Nincs fasiszta-veszély, a rendszerváltást nem lehet megkérdőjelezni – ezt is mondta az államfő parlamenti felszólalásában. Sólyom László arra szólított föl, ne az árpádsávos zászlót használja, aki ellenzékiségét, nemzeti érzelmét akarja kifejezni. Orbán Viktor Fidesz-elnök úgy reagált, a pártszövetség partner az emberi jogok és a demokratikus értékek megőrzésében. Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető szerint az államfőnek a pártokon fölül kell állnia, de nem az országon fölül.
Mély politikai megosztottság van az országban, mely érzelmeken, indulatokon alapul; innen kell kiutat találni – jelentette ki a köztársasági elnök, akinek felszólalásával kezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Sólyom László szerint a politikai erőknek az alapvető kérdésekben egyetértésre kell jutniuk, saját politikai érdekeiket csak e mögé helyzhetik, és a megállapodást leglább tíz évig be is kell tartaniuk, és szükség van a társadalom támogatására is. Utalt arra, hogy hosszú távon csak az alkotmányos intézményekre és alapjogokra építve lehet alkotmányos és demokratikus megoldást találni. Úgy vélte, bizalom nélkül a szükséges reformokat sem lehet megvalósítani. „Mérhetetlenül romboló” az alkotmányos alapok megkérdőjelezése – jelentette ki az államfő. Szerinte aki a rendszerváltást kétségbe vonja, az az alkotmányos alapok alól húzza ki a talajt. Nem jó az az érvelés sem, hogy a szabadságjogokról szóló törvények fölött eljárt az idő – jelentette ki.
Sólyom felszólalása jelentős részében a szélsőségekről szólt. Mint mondta, nem lehet az alapján szélsőségesnek minősíteni valakit, hogy milyen jelvényt használ; szerinte a 23 millió románnal való fenyegetés is tipikus szélsőjobboldali érvelés volt. Szerinte nagy szolgálatotot tett az ország nemzetközi jóhírének Eörsi Mátyás SZDSZ-frakcióvezető, aki a Magyar Gárda kapcsán tartott ötpárti sajtótájékoztatón azt mondta, Magyarországon nincs fasizmus, nincs fasiszta veszély. Ha nincs ilyen veszély, akkor mi van – kérdezte Sólyom, majd kijelentette, „a radikális jobboldal van jelen pártokkal, mozgalmakkal és látványos akciókkal” – a szélsőjobb szervezett jelenléte a rendszerváltás óta folyamatos, amit társadalmi problémaként kell kezelni. A radikális jobboldal veszélye az, hogy idogológiává, programmá teszi az emberek közötti megkülönböztetést, és mivel „ez az emberi méltóság alapeszméjével szemben áll, elfogadhatatlan”. Sólyom úgy vélte, Magyarországon akkor volt a legrosszabb helyzet, amikor a MIÉP bejutott a parlamentbe.
Sólyom szerint föl kell tenni a kérdést, mit kell elviselnie a jogállamnak. Vannak országok, ahol a szélsőségesek még szörnyű bűntetteket is elkövetnek, de nem kételkedik senki ezen országok demokratikus voltában azért, mert az alapok szilárdak, az alapjogok csorbítatlansága megéri az esetleges „keserves tűrést”. Az államfő hangsúlyozta, amit jogilag nem lehet szankcionálni, „azt politikai és erkölcsi téren nem kell elviselni”. A szélsőségesekkel szemben minden tényezőnek a saját eszközeivel kell közelíteni, a köztársasági elnök konkrét ügyben csak rendkívül szükséges esetekben szólal meg. Azt is kijelentette, értehető, ha egy párt „pártként” reagál a szélsőjobboldali megmozdulásokra, és ezt akár saját érdekeinek megfelelően teszi. A köztársasági elnök azonban pártok felszólítására eddig sem szólalt meg és a jövőben sem teszi – közölte Sólyom László.
Az államfő a félelem növelését és a veszély eltúlzását is káros manipulációnak tartja és elítéli. Hangsúlyozta azonban: meghallja azok hangját, akik félnek, a holokauszt túlélőinek félelme előtt elnémul, „itt értelmetlen előhozni a racionális érveket”. Kijelentette, ha a magyar társadalom végre belegondolna, hogy mi történt, és szembe nézne ezzel, senkinek nem jutna eszébe viccelődni. „A halottak iránti, és a túlélők fájdalama iránti tiszteletből ne az árpádsávos zászlót használja jelképül, aki ki akarja fejezni ellenzékiségét, vagy aki magyarságához nem tartja elegendőnek a nemzeti zászlót!” – szólított föl a köztársasági elnök. De azt is kijelentette, ahogy a nemzeti jelzőt, és az antifasiszta jelzőt sem sajátíthatja ki egyik politikai erő sem. Az „alkotmányosság nem tűri az erőszakot. Az erőszakot és az erőszak közvetlen érzelmi előkészítését bünetetni kell” – közölte Sólyom.
Megemlítette, nincs mentség arra, ami tavaly az MTV-székháznál történt és arra az erőszakra sem, amit a homoszexuális felfonulás ellen tüntetők tettek. Közölte, nem a tisztességes eljárás kérdéses a bíróság elé kerültekkel szemben, hanem az a kérdés, kik állnak bíró elé. Mint mondta, súlyos jogsértéseket követtek el rendőrök, de félő, hogy az elkövetők több mint 80 százaléka büntetlenül marad és sok ismert vezető felelőssége szintén tisztázatlan. „S mi marad a végén? A kitüntetése” – közölte.
Népszava Online
