Tovább tart a vita Semjén Zsolt hétfoi parlamenti beszédérol. Miközben a KDNP elnöke jó hírnév megsértése miatt egy újságírót akar beperelni, Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivoje úgy vélte, ha Semjén ezt a beszédét a német kereszténydemokraták elnökeként mondta volna el, hétfo este már nem o lett volna a pártelnök. A fideszes Fónagy János az elhangzottakban nem fedezett fel ot sérto kitételeket. Tamás Pál szociológus is úgy vélte, a pártelnök nem zsidózott, viszont ostobaságokat beszélt.
Hétfoi pillanatkép a parlamentbol: Orbán Viktor és Semjén Zsolt konzultálFotó: Szalmás Péter Jó hírnév megsértése miatt Semjén Zsolt pert indít az ellen az újságíró ellen, aki ot antiszemitának bélyegezte az egyik hétfoi televíziós musorban – közölte a KDNP szóvivoje. Bár Halász Zsuzsa nem árulta el, kit perel, vélhetoen Szakonyi Péter haragította magára a pártelnököt. A Napi Gazdaság munkatársa a Hír TV Lapzárta címu musorában arról beszélt, aki burkoltan és félburkoltan zsidóellenes, rasszista mondatokat mond, az ne intézzen szózatot Weisz nénihez, Schwarz bácsihoz. Szakonyi a Népszavának azt mondta, amíg hivatalosan nem nevezik meg, addig nem kíván reagálni az ügyre. A KDNP szóvivoje azt is bejelentette, mivel a párt ezek után nem számíthat arra, hogy álláspontját torzítás nélkül adja vissza a magyar sajtó, a továbbiakban minden esetben bírósághoz fordulnak, ha képviseloiket méltánytalan vád éri.
Lendvai Ildikó szerint „több évtizede nem hangzott el ilyen a magyar parlamentben. (…) De olyan sem történt, hogy egy párton, történetesen az SZDSZ-en a Mózes-hit igazi téziseit kérje számon. Magyarán ezt a pártot nem különösebben virágnyelven lezsidózza”. Az MSZP frakcióvezetoje a Nap-keltében azt is mondta, Semjént nem gondolja neonáci politikusnak, de úgy véli, hogy érzéketlenül vagy tudatosan „rájátszott egy nagyon sötét érzelemre”.
Horn Gábor szerint a KDNP elnöke velejéig aljas, példátlan dolgot muvelt a parlamentben. Az SZDSZ ügyvivoje lapunkhoz eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, nem igaz a KDNP elnökének állítása, hogy pártja és a szabad demokraták között a legnagyobb ellentét a „drogliberalizáció, a melegházasság kérdése, az extrém szekták problémája, az eutanázia kérdésében van”. A fo ellentét ugyanis közöttük a gyulölködo antiszemitizmus megítélésében feszül. Semjén olyan aljas dolgot muvel, melyet egyetlen európai kereszténydemokrata párt sem turne el politikusától. Horn leszögezte, ha Semjén ezt a beszédét a német kereszténydemokraták elnökeként mondta volna el, hétfo este már nem o lett volna a pártelnök.
Tamás Pál szociológus szerint Semjén nem zsidózott, de ostobaságokat beszélt. Rossz szervát adott, amelyet a sajtó egy része le is csapott. Úgy vélte, a KDNP elnöke finoman szólva nem tartozik a tehetséges politikusok közé, bár Semjén a jobboldal egyik ideológusa szeretne lenni. A beszédben az volt a legváratlanabb, hogy ostoba módon tabut hágott át. Kimondta, ami a rendszerváltás óta a parlament egyik felében csupán kódoltan élt: vélhetoen melyik közösséghez sorolható az SZDSZ. Az ellenzéki politikusnak elnézést kell kérni az ügyetlen fogalmazásért, a szabad demokraták viszont végre elmagyarázhatják, nem a zsidóságot, hanem mindenkit képviselnek. Ha ügyesen teszik ezt, szavazókat nyerhetnek.
Fekete Sándor szerint tudatos húzásról volt szó, de Semjén beszédébol nem derült ki valódi szándéka. A politológus lapunknak elmondta, a KDNP elnöke a magyar demokráciában teljesen új hangnemet ütött meg, olyat, amilyet még akkor sem lehetett tapasztalni, amikor a MIÉP parlamenti párt volt.
