érkezik, a minősítő intézetek pedig máris kedvezően reagáltak. Egyre több állampolgár, köztük szegények is, láthatóan kész arra, hogy kövesse a kormányfőnek az Európai Unió által méltatott céljait – természetesen abban a reményben, hogy a fájdalmas megszorítások valamikor az egész ország jólétének a növekedéséhez fognak vezetni.
