Forrás: HVG

Ifjú zsebekben élnek

Szövevényes üzleti kapcsolatok, fantomszervezetek, eltűnt gyanúsított, lőfegyver – e krimikellékek mind felbukkantak a fiatal szocialista politikusok ellen indított, Zuschlag-ügyként elhíresült büntetőeljárásban.

Kiváló önkormányzati kapcsolatokat ápoló, alapvetően egészségügyi szolgáltatásokkal foglalkozó, az ingatlanüzletben és a lakberendezésben is érdekelt üzleti kör segítette a Zuschlag János, az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének elnöke, volt országgyűlési képviselő által koordinált csalássorozatot – gyanítják a HVG értesülései szerint a Kecskeméti Városi Ügyészségen. Zuschlagot és az MSZP ifjúsági mozgalmához kötődő társait azzal gyanúsítják, hogy állami és önkormányzati támogatásokat igényeltek fantomegyesületek számára (HVG, 2007. június 30.). Zuschlag a gyanú szerint maga nem vett fel pénzt, s a támogatást bezsebelő alapítványok, egyesületek vezetésében nem vett részt – bár egy részük alapításánál bábáskodott -, de a háttérből ő mozgatta a szálakat. A politikus szerint nincs “ügy”, s mint azt a HVG-nek megerősítette, panasszal élt a gyanúsítással szemben.

A nem éppen rafinált módon szerzett pénz – a jelenlegi gyanú szerint mintegy 60 millió forint (lásd táblázatunkat a 16. oldalon) – felhasználását a gyanúsítottak fiktív számlákkal igazolták, miközben máig sem derült ki, hová kerültek a milliók. A nyomozás ismerői szerint a legtöbb esetben “fölütötték a telefonkönyvet”, és egyebek mellett vendéglátó-ipari szolgáltatást, táboroztatást, étkeztetést, szórólapokat, drogprevenciós előadásokat “rendeltek meg”. Rendszerint olyan vállalkozásoktól, amelyekről a nyomozók utóbb kiderítették, sohasem hallottak az MSZP-közeli egyesületekről.

Az egyik számlázó azonban kivétel. Számos jel utal arra, a Biogate Hungary Trading Egészségügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nél – amely a HVG értesülései szerint igazolta például a fővárosi önkormányzattól 2002 novemberében kapott 2,5 millió forint elköltését – jól ismerték Zuschlagékat. A törökbálinti Biogate gyógyászati termékek kiskereskedelmével foglalkozik, s 2005-ig fióktelepet tartott fenn a budapesti Bartók Béla úton, abban a lakásban, ahol az egymaga közel 9 millió forint támogatást eltüntető Atlasz Egyesület székhelye is volt. A Biogate-et a Zuschlaggal jó viszonyt ápoló Illés Péter üzletember vezeti. Illés a HVG-nek azt hangsúlyozta: az egyesületek egészségügyi témájú oktatást, továbbképzést rendeltek, ám utóbb lemondták, erre visszafizették az előleget, s a Biogate sztornózta a számlákat. Illés, elmondása szerint, baloldali érzelmektől fűtve segítette – például az irodával – az ifjúszocikat. Mint a HVG-nek talányosan fogalmazott, “jó oka volt azt hinni”, hogy az egyesületek a ma FIB néven működő Fibisz szatellitszervezetei. Mihelyt azonban kiderült, nincsen minden rendben az egyesületeknél, kérte, költözzenek el, “de akkor már késő volt”.

A Biogate valóban nem állt messze szocialista köröktől. Idén júliusig tulajdonos volt például az állami érdekeltségű Hungaropharma Zrt. alapította s a cég székhelyére bejegyzett Pharmadose Kft.-ben. A most Illés által vezetett céget – amelynek 2003-2006 között ügyvezetője volt Simsa Péter, az egykori Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnöke – a szombathelyi Markusovszky Kórház gyógyszertárának működtetésére hozták létre, s nemrégiben vitatott körülmények között elnyerte az immár az Állami Egészségügyi Központba integrálódott belügyi kórház laborjának üzemeltetési jogát. Illésék igyekeznek több lábon állni. A Biogate 2003-ban üzletrészt vásárolt Tóth Csaba egykori Vas megyei MSZP-elnök SIL Enteriőr Kft.-jében. A cégiratok szerint a vasi fantomtag-toborzási botrányban ismertté vált, s újabban a szintén pártalapszervezet-burjánzás miatt reflektorfénybe került zuglói MSZP-ben alelnökké választott Tóth a cégnyilvántartás szerint jelenleg is érdekelt a SIL-ben, környezetében azonban azt állítják, kiszállt, ám ezt a tulajdonosok közötti pereskedés miatt nem vezette át a bíróság. A cég ellen jelenleg felszámolási eljárás folyik, s a procedúra során tapasztalt furcsaságok miatt Illést csődbűntettel gyanúsítja a pénzügyőrség.

A kecskeméti egyesületi bűnügysorozat más módon is kötődik Zuglóhoz. Ott képviselő az ügyészségen tanúként faggatott egykori fővárosi politikus, Kinisch Andrea, a szintén kihallgatni tervezett Arató Gergely oktatási államtitkár felesége (őket mint az adományt nyújtók képviselőit faggatja a vádhatóság). A zuglói pártszervezetben volt tag, s a helyi önkormányzatnak is dolgozott Zuschlag amúgy Kerepesen élő titkára, a jelenleg nemzetközi körözés alatt álló Lados István. Az ő terhére lőfegyverrel visszaélést is rónak, úgy tudni ugyanis, a házkutatás során engedély nélküli pisztolyt találtak az otthonában.