Kiszelly Zoltán viszont inkább Semjén személyes akcióját sejti a beszéd mögött. A KDNP ugyanis – vélte – még mindig keresi ideológiai arculatát. A politológus lapunknak elmondta, Semjén beszéde nem az Országgyulésbe és nem parlamenti párthoz illo volt. Úgy vélte, elképzelheto, hogy a KDNP-t tudatosan a jobbszélre tolják, hogy a Fidesz nyithasson középre a bizonytalanok szavazatainak megszerzéséért. Csakhogy szerinte ezzel elkéstek, s nehéz dolguk is lesz. A sikerhez – mondta Kiszelly – arra lenne szükség, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök, aki igen megosztó politikus, átlépjen a szélsoségesebb, kisebb pártba. Ez azonban szinte kizárt, így viszont a Fidesz nem tud a mérsékeltek felé játszani. Szerinte azon is bukhat a stratégia, ha egy megosztó fideszes politikus – például Kövér László – egy olyan mondatot mond, amelyik a szélsoségesség árnyékát vetheti a pártra. A stratégia sikeréhez arra is szükség lenne – mondta -, hogy a Fidesz a „politikai veszélyes hulladékot” képes legyen letenni.
„Az elhangzás helyétol, idejétol eltekintve ebben a szövegben semmi engem sérto dolog nincs” – mondta lapunknak Fónagy János. A Fidesz fovárosi elnöke szerint politikailag indokolható Semjén felszólalása, hiszen a miniszterelnök az utóbbi idoben folyamatosan hisztériát kelt. Hozzátette, meggyozodése, hogy az indulatokat a társadalom elnyomorodása szítja, errol pedig nem az ellenzék tehet. Annak azonban nem örül, ha a parlamentben vagy máshol sebeket feltépo beszédek hangzanak el. Az ilyesmi éppen úgy árt neki, mint a hozzá hasonlóknak.
Népszava-összeállítás
A felszólalás szó szerinti szövege
A Kereszténydemokrata Néppárt nevében – rendhagyó módon – izraelita honfitársaimhoz szeretnék szólni, mert ez jogom és kötelességem. Annak a megfontolását kérem izraelita vallású és zsidó származású honfitársainktól, hogy jó-e az a magyar zsidóságnak, ha egy rossz politika mintegy túszként löki maga elé Schwarz bácsit és Weisz nénit? Jó-e ez a magyar zsidóságnak?
Van szociáldemokrata antifasizmus, amiként van kereszténydemokrata antifasizmus is. Hogy mást ne mondjak, egyedül a Kereszténydemokrata Néppárt az a párt, aminek két olyan elnöke is volt a rendszerváltoztatás óta, akik itt ültek ezekben a parlamenti sorokban, akiket a nyilas számonkéroszék halálra ítélt, és csak csodával határos módon menekültek meg. Keresztes Sándorról és Varga Lászlóról beszélek.
Ezen a történelmi jogon szeretném emlékeztetni baloldali képviselotársaimat arra, hogy a második világháború után a nyilasok, akikrol önök mostanában annyit beszélnek, nem a Barankovics-féle Kereszténydemokrata Néppártba léptek be, nem is a Kisgazdapártba, hanem a Kommunista Pártba. Akkor a baloldal nem volt finnyás nyilas tekintetben.
És nem mi államosítottuk a zsidó vagyont, hanem az önök valahányadik elodje, a Kommunista Párt. A jobboldal adta vissza a zsidó vagyont, az Antall-kormány hozta meg azt az ingatlanrendezési törvényt, ami erre a jogi lehetoséget megnyitotta, és az Orbán-kormány volt az, amelyik a legtöbb ingatlant adta vissza, és az Orbán-kormány idején kötöttünk három olyan szerzodést a magyar zsidósággal, ami csak a vatikáni szerzodéshez hasonlítható.
És ellentétben a Magyar Szocialista Munkáspárttal, mi soha nem voltunk Izrael-ellenesek.
Az SZDSZ-hez is hadd szóljak egy-két gondolat erejéig! A köztünk lévo legélesebb ellentét a drogliberalizáció, a melegházasság kérdése, az extrém szekták problémája, az eutanázia kérdése. Ezeknek a kérdéseknek, amelyek megkülönböztetik az SZDSZ-t az MSZP-tol, semmi köze nincs a zsidósághoz, és velejéig aljas dolog mindezeket kapcsolatba hozni a zsidósággal. Sot hadd emlékeztessek arra, hogy mindezek – drogliberalizáció, egynemuek házassága, extrém szekták, eutanázia – szöges ellentétei a mózesi törvénynek, a Tórának, az autentikus rabbinikus hagyománynak. Mózes mindezekért egyébként megkövezést írt elo.
