Téma: megnyílt a parlamenti ülésszak, forró őszt jósolnak a közélet szereplői
Sólyom László köztársasági elnöknek a hazai politikában szokatlanul szókimondó beszédével nyitott az idei politikai évad. Gyurcsány Ferenc nem reagált érdemben az államfő intéseire.
A Fidesz és a KDNP frakciószövetsége kiáll az alkotmányosság és az emberi méltóság védelméért (Fotó: Hegedűs Márta)
· Gyors tempót diktál a törvényhozás
· A pártok képviselői ezúttal is elbeszéltek egymás mellett
· A kormányfőre nem hatottak Sólyom László intelmei
· A kormányon belül sincs egyetértés az állami vagyonról
· Lehet, hogy az SZDSZ is marad az egy biztosítónál
· Tüntettek a nemzeti vagyonért
· 2 perces interjú: Fricz Tamás politológus
„Az őszi ülésszak megnyitása nem a politikai szezon kezdete, az már korábban, meglehetősen zaklatottan elkezdődött, és a folytatás sem látszik nyugodtnak” – kezdte beszédét Sólyom László az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján. Az államfő felhívta a figyelmet arra, hogy rosszak az ország gazdasági, demográfiai mutatói, a lakosság bizalma megrendült a politikában. Az államfő beszédében több helyütt élt a kormányzati munka határozott kritikájával. A pártok politikai gyakorlatáról szólva Sólyom kijelentette: a politika ideológiákat és szimbólumokat használ, jelszavakkal mozgósít és tart össze, érzelmekre is épít, de „a 23 millió románnal való fenyegetés például tipikus szélsőjobboldali érvelés volt” – mondta.
„A köztársasági elnök meghallja azok szavát, akik valóban félnek – folytatta beszédét, utalva a holokauszt túlélőire. – Ha végre megértené a magyar társadalom, hogy mi történt, senkinek nem jutna eszébe viccelődni a szégyenletes zsidóüldözések idején történtekkel. Ám ezt a félelmet csúfolja meg az is, aki eszközül használja” – szögezte le Sólyom, egyben megköszönte az SZDSZ frakcióvezetőjének egy korábbi nyilatkozatát, amelyben leszögezte: Magyarországon nincs fasizmus, és nincs fasisztaveszély sem. Létezik azonban a radikális jobboldal, látványos akciókkal. Kijelentette: a kormány a véleménynyilvánítási szabadság, a gyülekezés és az egyesülési jog korlátozására készül. Sólyom László szerint a demokráciáért azonban sokkal többet tehet az, aki a radikális jobboldalt nem az alapvető politikai jogok szűkítésével próbálja meg visszaszorítani. „Magától értetődik ugyanakkor – folytatta Sólyom -, hogy egy politikai párt a radikális jobboldal megmozdulásaira politikai pártként reagál” – azonban ez a világ a köztársasági elnöktől távol áll: „Politikai pártok indíttatására, még kevésbé felszólítására, sosem szólaltam meg, sosem cselekedtem, és nem is fogok” – jelentette ki Sólyom.
Ősszel számos tüntetés várható. „Már láttuk, hogy a tüntetők védtelenek a szélsőséges csoportok provokációi ellen. A politikusoktól, de ugyanennyire a médiától, a tisztesség megköveteli, hogy ne mossák egybe a tüntetőket a radikálisokkal. Hosszabb távon ez politikailag is visszaüt” – mondta az államfő.
Sólyom László súlyos kritikával illette a rendőrséget is. Mint mondta: pontosabban szabályozott, hogy a rendőrség milyen kényszerítő eszközöket alkalmazhat. A köztársasági elnök ezután arról beszélt, hogy a tavaly őszi rendőri túlkapásokról készült eddigi jelentésekből, sajtóanyagokból az derül ki, hogy súlyos jogsértéseket követtek el a rendőrök, ám csak nagyon kevés ügy jut majd el a bírósági tárgyalásig, mert az elkövetőket nem tudja azonosítani az ügyészség, s a rendőrség ebben egyáltalán nem együttműködő. „Félő – mondta az államfő -, hogy az elkövetők több mint nyolcvan százaléka büntetlenül marad, illetve sok ismert vezető felelőssége – a szakmai és politikai felelősség – szintén tisztázatlan marad.”
Orbán az államfő mellé állt
„A Fidesz-KDNP-frakciószövetség továbbra is a törvényesség, a rend és a demokrácia erőit gyarapítja Magyarországon” – mondta Orbán Viktor a parlamentben, Sólyom László beszéde után. A Fidesz elnöke kifejtette: a Kereszténydemokrata Néppárt egy történelmi magyar párt örököse, amelynek akkori képviselői megszenvedték a nyilasok és a kommunisták rémtetteit és börtönbüntetéseit is. A frakciószövetség másik ereje a Fidesz, amely 1988-ban azért jött létre, hogy véget vessen a kommunista diktatúrának, és létrejöhessen Magyarországon a demokrácia. „Biztosítani szeretném a köztársasági elnök urat, hogy a demokráciáért és az emberi méltóságért folytatott küzdelmében a mi frakciószövetségünkre és annak minden tagjára mindig számíthat” – mondta Orbán Viktor.