Ladosról azt sejtik a nyomozók, hogy németországi rokonainál bujkál. Egykori munkatársai környezetében ugyanakkor az épségéért aggódnak, állítva, hónapok óta nem adott életjelet. Bármi akadályozza is a 25 éves fiatalembert a felbukkanásban – avagy bárki finanszírozza is a bujkálását -, a titkár alighanem több szimpla baleknál. Legalábbis erre utal, hogy nem akármilyen cégnél dolgozott, a BPR-Consulting Bt. segédkezett tavaly nyáron a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem légierő-műveleti tanszékének tananyagot készíteni az afganisztáni magyar NATO-misszió légiforgalmi irányítóinak kiképzésére.A cikk második oldala

A kiszivárgott hírek szerint hamarosan vádirattá összeálló kecskeméti cselekményekről sejthető: az ügyészség alighanem azt a szálat – a támogatók átejtését – szemelte ki, amelyiket viszonylag egyszerűen bizonyíthatónak vél. Így – bár számos találgatás jelent meg az ellenkezőjéről a lapokban – alighanem tanúk maradnak az ifjúszocialista mozgalmakhoz amúgy aktívan kapcsolódó, egykori és jelenlegi pénzosztó vezetők, így a már kihallgatott Újhelyi István, Baja Ferenc, Mesterházy Attila, illetve Arató. Azt pedig még az ügyészségi szóvivő szerint sem támasztja más bizonyíték alá, amit Ocsovai Tamás, a sportminisztérium egykori helyettes államtitkára állított tanúvallomásában, hogy a pénzosztásról Jánosi György, Gyurcsány Ferenc volt miniszterek, illetve Göncz Kinga ifjúságért felelős politikai államtitkár utasítására döntött volna. “Abban a minisztériumban rend volt” – állítja ugyanakkor a HVG-nek egy magát megnevezni nem kívánó informátor, utalva arra, hogy aligha születtek döntések a tárcavezetés tudta nélkül. Mindazonáltal az ügyészségen tett Ocsovai-vallomás Magyar Nemzet-beli közlése déja vu-érzést kelt: a közzététel módja s bizonyos fordulataiban maga a dokumentum is Kulcsár Attila bukott bróker vádalkugyanús vallomására emlékeztet.

Ha túloz is itt-ott Ocsovai vallomása, tény, Zuschlagékat senki sem fékezte meg. Az MSZP például megbocsátotta Zuschlagnak a vasi tagtoborzási botrányt s az emlékezetes – amúgy Arató, illetve a most gyanúsított Marsovszky Balázs asszisztálásával elkövetett – nyilvános zsidózást is. Az ügyészség pedig máig nem rendelte el a fantomalapítványok elleni törvényességi eljárást. Igaz, legalább nyomban léptek, mihelyt – egy véletlenszerű adóhatósági vizsgálat során – kiderült, valami nem stimmel némelyik kecskeméti szervezetnél (HVG, 2005. október 29.). A számviteli fegyelem megsértése miatt 2005-ben indult nyomozás aktáit egyébként a rendőrség hónapokig tologatta, majd a főügyészség magához vonta az ügyet.

Már nagyban folyt a nyomozás, amikor – 2006 júliusában – a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) egyik pénzosztó kollégiuma tagjának, Kovács Tibornak szemet szúrt: gondok vannak néhány, láthatóan egy kaptafára készült egyesületi pályázattal. Mint a HVG-nek elmondta, az azonos formátum még nem feltétlenül gyanús, készíthet egy pályázatíró több szervezetnek is anyagot, néhány részlet azonban nem hagyta nyugodni, így például hogy 20 millió forintos költségvetésű szervezetek nem működnek irodaszer nélkül, és gyanús, ha nincsen honlapjuk. A gyanús szervezetek közül kiválasztott kettőt, a XXI. Századi Kulturális Egyesületet és a Hoppá Egyesületet, amelyekről egyebek mellett kiderült: 2004-2005-ben ugyanazokat a programokat rendezték meg ugyanazokban a városokban. Innen Kovács – mint az Élet és Irodalom riportjából kitűnik – szélmalomharcot folytatott az NCA kezelő szervezetével, a Magyar Államkincstárral: tájékoztassák az alapot akkor felügyelő Kiss Péter szociális minisztert, s kezdjenek vizsgálatot. S bár az NCA-sok személyes meghallgatást kértek a minisztertől, nem kaptak időpontot, igaz, a vizsgálat csaknem egy évvel később, 2007 márciusában zöld utat kapott. Az ellenőröket ekkor Katus Ferenc – aki mindkét gyanús szervezetnél elnök – arról tájékoztatta: kár kivonulniuk, az iratokat már elvitte az ügyészség.

A történet tartogathat még fordulatokat. Alighanem ez magyarázza, hogy az MSZP némaságot fogadott az ügyben. Pedig információink szerint a párt vezetői között is többször szóba került a botrány. Egyes hírek szerint az MSZP megpróbálja a nagy helyi támogatottsággal bíró Zuschlagot kitessékelni a pártból, ő ugyanakkor kérdésünkre határozottan állította: nem tapasztalta az iránta való bizalom megrendülését. A párt vezetése információink szerint mindenképpen megvárja, hogy vádirat szülessen, s hogy mit lép, az elsősorban attól függ, milyen politikai magasságokba csapnak a hullámok.

RÁDI ANTÓNIA, TÖMÖRY ÁKOS

Comments are closed.