Van egy régi történet, amelyet nem árt manapság emlékezetünkbe idézni. A történet Scheiber Sándor forabbi úrról szól, aki nagy tudós volt, igaz ember és jó magyar. O azt mondotta, hogy az Örökkévaló mentse meg a magyar zsidóságot attól a mentalitástól, amelyet az jellemez, hogy ha van konjunktúra, akkor van pajesz, ha pedig nincs konjunktúra, akkor nincs pajesz. Mindennek a megfontolását kérem izraelita honfitársainktól és minden jó szándékú magyar embertol.
Körmönfontan koreografált szónoklat
Az én apám soha nem beszélt konjunktúráról, inkább Arany Jánosról tartott eloadást – mondta a lapunknak Scheiber Mária. A volt forabbi lánya nem érti, miért hivatkozott „körmönfontan koreografált szónoklatában” édesapja el sem hangzott szavaira az Országgyulésben Semjén. A KDNP elnöke anno eljárt a rabbiképzobe Scheiber Sándor irodalmi eloadásait hallgatni, és állítólag akkor jó szándékú ember volt. Azóta másik úton indult el – jegyezte meg az egykori forabbi lánya, akinek fáj, hogy 22 évvel apja halála után a mindenki által szeretett ember szavaival igyekezett saját mondandóját legitimálni a KDNP elnöke.
Németországban kiközösítik az antiszemita politikusokat
Nyugat-Európában teljesen elfogadhatatlan a közéletben a „zsidózás”. Különösen Németországban lépnek fel rendkívül szigorúan az antiszemita kijelentéseket tevo közéleti személyek ellen. Philipp Jenninger, a Bundestag elnöke 1988-ban mondott le tisztségérol, pedig – amint ezt utóbb többször bizonyították – a parlamentben elhangzott beszédében szó sem volt antiszemitizmusról. Ügyetlenül próbált szembenézni hazája múltjával, ám félreérthetoen fogalmazott, s ez már elég volt.
Az egyik legjellemzobb példa a liberális politikus, Jürgen Möllemann esete. Az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán élesen bírálta az izraeliek politikáját, s – mint mondta – megérti a palesztinokat, akik öngyilkos merényleteket követnek el. Möllemann élesen bírálta a Németországi Zsidók Központi Tanácsának alelnökét, Michael Friedmant is. „Úgy vélem, senki nem tett többet az antiszemiták térnyeréséért, mint Saron úr és Friedman úr intoleráns viselkedésével.” Más pártok politikusai egyértelmu antiszemitizmussal vádolták Möllemannt. A liberális FDP elnöke, Guido Westerwelle kijelentette, nem hajlandó többé együtt fellépni helyettesével, Edmund Stoiber, a CDU akkori kancellárjelöltje pedig közölte: amennyiben a CDU-CSU és az FDP alakíthatna kormányt, ne ajánlják neki Möllemannt kormánytagnak. Késobb az FDP Möllemann kizárását indítványozta, ám o elobb lépett: 2003 márciusában kilépett a pártból.
S hogy mennyire szigorúan lépnek fel az antiszemita és nácibarát kijelentéseket tévokkel szemben, jól mutatja a vasárnapi eset. Az északnémet közszolgálati televízió elbocsátotta egyik legismertebb musorvezetojét, mert náci családpolitikai eszméket dicsért egy sajtótájékoztatón. Azt mondta a náci korszakról, hogy „borzalmas ido volt, amikor egy mániákus és veszélyes vezeto a pusztulásba vitte Németországot. De volt abban az idoben valami jó is, az értékek, mint a gyermek, a család, az összetartozás. Ezt eltörölték, semmi sem maradt”. Az NDR televízió programigazgatója az adó honlapján jelentette be, hogy azonnali hatállyal felmondtak a 48 éves Eva Hermannak, mert kijelentései „nem egyeztethetoek össze musorvezetoi feladataival”. Az újságíróno 18 éven át volt az NDR vezeto esti hírmusorának a musorvezetoje, majd 2006-tól több talkshow házigazdája.
