Vissza kell utasítani azt, hogy ártatlan emberek emlékét eszközként használják, és ezzel politikai feszültséget keltsenek – hangoztatta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, amikor hétfőn részt vett egy XII. kerületi, a zsidó áldozatoknak emléket állító tábla avatásán.
A Városmajor utca 64. alatti lakóház helyén 1945-ig ortodox kórház állt, melyet akkor a nyilasok felgyújtottak és több mint másfélszáz zsidó beteget, valamint orvost és ápolót megöltek.
„Vissza kell, hogy utasítsuk azt, hogy ártatlan emberek vérével, könnyével, halottainkkal játszanak, (…) vissza kell, hogy utasítsuk azt, hogy eszközként használják a ma élő hozzátartozók fájdalmát, és félelmet, viszályt, ellentétet szítsanak” – fogalmazott.
A kerület polgármestere szerint az utóbbi hetekben „ártatlan zsidó emberek emlékével, drámájával cinikus módon és arcátlan módon visszaélnek, napjaink politikai feszültségét erősíteni, szítani akaró erők”. Nem tudjuk pontosan kik és milyen megfontolásból – tette hozzá Pokorni Zoltán, aki felháborítónak és visszataszítónak mondta, hogy a létező ellentétek „elmélyítésére” eszközként a zsidó áldozatok emlékével élnek vissza.
Közölte, minden generáció lelkében fel kell építeni azt a védfalat, azt a tartást, ami nehéz pillanatokban megszólal, és azt mondja: van más választás, ne légy báb, ne cselekedj tehetetlenül, mások eszközeként.
Zoltai Gusztáv, a Budapesti Zsidó Hitközség igazgatója azt mondta, „az árpádsávos zászlók alatt vonuló, a fekete egyenruhában grasszáló nyilas bakancsok újra az utcán vannak”, könyveik, röplapjaik, újságjaik szabadon kaphatóak, és „szónokaik most már nem is kódoltan, (hanem) egyenesen hivalkodóan uszítanak”, az órák „1944-et, 1945-öt jeleznek”.
„Senki ne gondolja, hogy ami egyszer megesett a zsidósággal, az újra megtörténhet vele, büntetlenül senki nem léphet ugyanabba a véres folyóba” – hangoztatta ugyanakkor az igazgató.
Zoltai Gusztáv a „papi segédlettel” felavatott Magyar Gárda megalakulását „vízválasztónak” mondta. „Az egyenruhába belebújtak, a vezényszó elhangzott, nagyjában-egészében kész a jelkép, a cél és az eszközrendszer is” – hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a társadalom összefogása, és a hangosan kimondott „nem” ugyanakkor hiányzik.
Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke a nemzet közbecsületét érintő tragédiának mondta az ártatlan gyerekek és tehetetlen öregek meggyilkolását.
„Felújítása minden olyan gondolatnak, eszmerendszernek, amely nem csak a zsidóságot irtotta, hanem az egész Magyarországnak iszonyú tragédiát és károkat okozott, az nem éledhet fel” – hangoztatta, és úgy vélte: ezek megakadályozására hatóságok, intézmények, szervezetek, határozottság és döntésképesség kellenek.
Boross Péter szerint „ahol az erkölcsi törvények nem élnek, ahol az emberi mértéktartás és önmérséklet nem kap szerepet, ott mindig út nyílik a szélsőséges gondolatoknak”.
Az emlékező beszédeket követően Kálmán Tamás főkántor mondott imát az ártatlanul meggyilkolt zsidó áldozatok, orvosok és betegek emlékére.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által állított emléktáblán a következő felirat áll: „Az 1945-ben e helyütt életüket vesztett zsidó áldozatok emlékére”.
A táblaavatón több közéleti szereplő és politikus is részt vett, köztük Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, Pettkó András MDF-es képviselő és Katona Tamás, Budavár korábbi polgármestere, valamint Pál Tibor szocialista képviselő, akik a beszédeket követően az emlékezés mécseseit és köveit helyezték el a tábla alatt.
Az emléktábla alatt volt Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnökének a koszorúja is.
MTI
